1430 cikk rendezése:
1241. cikk / 1430 A követelések forrása
Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
1242. cikk / 1430 Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?
Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
1243. cikk / 1430 A vevő neve, címe a számlán
Kérdés: Intézményünk feladatai közé tartozik egy napközis tábor üzemeltetése. A tábor részére történt vásárlások esetén a vevő neve és címe a tábor, vagy a központi intézmény neve és címe?
1244. cikk / 1430 Mérlegképes könyvelő regisztrációja
Kérdés: Oktatási intézményben vagyok gazdasági vezető 1995 óta. 1995-ben pénzügyi főiskolán szakközgazda-oklevelet szereztem. 2005 áprilisában pedig mérlegképes könyvelői végzettséget. Mikor kérhetem a mérlegképes könyvelői regisztrációt?
1245. cikk / 1430 50 000 forint alatti, szóban vállalt kötelezettségek nyilvántartása
Kérdés: A költségvetési intézmény 50 ezer forint alatti megrendeléseiről nem köteles írásban kötelezettséget vállalni. Új számítógépes programmal rendelkezünk, melyben szeretnénk az 50 ezer forint alatti kötelezettségvállalást is sorszámmal ellátni. Kötelező-e sorszámozni az 50 ezer forint alatti kötelezettségvállalásokat?
1246. cikk / 1430 Támogatások áfája
Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, nincs saját konyhánk, az étkeztetést támogatásból "vásároljuk". Ezt a támogatást nem címzetten kapjuk. 1. Beírható-e az áfabevallás 50. sorába a 15%-os vásárolt élelmezés és annak áfája? (Az élelmezés áfáját elkülönítjük nyilvántartásainkban). 2. Ha nem, és csak az arányosítással levonható áfaalap és áfa szerepel az 53. sorban, akkor a beszedett térítési díjakkal szemben hol van a vásárolt élelmezés számlákban – általunk – kifizetett áfa beszámítva? 3. Az arányosítás képlete megfelel a törvényben meghatározottaknak? AK étk. tér. (nettó) gyermek + felnőtt + AK bevételek (nettó) (terembér) = 0,... (arányszám) AK étk. tér. nettó + AK egyéb bevétel (nettó) + AM bevétel + 3 havi teljes finansz. (bér + dologi) Arányszám x kiadások összes áfája = X forint Az 53. sorba beírandó áfa (levonható áfa) = X forint (ezer forintban)
1247. cikk / 1430 A közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek áfájának elszámolása
Kérdés: Hogyan kell lekönyvelni a költségvetési szervnél a közösségen belüli beszerzések után fizetendő áfát, valamint a közösségen belüli beszerzés után megfizetett adónál arányosítással vagy tételesen levonásba helyezhető áfa összegét? Hogyan lehet lekönyvelni a közösségen belülről beszerzett beruházásnak minősülő termékek önadózással felszámított áfáját, ha nem levonható, tehát az Szt. szerint aktiválni kellene? A problémát az okozza, hogy a szállító számlája nem tartalmazza az áfát. Kérjük számokkal (kontírozással) leírni az áfa könyvelését a fenti esetekben.
1248. cikk / 1430 Vásárlási összeghatáron felül a szállítótól kapott ajándék elszámolása
Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményünk alkalmanként a szállítótól – vásárlási öszszeghez kötve – ajándékot kap. Pl. ha 300 E Ft értékben vásárolunk, akkor új tv-t vagy videót kapunk, erről – vagy átvételi elismervényt íratnak alá az értéket megjelölve, – vagy értéket nem jelölnek meg, – vagy egyáltalán semmi iratot nem írunk alá, – vagy számlát írnak és engedményként a 100%-os értéket jelölik meg. Mi a teendő az így ajándékba kapott eszközökkel, ha a forgalmi értékük alapján állóeszköznek, illetve fogyóeszköznek minősülnek?
1249. cikk / 1430 Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása
Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
1250. cikk / 1430 A számviteli bizonylatok őrzési ideje
Kérdés: Az Szt. a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 8 évben állapítja meg. Ugyanakkor a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi MKM rendelet – ez tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények irattári tervét – a gazdasági ügyeken belül a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 5 évben határozza meg. Az oktatási intézménynek melyiket kell figyelembe venni?
