163 cikk rendezése:
121. cikk / 163 Garantált illetményt növelő pótlék
Kérdés: Legmagasabb iskolai végzettségem mérlegképes könyvelő, rendelkezem még alapfokú számítógépes végzettséggel is. Beosztásom gazdasági ügyintéző, a munkaidőm 50 százalékát számítógép előtt töltöm. Jár-e nekem a garantált illetményt növelő százalék?
122. cikk / 163 Perköltség
Kérdés: Önkormányzatunk jogerősen megnyert egy pert, így a perköltség megtérítésére a bíróság a másik felet kötelezte. A pervesztes fél számla kiállítását kérte az önkormányzattól, de mi úgy tudjuk, hogy a perköltségről számlát kiállítani nem lehet. Kérdésünk, hogy kell-e számlázni, és ha igen, akkor a számlát milyen tartalommal kell kiállítani?
123. cikk / 163 Telefonhasználat továbbszámlázása
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként a dolgozók magán-telefonbeszélgetéseinek egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk részükre, de nem minden magánbeszélgetés kerül kiszámlázásra. (A magánbeszélgetések kóddal kerülnek elválasztásra a hivatali célú beszélgetésektől.) Önállóan gazdálkodó szervezetként működünk, amelyik mind adóköteles, mind adómentes tevékenységet egyaránt folytat. Van ezenkívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerülő telefondíj is, pl. a bérbe adott helyiséget bérlő telefonköltsége. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen elszámolni? Pl. 1200 forint bruttó telefonszámla, 200 forint magánbeszélgetési díj, melyből 100 forint továbbszámlázásra kerül, 100 forint pedig nem, továbbá van még 100 forint egyéb közvetített szolgáltatás (a bérbe adott helyiségben lévő telefon díja).
124. cikk / 163 Beteg gyermekek gyógyulásának elősegítése
Kérdés: Közhasznú besorolású alapítvány közhasznú tevékenysége beteg gyermekek gyógyulásának elősegítése. Az alapítvány az operált gyermekek részére karácsonyi, húsvéti gyermekelőadásokat szervez, ezen alkalmakkor ajándékot (édesség, könyv stb.) ad a gyermekeknek, és az ünnepségen vendégül látja őket. Kérdésem az, hogy e kiadásokat terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
125. cikk / 163 Közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása
Kérdés: Intézményünk az utóbbi időben több terméket értékesített uniós partnerek részére. Az olasz partnerünk nem tudott fuvarokmányt küldeni, mert a terméket saját fuvareszközével vitte ki. Tudomásunk szerint az adómentes számlázáshoz kell a fuvarokmány. Kérdésünk, hogy ebben az esetben mi fogadható el a kivitel igazolásául?
126. cikk / 163 Cégtelefon magánhasználata
Kérdés: Mi tekinthető a cégtelefonok magáncélú használatának az Áfa-tv. szerint? Ha a magánhasználatot a cég továbbszámlázza a dolgozóknak, akkor az még mindig magánhasználatnak minősül, és ugyanígy nem vonható le az adó?
127. cikk / 163 Cégtelefon magánhasználati költségének továbbszámlázása
Kérdés: Miként változik a helyzet, ha az előző kérdésben szereplő példabeli magánhasználatnak csupán 29%-át számlázza tovább a dolgozókra (azaz nem éri el a 30%-os továbbszámlázási korlátot)?
128. cikk / 163 Cégtelefon magánhasználatának figyelemmel kísérése
Kérdés: Bonyolultnak tartottuk a céges telefon magánhasználatának figyelemmel kísérését, ezért azt – az Szja-tv. által biztosított – lehetőséget választottuk, miszerint vélelmezni lehet, hogy a beérkező számla 20%-a magánhasználat. Ennek ellenére a magánhasználat aránya valószínűleg meghaladja a 20%-ot, bár a pontos arányt nem tudjuk meghatározni. A beérkező számla 20%-át a dolgozóknak meg kellett téríteniük (áfával együtt). Kérdésünk, hogy ez esetben levonhatjuk-e a beérkező számla teljes áfatartalmát?
129. cikk / 163 Telefonszolgáltatás továbbszámlázása
Kérdés: A dolgozók a céges telefont üzleti és magáncélra egyaránt használják. Az üzleti és a magáncélt a gyakorlatban nehéz elkülöníteni, de becsléseink szerint a beszélgetések kb. 40%-a magánjellegű. Az Szja-tv. adta átalány lehetőséget választottuk, tehát a beérkező számla 20%-át magánhasználatnak tekintjük. Az Áfa-tv. azonban 30%-ról rendelkezik. Arra gondoltunk, hogy amennyiben a beérkező telefonszámla 30%-át a dolgozókra továbbhárítjuk, akkor egyben levonhatóvá válik a beérkező számla teljes áfatartalma. Helyesen gondoljuk?
130. cikk / 163 Jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor
Kérdés: 2007. évben 57 éves leszek, és 39 évnyi munkaviszonnyal rendelkezem. Köztisztviselőként az előrehozott öregségi nyugdíjat igénybe kívánom venni. A munkáltatóm felmentési időt nem akar adni a nyugellátás megállapítása után, mert a vezetés úgy határozott, hogy nyugdíjazás miatt adjam be én a felmondásomat, és így neki nem kell felmentési időre járó átlagkeresetet fizetnie. Szeretném tudni, hogy a munkáltatóm helyesen jár-e el, amikor nem akar felmentési időt és a felmentési időre járó átlagkeresetet adni.
