Alanyi adómentesség értékhatárának átlépése

Kérdés: Intézményünk alanyi adómentes intézmény megalakulása óta. Most kötnénk egy olyan szerződést, aminek a bevételével év közben átlépjük az alanyi adómentesség értékhatárát. Megköthetjük-e a szerződést? A szerződés megkötését be kell-e jelenteni a NAV-nak? Mikor kell áfát fizetnünk, hogyan kössük meg a szerződést, és mi a további teendőnk?
Részlet a válaszából: […] ...teljes összegére fel kell számítani az áfát.Az alanyi adómentesség átlépésekor a szerződéseket, árajánlatokat módosítani kell, önkormányzat esetén az étkezési térítési díj, lakóingatlanbérleti-díj-rendelet módosítására is szükség lehet. Dönteni kell arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Térítés nélküli átadás/átvétel

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzati alrendszerben a költségvetési szervek között az eszközök térítésmentes átadása? Milyen szabályokat szükséges figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzati alrendszerben történő eszköz átadását vagy átvételét, amennyiben nem kapcsolódik hozzá térítési összeg megfizetése, akkor azt térítés nélküli átadásként, illetve térítés nélküli átvételként kell könyvelniük az alábbiak szerint:A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Sportpark létesítése

Kérdés: Önkormányzatunk "B" típusú sportpark létesítésére nyert pályázatot. Az építmény kivitelezését a vállalkozási szerződés és az együttműködési megállapodás alapján a Nemzeti Sportközpont intézte, tehát a számla is az ő nevére szólt. Az építmény elkészült, megküldték részünkre a számlamásolatot és az aktiválandó értéket. Az önkormányzatunk semmiféle támogatási szerződéssel nem rendelkezik, ami kimondaná, hogy ténylegesen milyen összeget nyert a pályázat keretein belül, nem mi fizettük a kivitelezői számlát, mivel nem közvetlenül közöttünk és a kivitelező között jött létre a szerződés. Önkormányzatunknak tehát ez idáig semmilyen könyvelése nem volt ezzel a pályázattal kapcsolatosan. Milyen könyvelési feladata van az önkormányzatnak ezzel a pályázattal összefüggésben? Kell-e támogatást könyvelni, vagy elegendő csak az elkészült építmény aktiválása? Az aktiválás milyen könyvelési tételekkel valósulhat meg?
Részlet a válaszából: […] ..."B" típusú sportpark létesítése pályázat keretében a települési önkormányzatok nem pénzbeli támogatást kapnak, hanem magát a létesítményt, a sportparkot. A létesítményt a Nemzeti Sportközpont adja át térítésmentesen az önkormányzatnak, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Vagyonkezelésbe adott ingatlan

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerület, illetve a szakképzési centrum részére – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adott számos épületet, építményt. Az átadással egyidejűleg a tárgyieszköz-nyilvántartásban is átvezetésre került a bruttó érték, illetve értékcsökkenés összege, és a továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. Az ingatlanvagyon-kataszterben hogyan kezeljük a vagyonkezelésbe adást? A tankerület államháztartáson belüli szerv, de nem az önkormányzat által irányított költségvetési szerv, így az önkormányzat konszolidált beszámolójában a tankerület nem szerepel. Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből annak érdekében, hogy biztosítsuk az egyezőséget a beszámoló és a vagyonkataszterben nyilvántartott értékek között? Mi a helyzet abban az esetben, ha az ingatlannak csak egy része kerül vagyonkezelésbe adásra? Megfelelő-e ebben az esetben, ha a vagyonkataszter-nyilvántartásban megjelöljük a vagyonkezelőt, és a megjegyzésben szerepel, hogy mennyi a vagyonkezelő kezelésében és mennyi az önkormányzat kezelésében lévő ingatlan értéke?
Részlet a válaszából: […] ...eszközre államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesített, az eszközt a mérlegében nem mutathatja ki. A tulajdonos önkormányzat csak a 0. számlaosztályban szerepeltetheti a vagyonkezelésbe adott ingatlant. Az Áhsz. előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Szemétszállítási díj behajtása

Kérdés: A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
Részlet a válaszából: […] A Hulladék-tv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Önkormányzat által a lakosságnak adott iskolakezdési, óvodakezdési, karácsonyi támogatás

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. számában a 4961. számú kérdéssel kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
Ha az önkormányzat a településén belül települési támogatás keretében a Szociális tv. 45. §-a szerint valamilyen életkori kritérium vagy körülmény alapján pénzbeli támogatást ad, akkor azt milyen adókötelezettség terheli?
Ha a települési támogatás keretében a karácsonyi támogatást az iskolások és az óvodások részére egy mikuláscsomaggal nyújtja az önkormányzat, annak is van adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...óvodakezdési támogatás esetében) – a magánszemélynél tekintettel arra, hogy nem biztosított (a lakosság kapja a juttatást, akikkel az önkormányzat nem áll jogviszonyban) – a magánszemély oldalán személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség (kifizetőnek le kell vonni)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Festmény ajándékozása

Kérdés: Településünk nemzetiségi önkormányzata a helyi egyházközségnek szeretne ajándékozni egy festményt. Keletkezik-e valamelyik félnek adófizetési kötelezettsége? Az átadási szerződésbe beleírták, hogy az átadónak nem volt áfalevonási joga.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az átadónak nem volt áfalevonási joga, és az ügylet nem ellenértékért történt, nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Az Áfa-tv. főszabály szerint az ellenértékes ügyleteket adóztatja. A térítésmentes átadás az Áfa-tv. 11. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultjaként a tárgyi eszközt nyilvántartó adózót jelöli meg a Tao-tv., amelyek közé tartozik a tulajdonos mellett a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó épület, építmény – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján – vagyonkezelője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat egyszemélyes kft.-je és az önkormányzat kapcsolt felek. A kft. társaságiadó-alany, ezért ha az önkormányzattal a szokásos piaci ártól eltérő áron köt szerződést, akkor a társaságnak a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom számítása – 1992. július 1-je előtti idők

Kérdés: Egy közalkalmazott az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1979. 10. 01.-1980. 02. 20-ig a Pest Megyei Tanácsnál dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1980. 03. 01.-1983. 07. 15-ig a Magyar Néphadseregnél dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1991. 08. 12.-1994. 02. 08-ig biztosítótársaságnál dolgozott munkaviszonyban, megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1994. 03. 01.-1999. 04. 30-ig külföldi tulajdonú cégnél dolgozott munkaviszonyban megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1995. 05. 1-jétől jelenleg is az MTA Kutatóintézetnél dolgozik mint közalkalmazott.
Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a Pest Megyei Tanácsnál, illetve a Magyar Néphadseregnél dolgozott 1992. július 1-e előtt?
Részlet a válaszából: […] ...(ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt). Utóbbinál is ideértve ezek jogelőd szervezeteit is.A Pest Megyei Tanács a rendszerváltás után önkormányzat lett, tehát a Kjt. hatálya alá került. A Magyar Néphadsereg mint honvédség szintén közszféra, és részben – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
1
89
90
91
246