Jubileumi jutalom II.

Kérdés: Az önkormányzat irányítása alá tartozó óvodában 1983 óta megszakítás nélkül munkaviszonnyal rendelkező dolgozónak jár-e a 40 éves jubileumi jutalom? 1983 előtt több megszakítással rendelkezik munkaviszonnyal, de nem mint közalkalmazott. A 30 éves jubileumi jutalmát megkapta.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál 1983 óta fennállófolyamatos jogviszony kétség kívül figyelembe veendő a jubileumi jutalomrajogosító idő megállapításánál. Ez azonban 22 év jogosító időt jelent. A kérdésinkább az, hogy a más munkáltatónál munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Többcélú kistérségi társulások költségvetése és költségvetési beszámolója

Kérdés: 1. Kell-e szerepeltetni az önkormányzat 2005. évi költségvetésében a többcélú kistérségi társulás költségvetését, hasonlóan a kisebbségi önkormányzati költségvetéshez akkor, 1.1. ha az adott önkormányzat külön munkaszervezettel látja el a "gesztori" feladatokat, illetve akkor, 1.2. ha az adott önkormányzat nem külön munkaszervezet keretében, hanem a polgármesteri hivatal dolgozóinak közreműködésével látja el a "gesztori" feladatokat? 2. A gesztor önkormányzat miként készíti el a többcélú kistérségi társulás 2004. évi egyszerűsített beszámolóját? Szerepeltetnie kell-e a beszámolójában a társulás adatait is, vagy a társulás azt teljesen önállóan készíti és továbbítja a főhatóság felé?
Részlet a válaszából: […] ...szerint aköltségvetés elkészítésére, szerkezetére, elfogadására ugyanazokat ajogszabályokat kell alkalmazni, mint amelyek a helyi önkormányzatokravonatkoznak.1.1. A többcélú kistérségi társulás elkülönültmunkaszervezete önálló költségvetéssel rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Beruházási támogatások adózási szabályai

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben felújította és bővítette a konyháját. A beruházáshoz TEKI-pályázaton nyert támogatást. A támogatásról még 2003. évben született jóváhagyó döntés. A támogatás odaítélésénél – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához – a beruházás bruttó (áfával növelt) értékét vették figyelembe. Kérdésünk, hogy az Áfa-tv. 211. § (21) bekezdése alapján visszaigényelhető-e a beruházáshoz kapcsolódó áfa teljes összege? AKöltségvetési Levelek 28. számában, a 734. kérdésre adott válaszuk szerint csak akkor igényelhető vissza teljes összegben, ha a beruházáshoz kapcsolódó, adóalapot nem képező támogatásról az adólevonási jog figyelembevételével, 2004. január 1. napját megelőzően született jóváhagyó döntés. Ugyanakkor a hivatkozott (21) bekezdés nem tartalmazza, hogy az adólevonási jog figyelembevételével kellett volna dönteni a támogatásról ahhoz, hogy az áfa teljes összege visszaigényelhető legyen még a fenti beruházásra.
Részlet a válaszából: […] ...jóváhagyó döntés, a támogatásból finanszírozott beruházási részáfáját is teljes egészében levonhatják. Ebből következően önkormányzatuk islevonhatja a kifejezetten konyha felújításához kapcsolódóan kapott,ellenértéknek nem minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Áfaarányosítás alkalmazása

Kérdés: Az Áfa-tv. 38. § szerinti arányosítás okoz gondot. Iskolai konyhát üzemeltetünk. A konyha kiadásait önkormányzati támogatás és térítésidíj-bevétel fedezi. A kiadásokat és a térítésidíj-bevételeket tételesen el tudjuk különíteni. Az önkormányzati támogatást heti finanszírozással kapjuk úgy, hogy tételesen felsoroljuk az utalandó számlákat: élelmiszer, beszerzés, személyi, dologi kiadások bontásban, de a fenntartó egyösszegű támogatást utal, amit a 751922 szakfeladatra könyvelünk. Ezek alapján alkalmazhatjuk-e a konyha üzemeltetésére számított arányosítást, vagy csak az intézmény egészére számított arányosítás alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdése szerint az adóalany köteles alevonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegétnyilvántartásában egymástól elkülönítetten kimutatni (tételes elkülönítés). AzÁfa-tv. 38. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Tanulóknak nyújtott tankönyvtámogatás

Kérdés: A fenntartó önkormányzat alanyi jogú 3000 forint/fő tankönyvtámogatást biztosít – nem normatívából – a városban lakó tanulóknak. Kifizethető-e adómentesen ez a juttatás? Amennyiben nem, hogyan lehet levonni az adóelőleget a tanulóktól, esetleg a szülőktől kell? Úgy tudjuk, hogy a tankönyvelszámolás ismét teljesen kikerült az intézmény költségvetéséből. Helyes az értelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] ...tankönyvtámogatást a rendelkezésére álló támogatásikeretéből.Amennyiben viszont a kérdésben említett 3000 forintotközvetlenül az önkormányzat fizeti ki a gyermekek vagy a szülők részére, akkortermészetesen az említett adómentes szabály nem alkalmazható. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Nem önálló költségvetési intézmények áfarendszerbeli megítélése I.

Kérdés: A költségvetési intézmények áfamegítélésénél esetenként problémát okoz, hogy a részben önálló, teljes jogkörű költségvetési szerv nem rendelkezik önálló adószámmal, a bevallásokat az öszszesített adatok alapján az önálló költségvetési szerv készíti el, a bevalláson és a befizetésen az önálló intézmény adószáma szerepel. A pénzforgalom bonyolításához csak az önkormányzati önálló intézmény rendelkezik bankszámlaszámmal, a részben önálló nem. Helyes gyakorlatként kell-e kezelni a fentebb leírt megoldást, vagy az Áfa-tv. alapján az önálló gazdálkodást folytató, részben önálló intézménynek külön adószámmal kell vagy lehet rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] Az önálló és részben önálló intézmények esetén meg kellkülönböztetni a gazdasági és a jogi értelemben vett önállóságot. Bizonyosköltségvetési szervek (ilyen pl. az óvoda, az iskola) jogilag önálló jogiszemélyek, csak gazdaságilag nem tekinthetők önállónak. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Nem önálló költségvetési intézmények áfarendszerbeli megítélése II.

Kérdés: Problémát jelent az érintett önkormányzati intézményeknél a támogatással és az igénybe vevő befizetésével megfizetett étkeztetéshez kapcsolódó áfa elszámolása, amennyiben a részben önálló intézmény kizárólag étkeztetéssel foglalkozik. Többségében az ilyen, részben önálló intézmény pénzforgalma az önálló intézmény beszámoló jelentésében egy külön szakfeladatként mutatható ki. Ebben az esetben az önálló intézmény élhet-e a részben önálló intézmény tevékenységére az elkülönített arányosításszámítási lehetőségével, függetlenül attól, hogy közös adószámon készül a bevallás és a befizetés?
Részlet a válaszából: […] A más nevében folytatott gazdasági tevékenység lényegébenazt jelenti, hogy maga az anyaintézmény (az önálló intézmény) gazdálkodik,szerződéseket köt, kifizetéseket teljesít, jogokat és kötelezettségeket vállal,míg a részben önálló intézmény önállóan nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

A "vendégebéd" adómértéke

Kérdés: Én egy városi gondnoksághoz tartozó intézményi konyháról vendégebéd kiszállítása alkalmával számlát bocsátok ki. Az önkormányzati testület a vendégebéd értékét 400 forintban határozta meg. Az élelmezésvezető elkészíti a számlát az egyéni vállalkozó vagy közület részére, milyen áfakulccsal számlázza ki?
Részlet a válaszából: […] Az étkezőktől átvett pénzösszeg az Áfa-tv. hatálya alátartozó étkezési szolgáltatásnyújtás ellenértéke, így erről mindenképpenbizonylatot kell kibocsátani (csak nem mindegy, hogy milyen bizonylatot). Azsem mindegy, hogy ki üzemelteti a konyhát. Amennyiben a konyhát egy bt.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Túlmunka díjazása

Kérdés: A pályázatokat önkormányzatunk számára a polgármesteri hivatal köztisztviselői írják, általában munkaidőn kívül. A nyertes pályázatok után milyen módon tudnánk a köztisztviselőinket díjazni, hogy az önkormányzat költségvetésére nézve az ne jelentsen indokolatlan terhet. Megbízási szerződést köztisztviselővel köthetünk-e pályázatírásra?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselőnek olyan feladatot is el kell látnia akérdésben felvetett esetben, ami vagy munkaidejébe nem fér bele, vagy amunkaköri leírásában foglalt feladatokon mutat túl.Kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy mindig a munkáltatóhatározza meg, hogy egy-egy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Ivóvíz- és szennyvízközmű bérbeadása utáni áfája

Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött az ivóvíz- és szennyvízközművagyonunk üzemeltetésére más önkormányzati tulajdonú társasággal. (1978-ban épült vízműtelep, 2002-ben szennyvíztisztító telep, hálózat stb.) A közművekre a hatályos törvények szerint koncessziós szerződés köthető, vagy önkormányzati szervezetek lehetnek az üzemeltetők. 2004. 01. 1-jétől az ingatlan-bérbeadási tevékenységére áfán belül az általános szabályok szerinti adózási módra kaptunk engedélyt az APEH-tól. 2004. 01. 1. előtt épült közműberuházások üzemeltetésére bérleti szerződést kötöttünk. A szerződés tárgya ivóvíz-, szennyvízközmű, valamint szennyvíztisztító telep. (Az ivóvízközmű építése még 1978-ban volt.) A szennyvízberuházásaink során az államháztartástól kapott támogatások áfatartalmáról lemondtunk, mivel visszaigényelhető volt az áfa összege. Kérdésünk, hogy a fent leírt bérleti szerződés alapján a számlát az ivóvíz- és szennyvízközmű bérleti díjánál is áfával terhelten (25%) kell-e kiállítani, vagy csak a szennyvízközművel kapcsolatos bérleti díjra számítsuk fel az áfa összegét vagy esetleg egyikre sem?
Részlet a válaszából: […] ...kötni. Az Áfa-tv. 4/A § (1) bekezdése szerint nem minősülnek adóalanynaka közhatalom gyakorlására jogosult szervek, így a helyi önkormányzatok sem aközhatalom által végzett tevékenységük, valamint olyan vagyon, vagyoni értékűjog, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.
1
214
215
216
236