260 talált cikk a pénztár kifejezésre

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke jelentős összeget vett fel az önkormányzat pénztárából elszámolásra. Az összeg egy rendezvény készpénzes kiadásait finanszírozta volna. A felvett készpénzt még aznap elhagyta, melyet a rendőrségre is bejelentett. Az elszámolásra kiadott pénz elszámolási határideje 30 nap, de az utolsó napon sincs meg az összeg, a rendezvény sem kerül így megrendezésre. Mi a teendő ebben az esetben? Az előleget vissza kell venni, jegyző-könyvezni a hiányt, és egyéb kiadásra könyvelni? A rendőrségi feljelentést természetesen a jegyzőkönyv felvételét követően megtettük hűtlen kezelés miatt. A felvett és elvesztett összeg működési támogatásból származik. A működési támogatással hogyan számol el az önkormányzat?

Kérdés: Önkormányzatunk több lakóingatlan tulajdonosa, amelyek közül nem mindegyiket bérlik tartósan. Ezek közül egyet alkalmanként bérbe ad az önkormányzat magánszemélyek részére, amely 1–3 éjszaka közötti időszakokat jelent évente 20-24 alkalommal (összesen évi 40-50 nap). A bérleti díj rendeletben meghatározott 5000 Ft/éjszaka/ingatlan. Ilyenkor más díjat nem fizetnek a bérlők. A bérlők többnyire helyi lakosok, de előfordulhat nem helyi illetőségű bérlő is. Az önkormányzat rendezvényein munkát végző vállalkozók vagy fellépők részére az önkormányzat alkalmanként ingyenesen rendelkezésre bocsátja az ingatlant az adott rendezvény éjszakájára.
1. Az ingatlan bérbeadása magánszemélyeknek ezzel a rendszertelen jelleggel turisztikai tevékenységnek számít-e?
2. Az önkormányzat részéről van-e valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a fizetős bérbeadások után?
3. Az ingatlanok ingyenes használatba adása keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja nem nézte át a bevallási tervezetét, és az úgy vált adóbevallássá, hogy hiányzik belőle a személyi kedvezmény. Mi a teendő ez esetben?

Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Költségvetési szerv esetén mely jogkörnél kell az átláthatósági nyilatkozat meglétét ellenőrizni? (A pénzügyi ellenjegyzésnek meg kell előznie a kötelezettségvállalást, azonban kötelezettséget vállalni csak átláthatósági nyilatkozat megléte esetén lehet?) Amennyiben a kötelezettségvállalás írásban létrejön, és a teljesítés is megtörténik a szerződés alapján, akkor a pénzügyi kifizetés meddig tagadható meg átláthatósági nyilatkozat hiányában? Mi a teendője a költségvetési szervnek, amennyiben a partner ebben a stádiumban nem ad átláthatósági nyilatkozatot, és a szerződést megelőző eredeti állapot már nem állítható vissza? Egyéni vállalkozónak szükséges-e átláthatósági nyilatkozatot adnia? Mi a jogállása (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet)? Hol található az átláthatósági nyilatkozat megadásához kapcsolódó kitöltési útmutató?

Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók – illetve szüleik – részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?

Kérdés: Az önkormányzat közvetlen az Uniótól, illetve társintézménytől kap működési célú támogatást. A 38/2013. Korm. rend. H) 1. c) pontja alapján a támogatási szerződés szerinti teljes támogatást előírjuk követelésként (T09652 – K0041) a szerződés kelte szerinti MNB-árfolyamon. A támogatás jóváírásakor a T33 – K36791-et könyveljük a beérkezéskori MNB-árfolyamon. A tárgyévi teljesült kiadással megegyező rész kerül előírásra a tárgyévi bevételre B65 rovatra, illetve levételre a 36791-ről.
1. Szükséges-e előírni a szerződés szerinti teljes összeget követelésként?
2. A tárgyévben nem teljesült bevétel részét szükséges-e elhatárolni?
3. Kell-e értékelni a követelésként felvitt összeget?
4. Fenti kérdésekkel kapcsolatban milyen könyvelési lépések szükségesek?

Kérdés: Egy munkatárs a polgármesteri hivatal részére vásárol, de saját bankkártyájával egyenlíti ki a vételárat. A hivatal nevére szóló egyszerűsített számla alapján a pénztárból a munkatárs részére a vételárat kifizetik. Szabályos ez a gyakorlat?

Kérdés:

Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk. Intézményünk, egy színház nem rendelkezik saját épülettel, hanem változó helyszíneken lépnek fel. Januártól az előadásokért jegybevételt szeretnének, amit nem tudjuk, hogyan lehetne megoldani, hogy jó legyen. Az intézmény elképzelése, hogy valamelyik online jegyértékesítővel szerződik, és a szamlazz.hu-n állítja ki a számlákat. Mi a SALDO integrált számviteli rendszerét használjuk, az van a NAV-hoz is bejelentve, illetve összekötve. A mi javaslatunk az, hogy vegyenek nyugtatömböt, és a beszedett bevétel alapján utólag kiállítjuk a saját általunk használt programból a számlát. Melyik a járható út? Mivel az intézmény nem áfakörös, a jegybevételről szóló számlát szintén kiállíthatjuk áfamentesen? Szeretnénk a lehető legegyszerűbben, de szabályosan megoldani ezt a problémát.

Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester elszámolási kötelezettséggel vásárlási előleget vesz fel, mely előleggel 30 napon belül elszámol. Az előleg terhére történő kiadásokhoz tartozó számlákhoz hogyan állítjuk ki a kiadási pénztárbizonylatot? Ki az ügyfél, ki a pénz átvevője, és jelen esetben ki utalványoz (a polgármesteri vásárlás esetén)?

Kérdés: Költségvetési szerv egyik intézményének gazdálkodási feladatait (együttműködési megállapodás alapján) a polgármesteri hivatal látja el. Általános esetben az intézmény vezetője rendelkezik az intézménynek címzett számla kifizetéséről, azt átadja a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjának, amely gondoskodik a kifizetés teljesítéséről. Kérdéses esetben az intézmény vezetője az intézmény részére kiállított számlát részben a házipénztárból történő készpénzfelvétellel, részben a magánvagyonából rendezte. Ütközik-e bármilyen jogszabályba, hogy az intézményvezető a magánvagyonát vonta be a gazdasági eseménybe?