Jogviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: Köztisztviselőnk 2007. 08. 09-én lesz 57 éves, és akkor rendelkezik majd 38 éves munkaviszonnyal. Milyen feltételekkel mehet nyugdíjba? Mikortól kell letöltenie a felmondási időt, jár-e neki, és mennyi? Kifizethető-e a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...ajelenleg hatályos tb- és Ktv. rendelkezések alapján tudunk válaszolni, azonbanfigyelemmel arra, hogy sajtóhírek szerint várható a nyugdíjazással kapcsolatosjogszabályok változása, valamint ezzel összefüggésben a nyugdíj igénybevételemiatti foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése – a jogviszonyok alakulása

Kérdés: Jogutód nélküli munkaviszony megszüntetését követően az addig határozott, illetve határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozót milyen juttatások illetik meg? A munkaviszony megszüntetésének időpontjáról mennyivel előbb kell tájékoztatni az intézmény dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg aközalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélkülimegszűnése következtében szűnik meg. Azonban a nyugdíjasnak minősülőközalkalmazottat ez esetben sem illeti meg végkielégítés, tekintettel arra,hogy a nyugdíjasokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon magáncélú használata

Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a költségvetési szervnél nem alakítanak ki, vagyobjektív okok miatt nem tudnak kialakítani olyan módszert, amellyel tételesenkimutatható a magáncélú használat értéke, akkor a törvény kötelező előírásánálfogva a telefonszámla értékének 20 százaléka után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Polgármester – társadalmi megbízatásban

Kérdés: Öregségi nyugdíjra jogosult főállású polgármester (56. életév, 4 választási ciklus) a polgármesteri tisztségének megszűnése (nyugdíjazása) esetén vállalhat-e társadalmi megbízatású polgármesteri tisztséget?
Részlet a válaszából: […] Munkajogiszempontból vizsgálva a kérdést, megállapítható, hogy a polgármesteri tisztségellátásának egyes kérdéseiről is szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján kétformában tölthető be a polgármesteri tisztség: egyrészt polgármesterifoglalkoztatási jogviszony keretében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Igazgatóhelyettes megbízása

Kérdés: Általános iskola igazgatóhelyettese 2006. augusztus 1-jétől 4 hónapig munkában töltendő felmentését kezdte meg nyugdíjkorhatár betöltése miatt. Ezt követően december 1-jétől 4 hónapig mentesül a munkavégzés alól. Az iskola igazgatója a folyamatos munkavégzés miatt megbízhat-e egy másik pedagógust igazgatóhelyettesi munkával, és ha igen – mivel egy iskolának egy igazgatóhelyettese (illetve pótlékja) lehet –, ki kapja december 1-jétől az igazgatóhelyettesi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéstkizárólag munkajogi szempontból, és nem költségvetési-gazdálkodási szempontbólvizsgálva az alábbiak állapíthatók meg.A nyugdíjazásmiatti felmentés első négy hónapjában munkavégzés történik, majd a következőnégy hónapban mentesül a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Polgármester tiszteletdíja

Kérdés: Polgármesterünk (képviselőnk) a részére járó jutalom (tiszteletdíj) összegét nem kéri számfejteni, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárába szeretné utaltatni. Milyen összegben történjen meg az utalás?
Részlet a válaszából: […] ...atiszteletdíjat. Ebben az esetben természetesen adófizetési kötelezettség semmerülhet fel a tiszteletdíjjal kapcsolatosan. Az önkéntes nyugdíjpénztárbautalt és a képviselő pénztári egyéni számláján jóváírt támogatói adományösszege viszont az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Tanulmányiszerződés-szegés

Kérdés: Tanulmányi szerződés megszegése miatt az egyik munkatársunkat tanulmányi költség visszafizetésére kell köteleznünk. A munkából kieső időre, gyakorlati képzési időre, ill. a tanulmányi szabadságok miatt kiesett időre kifizetett illetményt is vissza kell fizetnie, mivel ezekre az időszakokra is megkapta az illetményét. Ezek a kieső idők részben a 2005. évet (ami után az adó- és járulékfizetés, valamint adóbevallás már megtörtént), részben a 2006. évet érintik. Bruttó vagy nettó összegben, azaz szja-val, nyugdíjjárulékkal, munkavállalói járulékkal csökkentve kell-e megállapítani a kieső napokra kifizetett illetményt?
Részlet a válaszából: […] A korábban már elszámolt és felvett munkabértszerződésszegés miatt kell visszafizetnie a munkavállalónak. Ilyen esetbennincs lehetőség arra, hogy a munkáltató a korábban számfejtett és kifizetettmunkabér közterheit önellenőrzés útján az adóhatóságtól visszaigényelje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.
Kapcsolódó címke:

Polgármester – illetmény nélkül

Kérdés: Főállású polgármester esetében – kérésére – mellőzhető-e az illetmény megállapítása, annak ellenére, hogy az 1994. évi LXIV. törvény ezt meghatározza?
Részlet a válaszából: […] ...szűnik meg. A polgármesterifoglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati jogviszonybantöltött időnek minősül, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.A Ktv. szerint megállapított illetményalap és az e törvényáltal meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Prémiumévek programba való belépés

Kérdés: A prémiumévek program vonatkozik-e olyan dolgozóra, aki 1953. július hónapban született, 37 év közalkalmazotti munkaviszonnyal rendelkezik, és 2006. december 31-ével megszüntetik a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...prémiumévek program az idősebb, nyugdíj előtt állóköztisztviselők, közalkalmazottak, ügykezelők és munkavállalók számára nyújtlehetőséget a közszférából történő kivonulásra. A törvény 2005. január 1-jénlépett hatályba, és a programba való belépésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Egészségügyi alkalmatlanság

Kérdés: Intézményünkben az egyik dolgozó egészségügyi ok következménye miatt a szakács munkakör betöltésére alkalmatlanná vált. Egészségügyi állapotának megfelelő munkakört intézményen belül felajánlani nem tudunk, munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetését vagy akár rokkantsági nyugdíjazását eddig nem kérte. Helyesen járunk-e el, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel szüntetné meg, hivatkozással a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontjára? Ebben az esetben a dolgozót megilletné felmentési idő, valamint végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósanalkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, balesetirokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nemrészesül.A megváltozott munkaképességet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
1
44
45
46
58