23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Örökölt szövetkezeti üzletrész
Kérdés: Költségvetési szervünk egyik dolgozója a közelmúltban örökölt egy ÁFÉSZ-ben (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) lévő tagi részjegyet és befektetői részjegyet, amelynek kifizetését az érintett szövetkezet – tájékoztatásuk szerint – személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) levonása mellett kívánja teljesíteni. Öröklés jogcímén adómentes lehet-e a juttatás?
2. cikk / 23 Kórházi letét kezelése
Kérdés: Egy kórházban külföldi állampolgár beteg került felvételre, aki készpénzt helyezett euróban letétbe és arany ékszert megőrzésre. A beteg elhunyt, a kórházi ellátásának térítéséről kiállított számlát nem tudta az intézmény részére kifizetni. A kórház a követelésének behajtására, a letétbe helyezett pénz- és vagyontárgy rendezésére felvette a kapcsolatot a beteg által megadott magyarországi lakcíme szerinti illetékes önkormányzattal, az örökösök felkutatására. Az önkormányzat visszajelzése alapján a megadott lakcímre nem jelentkezett be az elhunyt magánszemély, illetőségéről, lehetséges örököséről/örököseiről semmilyen információval nem rendelkeznek. Jelenleg a kórház az elhunyt magánszemély országából próbál információt szerezni az ügy rendezésére. Amennyiben az eljárás nem vezet eredményre, akkor mi a teendője a kórháznak? A letéti összeget betudhatja-e a kórházi ellátás miatti követelésébe? Az átvett arany ékszert milyen értékkel veheti figyelembe a fennálló követelésének rendezésére?
3. cikk / 23 Behajthatatlan követelés leírása
Kérdés: Az Áhsz. 43. §-ának (2) bekezdése szerint a behajthatatlan követelés leírása esetén a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Magánszeméllyel szemben fennálló követelésünk behajthatatlanságát a magánszemély elhalálozása esetén milyen formában kell bizonyítani?
4. cikk / 23 Örökölt ingatlan és tartozás
Kérdés: Önkormányzatunk egy településen élt lakostól egyéb örökös hiányában lakóingatlant és hozzá kapcsolódó tartozásokat, köztük számlatartozást, folyószámlahitel- és jelzáloghitel-tartozást örökölt. Az önkormányzatnak mint örökösnek milyen gazdasági, könyvelési eseményeket kell könyvelnie, milyen rovatokon a lakás átvétele esetén, valamint a tartozások kifizetése esetén?
5. cikk / 23 Elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének költsége
Kérdés: Településünk néhai lakója egy másik településen hunyt el. A település jegyzője határozatban értesített bennünket, hogy köztemetéssel került eltemetésre az úr (az ottani önkormányzat nevére szól a temetés számlája). Kérik, hogy térítsük meg a másik önkormányzatnak a temetés költségeit. Valamint a mi településünk felszólítja a hozzátartozókat a kiadások megtérítésére. Milyen rovatra, milyen kormányzati funkcióra kell könyvelni a kiadásunkat, amit a másik önkormányzat részére utalunk át, valamint az örökösök által számunkra megtérített összeget/bevételt mely rovatra és kormányzati funkcióra kell könyvelnünk?
6. cikk / 23 Elhunyt gépjármű-tulajdonos gépjárműadója
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának édesapja sajnálatos módon januárban elhunyt. A testvére és a dolgozónk gépjárműve is az elhunyt nevén volt. Ebben az esetben, a fizetési határidőig (április 15.), milyen lehetőség van, hogy az aktuális gépjárműadó összegét be tudják fizetni, hogy a járművek ne maradjanak a hagyatéki tárgyalás lezárásáig sem befizetetlenül? A hagyatéki tárgyalás valószínűleg 2-3 hónapig még nem fog lezárulni.
7. cikk / 23 Elhunyt személy, illetve civil szervezet részére adományozott jutalom
Kérdés: Az önkormányzat rendelet alapján kitüntetéssel járó pénzjutalmat adományoz. Milyen módon kell helyesen eljárni a következő esetekben (adózás, alátámasztó dokumentumok)?
a) Elhunyt részére,
b) civil szervezet részére.
Véleményünk szerint az elhunyt részére kifizetendő összeg az örökösnek számfejthető, de milyen jogcímen? A civil szervezet pedig a teljes összeget vissza nem térítendő támogatásként kapná meg, elszámolási kötelezettség nélkül, támogatói okirat alapján. Helyes-e ez így? Ha nem, akkor hogyan járjunk el?
a) Elhunyt részére,
b) civil szervezet részére.
Véleményünk szerint az elhunyt részére kifizetendő összeg az örökösnek számfejthető, de milyen jogcímen? A civil szervezet pedig a teljes összeget vissza nem térítendő támogatásként kapná meg, elszámolási kötelezettség nélkül, támogatói okirat alapján. Helyes-e ez így? Ha nem, akkor hogyan járjunk el?
8. cikk / 23 Felmentési idő alatt elhunyt köztisztviselő végkielégítése
Kérdés: Önkormányzati hivatal köztisztviselőjének jogviszonyát felmentéssel szerettük volna megszüntetni a következőképpen:
2022. 07. 21-én lejárt a táppénzjogosultsága, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a munkavégzésre egészségi okból nem volt alkalmas. Felmentéssel megszüntettük a jogviszonyát kéthavi felmentési idővel, amelyből 2022. 07. 22. – 2022. 08. 21-ig szabadság, 2022. 08. 22. – 2022. 09. 21-ig felmentés a munkavégzési kötelezettség alól. Tehát a jogviszonya 2022. 09. 21-én szűnt volna meg, és 37 évi jogviszony után még 8 havi végkielégítés és szabadságmegváltás is járna. Sajnos 2022. 08. 29-én meghalt. Ha a megszűnés jogcímét elhalálozásra módosítom, akkor 2022. 08. 22. – 2022. 09. 29-ig felmentési időre járó bért számfejthetünk-e, és végkielégítés ez esetben megilleti-e az örökösöket? A még ki nem vett szabadságok kifizetése, szabadságmegváltás jogcímen szerintem mindenképpen jár.
2022. 07. 21-én lejárt a táppénzjogosultsága, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a munkavégzésre egészségi okból nem volt alkalmas. Felmentéssel megszüntettük a jogviszonyát kéthavi felmentési idővel, amelyből 2022. 07. 22. – 2022. 08. 21-ig szabadság, 2022. 08. 22. – 2022. 09. 21-ig felmentés a munkavégzési kötelezettség alól. Tehát a jogviszonya 2022. 09. 21-én szűnt volna meg, és 37 évi jogviszony után még 8 havi végkielégítés és szabadságmegváltás is járna. Sajnos 2022. 08. 29-én meghalt. Ha a megszűnés jogcímét elhalálozásra módosítom, akkor 2022. 08. 22. – 2022. 09. 29-ig felmentési időre járó bért számfejthetünk-e, és végkielégítés ez esetben megilleti-e az örökösöket? A még ki nem vett szabadságok kifizetése, szabadságmegváltás jogcímen szerintem mindenképpen jár.
9. cikk / 23 Követelés behajthatatlanná minősítése
Kérdés: Intézményünknek elhunyttal szemben ellátási díj jogcímen követelése áll fenn. Az ellátási költségről hagyatéki hitelezői igényünket bejelentettük az önkormányzat jegyzőjénél. A jegyző által küldött tájékoztatás szerint nincs leltárba vehető örökhagyói hagyaték. Mindezekre tekintettel közjegyzői eljárásra nem került sor. A jogász véleménye szerint követelésünk jelenleg nem behajtható, azonban tekintettel arra, hogy a követelés jogi sorsa még nem tisztázott, ezért továbbra is nyilván kell tartani, figyelemmel az 5 éves elévülési időre. Az Szja-tv. szerint "a behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása »igazoltan« nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült."
Amennyiben a lezajlott hagyatéki eljárás szerint nincs hagyatéki vagyon, vagy vagyon hiányában nem kerül sor eljárás lefolytatására, a követelés leírható-e behajthatatlan követelésként?
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása »igazoltan« nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült."
Amennyiben a lezajlott hagyatéki eljárás szerint nincs hagyatéki vagyon, vagy vagyon hiányában nem kerül sor eljárás lefolytatására, a követelés leírható-e behajthatatlan követelésként?
10. cikk / 23 Szövetkezeti részjegy öröklése
Kérdés: Édesanyám után termelőszövetkezeti befektetői részjegyet örököltünk a testvéremmel közösen. Kértük az egyösszegű kifizetést, azonban közben kiderült, hogy a termelőszövetkezetet a vezetőség értékesíteni kívánja. Ennek tudatában kértük az egyösszegű kifizetés visszavonását, és ezzel egyidejűleg kértem tagi felvételemet a termelőszövetkezetbe, mivel így a befektetői részjegyünk a sokszorosát érné. Az igazgatóság a tagi felvételemet elutasította, melyet tudomásul veszek. Köteles vagyok-e eladni a befektetői részjegyet a termelőszövetkezetnek, vagy megtarthatjuk-e testvéremmel, és igényt tarthatunk-e a termelőszövetkezet eladása során keletkező értéknövekményre?
