Átutalásos számla megfizetése készpénzzel

Kérdés: A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] Az új Áfa-tv. alapján az adóalany köteles – ha e törvénymásként nem rendelkezik – az új Áfa-tv. szerinti termékértékesítéséről,szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevőjerészére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Ingatlanok, gépek stb. bérbeadásából származó bevétel tervezése és elszámolása

Kérdés: Helyi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Évről évre visszatérő probléma a költségvetési bevételek tervezésénél és elszámolásánál, hogy az ingatlanok, gépek stb. tárgyi eszközök bérleti díját hová tervezzük, illetve számoljuk el. Ehhez a PM-tájékoztató sem nyújt megfelelő és kellően részletes segítséget. Két lehetőség is adott: 1. A működési bevételek közötti bérleti és lízingdíjbevételként vagy 2. az önkormányzatok sajátos felhalmozási tőkebevételei közötti Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevételként. A kettő leírása a tájékoztatóban szinte ugyanaz. Kérem, részletesen, példákkal ismertessék, hogy mikor kell az előbbi vagy utóbbi közé elszámolni a bérleti díjakat!
Részlet a válaszából: […] A kérdésre jogszabályi előírás alapján nem lehet konkrétválaszt adni. Azonban a szabályozások szellemében a szakmai vélemény akövetkező: A működési bevételek között szereplő tárgyi eszközökbérbeadása esetén az önkormányzat olyan eszközt ad bérbe, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Elkobzott áruk értékesítési bevétele

Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni az elkobzott áruk értékesítését polgármesteri hivatalnál? A költségvetési beszámoló űrlapjainál hol jelentetem meg ezen összeget?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainakösszeállításához szolgáló pénzügyminisztériumi hivatalos tájékoztató szerint azelkobzás értékét bírságbevételként kell elszámolni.Főkönyvi számla: 91123. Bírságból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Hivatali telefonok magáncélú használata

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és felmerült a kérdés, hogy a hivatal átvállalhatja-e a magáncélú telefonhívások költségét, vagy kötelező továbbszámláznia a dolgozóinak, mert azt a tájékoztatást kaptuk, hogyha a hivatal átvállalja, akkor az ÁSZ büntetésére számíthatunk. Másik kérdésünk, hogy az APEH milyen típusú elszámolást, bizonylatot fogad el hivatalosan? Hivatalunk rendelkezik olyan technikai eszközzel, amivel a 01 és 02 előválasztó beütésével megkülönbözteti a magán- és hivatali célú beszélgetéseket a telefonközpont, és erről hó végén személyekre lebontottan részletes listát lehet lehívni. Elég-e, ha a dolgozó ezen a részletes listán aláírásával elismeri a magánhívásait, és az erről készített számla összegét a hivatali pénztárba befizeti? Vagy kell-e ehhez még hívásnaplót is vezetnie? A hívásnaplóban csak a magáncélú vagy a hivatali beszélgetéseket is vezetni kell-e? Amennyiben csak a magáncélú hívást kell vezetni, a pontos dátum és időpont mellett fel kell-e tüntetni a hívott fél telefonszámát vagy nevét is?
Részlet a válaszából: […] A telefonhívásoknak a kérdésben ismertetett technikaieszközökkel történő elkülönítése esetén nem szükséges külön hívásnaplótvezetni. Amennyiben az ismertetett módon elkülönített magánbeszélgetések díjátkiszámlázzák a munkavállalók felé, akkor a hivatalnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Önkormányzatnál megtervezett beruházások és felújítások elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a 2007. évi költségvetésében az intézmények (óvodák, iskolák, kórház, szakrendelő, alapellátás, művelődési központ, sportiroda) felújítási és beruházási kiadásait a polgármesteri hivatal költségvetésében tervezte. Ennek egy része a polgármesteri hivatal lebonyolításában és kifizetésében történik, másik részét az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jóváhagyott felújítási terv alapján önállóan bonyolítja. A felügyeleti szerv a felújítási előirányzatot év közben előirányzat-módosítással bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére. Kérdésem az lenne, hogy a polgármesteri hivatal költségvetésében ezeket a felújítási és beruházási kiadásokat milyen szakfeladaton kell tervezni és elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A polgármesteri hivatal költségvetésében azoknak afelújítási és beruházási kiadásoknak az összegét, amelyeknél ezeket atevékenységeket az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervekbonyolítják, fizetik ki a számlákat, a 75192-2. Önkormányzatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármesteri hivatalhoz új köztisztviselőt alkalmaztunk. Az elmúlt 7 évben közalkalmazott volt. Más volt a jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető munkaviszonya. Amikor belépett a hivatalhoz, a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető munkaviszonya 35 év 6 hónap és 24 nap volt. Kell-e jubileumi jutalmat fizetni számára, ha kell, hány éveset? 25 éves köztisztviselői jubileumi jutalmat kapott 1997-ben.
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/E. §-a értelmében a köztisztviselő 25, 30, 35, 40évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult.A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha korábban másik foglalkoztatásijogviszonyban jubileumi jutalmat kapott. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Közhatalom gyakorlására jogosult szervek áfaalanyisága

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beleszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 milliós ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? És ezt mikor?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 4/A. § (1) bekezdése alapján – az ott felsoroltszervek – nem minősülnek adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szerveka közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységük, valamint olyan vagyon, vagyonértékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Köztisztviselő besorolása

Kérdés: Köztisztviselő besorolásához figyelembe vehető-e az 1992 után munkaviszonyban töltött idő abban az esetben, ha vállalkozónál volt munkaviszonyban, illetve ha polgármesteri hivatalnál volt a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó dolgozó?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 72. §-a értelmében a köztisztviselő besorolásánálközszolgálati jogviszonyban töltött időként kell figyelembe venni amunkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban,bírósági szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Önkormányzat áfaalanyisága

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 millió forintos ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? Ha igen, mikor?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 4/A. § (1) bekezdése alapján nem minősülnekadóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szervek a közhatalomgyakorlásával végzett tevékenységük, valamint olyan vagyon, vagyon értékű jog,továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése tekintetében, amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Tulajdonszerzés 2003. június 9-e előtt alapított gazdasági társaságokban

Kérdés: Egy költségvetési szerv (önkormányzat polgármesteri hivatala) olyan gazdálkodó szervezetben vesz részt, amelyben többségi befolyással nem rendelkezik. A gazdasági társaság alapítása 2003. 06. 09. előtt történt. Van-e valamilyen teendője a költségvetési szervnek az Áht. 95. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 95. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat a 2003.évi XXIV. törvény 10. §-a iktatta be 2003. június 9-ei hatállyal. Ez ajogszabály nem rendelkezik arról, hogy a már meglévő gazdasági társaságokban aköltségvetési szerv (ideértve az önkormányzatokat is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.
1
24
25
26
31