1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. sz. mellékletében szereplő levonási hányad képletének adattartalmával, illetve alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni, az intézmény belső ellenőrzésekor felmerült kérdésben.

Kérdés: Helyesen jártunk-e el az áfaváltozás miatt készleteink 2006. 01. 01-jei értékelése esetén? Iskolánk a MÁK által biztosított "Készlet" programot alkalmazza anyagkészletek rögzítésére. A 2006. 01. 01-jei áfaváltozás miatt az áfakulcsot 20 százalékra kellett módosítani a raktáron lévő készletek esetében is, mert ugyanazon anyagot a 20 százalékos áfakulccsal csak így tudtunk bevételezni. A DOS-os program nem adott lehetőséget azonos anyag kétféle áfakulcson történő nyilvántartására. A raktári készletet az iskola raktárosa sem tudta volna megkülönböztetni, illetve külön tárolni. Emiatt a készletek értéke csökkent. Ezen változást a mérlegjelentés 07. Értékelés oszlopában mutattuk ki, tárgyidőszakban lezajló külső folyamatok hatása miatti értékváltozásként. Áfa-visszaigénylésre nem vagyunk jogosultak.

Kérdés: Intézményünk vállalkozási tevékenységet végez. A vállalkozási tevékenység eredményét következő évben alaptevékenység ellátására használja fel. A 2005. évi eredménykimutatásunk sorai az alábbiak: Előző év Tárgyév 16. sor Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye 6036 43 17. sor Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás 516 43 19. sor Alaptevékenység ellátására felhasznált előző év(ek) eredménye 75 5113 20. sor A tárgyévet követő évben alaptevékenység ellátására, felhasználására tervezett eredmény 5113 21. sor Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály-módosító tétel -332 22. sor Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye -5113 24. sor Tartalékba helyezhető összeg 5961 -5070 Kérem, hogy a 2005. éves nyitástól a zárásig, a visszaforgatással együtt a könyvelési tételeket szíveskedjék megadni!

Kérdés: Egy költségvetési szerv élt a Ket. 153. § (2) bekezdés 11. pontjában szereplő hatóság részéről felmerülő költség mint egyéb eljárási költség megtéríttetésével. A könyvelésben melyik főkönyvi számlára kell könyvelni?

Kérdés: Települési önkormányzat újonnan megalakult képviselő-testülete munkája segítése érdekében laptop számítógépek beszerzését határozta el a következők szerint. Az önkormányzat (a polgármesteri hivatal) megvásárolja a gépeket, kvázi megelőlegezi az árát, és használatba adja a képviselőknek. Ők rendeletben rögzített módon lemondanak tiszteletdíjukról a vételár erejéig, arra az időtartamra. Ezután a laptop a képviselők saját tulajdonába kerül. Mi az eljárás hivatalos számviteli lebonyolításának rendje? (Nyilvántartásba vétel, écs-elszámolás, kivezetés, továbbszámlázás stb.)

Kérdés: A BKV a nyugdíjas- és diákszelvényekről nem állít ki számlát a polgármesteri hivatalunk részére, csak a magánszemély nevére. A BKV által megadott jogszabályi hivatkozás ezen gyakorlata szerintünk nem megfelelő. Önök szerint mi az indoka a fenti gyakorlatnak? Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan hogyan lehet ezt a belső szabályozásban jól átvezetni? Hivatalunk a fenti gyakorlat miatt teljes árú bérletet adott nyugdíjasainak, amit szeretnénk jól leszabályozni. További kérdésünk azzal kapcsolatos, hogy polgármesteri hivatalunk szociális helyzet alapján gyermekétkeztetés támogatására más kerületeknek utal át összeget. Milyen szakfeladaton helyes elszámolni ezen tételeket?

Kérdés: Intézményünk 1 db személygépkocsit üzemeltet. A gépkocsivezető menetlevelet használ. A tankolásról az intézmény nevére kiállított számlával számol el. Az intézmény úgy határozott, hogy az üzemanyag-megtakarítás nem illeti meg, ill. a túlfogyasztást sem kell megtérítenie. Az analitikus könyvelésben a megtakarított, ill. túlfogyasztott üzemanyagot hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?

Kérdés: Egy rendszeresen vásárló vevőnknek utólag árengedményt adtunk. Tekintettel arra, hogy a vevőnk nem adóalany, az eredeti teljesítési időpontban nem kért számlát, így csupán nyugtát kapott. Lehet-e a nyugtát helyesbíteni, vagy a helyesbítés csak a számlára vonatkozik?