152 cikk rendezése:
71. cikk / 152 Letét
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a költségvetési intézménynél az ellátottaktól letétre átvett pénzeszközöket? A mérlegben a pénzeszközök és követelések között került kimutatásra.
72. cikk / 152 Maradványelszámolás
Kérdés: A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben – 2018. év – a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.
73. cikk / 152 Selejtezés
Kérdés: Kérem, hogy a kis és nagy értékű tárgyi eszközök selejtezésével kapcsolatos gazdasági eseményeket és a kontírozás lépéseit intézményünk részére vázolják! A tárgyi eszközök a teljesen nullára leírt eszközök között vannak nyilvántartva.
74. cikk / 152 Óvadék
Kérdés: Központi költségvetési szerv határozott idejű szerződést kötött ingatlan bérbevételéről. A szerződés alapján 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot kell fizetni a bérbeadónak, aki a szerződés lejárta után (2 év múlva) visszautalja az intézménynek ezt az összeget. Hogyan kell könyvelni ezt az óvadékot? Az Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján könyvelhetem a 36-osok közé, vagy pedig a K355-ös rovatra?
75. cikk / 152 Kincstárjegyek és lekötött betétek év végi elszámolása
Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?
76. cikk / 152 Forgótőke elszámolása
Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
77. cikk / 152 Kötelezettségvállalás
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, a kötelezettségvállalásokat (pl. közüzemi szolgáltatói szerződés) 2017. januárban a szerződés alapján a teljes összegben rögzítjük a könyvelési programban. A kötelezettségvállalás alapján a MÁK hogyan veszi számításba? Az utalásnál a kötelezettségvállalás egytizenketted részét veszi havonta, vagy egy összegben leköti az éves kötelezettségvállalás összegét?
78. cikk / 152 Forgatási célú állampapírok felszabadulását követően újabb kincstárjegyek vásárlása
Kérdés: Önkormányzatunk az átmenetileg szabad pénzeszközeit forgatási célú állampapírok vásárlása által hasznosítja, majd a futamidő végén felszabaduló pénzeszközöket – ismétlődő jelleggel – újabb kincstárjegyek vásárlására fordítja. Az éven belüli, ismétlődő tranzakciók folytán azonban ugyanazon pénzeszköz újbóli befektetésének a 38/2013. NGM rendelet szerinti bruttó módon történő nyilvántartásba vétele – hasonlóan a lekötött bankbetétek korábbi elszámolási gyakorlatához – halmozódásokat eredményez az önkormányzat költségvetési rendeletében mind előirányzatok, mind pedig a kötelezettségvállalások és követelések vonatkozásában. A hatályos jogforrások alapján szabályos-e a jelenlegi gyakorlat? Szükséges év végén a tranzakciók és elszámolások nettósítása az állampapírok nyitó és záró állományának figyelembevételével? A könyvviteli zárlat során esetlegesen szükségessé váló könyvelési tételeket legyenek szívesek bemutatni.
79. cikk / 152 Nemzetiségi önkormányzat támogatása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk megkapta a község általános iskolájának fenntartói jogát. Ehhez a Magyar Államkincstár megyei igazgatósága "Nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó 2016. évi támogatást" állapított meg. A könyvelésben ez a B16 "Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről" költségvetési tételként jelenik meg, viszont a havi időközi költségvetési jelentés 2-es űrlapján a 32-es összesen sorból ki kell mutatni, hogy milyen szervtől kapott támogatás ez. Kérdésem arra vonatkozna, hogy a 33-42-ig szereplő sorok közül melyiken kell ezt a támogatási összeget szerepeltetni?
80. cikk / 152 EU-s támogatás visszafizetése
Kérdés: Európai uniós támogatást (MVH-pályázat) kellett visszafizetnünk. Hogyan kell könyvelni, melyik rovatra? Az idegen pénzeszközöket kell-e könyvelni és hova? Hol találunk a költségvetés tervezéséhez alkalmas (Excel) táblázatot, illetve rendeletmintát?
