103 talált cikk a regisztráció kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzat használatába került haszonkölcsön-szerződés alapján 2 db személygépjármű. A forgalmi engedélyben az önkormányzat üzemben tartóként bejegyzésre került a haszonkölcsön-szerződés alapján. Ebben az esetben, milyen értéken kerül be a könyveibe, és ki számolja el az értékcsökkenést? Terheli-e az önkormányzatot cégautóadó-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Egy hitelintézet a hitelezési tevékenységének bővítése érdekében megállapodást köt olyan kereskedővel, amely magánszemélyek részére értékesít tartós fogyasztási cikkeket elektronikus (online) felületen keresztül. A felek közti megállapodás értelmében az ügyfeleknek a kereskedő weboldalán kiválasztott termékek megvásárlásakor lehetőségük van a hitelintézet online áruhitel- konstrukcióját kiválasztani fizetési módként. Ennek megfelelően a kereskedő a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatás közvetítőjének minősül, tekintve hogy a kereskedő tevékenysége révén elősegíti az ügyfelek és a hitelintézet közti hitelszerződés létrejöttét. A kereskedő a hitel-intézet pénzügyi szolgáltatásához kapcsolódóan végzett tevékenysége ellentételezéseként közvetítői jutalékra jogosult a hitelintézettől. A konkrét esetben a kereskedő a hitelintézet és az ügyfelek közti hitelszerződés létrejöttének elősegítése érdekében számos szaktudást igénylő, felelősségteljes feladatot lát el, amelyhez a vonatkozó jogszabályok alapján megfelelő szaktudású kollégákkal rendelkezik, valamint az MNB előírásainak megfelelően nyilvántartásba vett pénzügyi közvetítői tevékenységet ellátó regisztrációval rendelkezik. A kereskedő tevékenységének keretében – többek között – felhívja az ügyfelek figyelmét a hitelintézet hiteltermékeire, hitelkalkulátort üzemeltet saját online felületén a hitelintézet termékeihez kapcsolódóan, adatot szolgáltat a hitelintézetnek a hiteltermékekhez, ügyfélszolgálatán keresztül információt nyújt a hitelkérelmek státuszával kapcsolatban, irányítja és felelősséggel tartozik a futárok munkájáért, együttműködik a pénzmosás megakadályozásához szükséges ügyfél-azonosítás elvégzésében, hitelintézetet megillető pénzeszközt vehet át az ügyfelektől. Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti hitel és pénzkölcsön közvetítésének minősül-e, és így az a tevékenység sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnyújtásként kezelendő az áfa rendszerében? A kereskedő ennek megfelelően helyesen jár-e el, amikor áfa felszámítása nélkül bocsátja ki a számlát a hitelintézet felé az általa végzett hitel-, pénzkölcsön-közvetítői tevékenység ellentételezéseként járó közvetítői díjról?

Kérdés: Ügyfelünk egy Magyarországon áfaregisztrációval rendelkező spanyol gazdasági társaság, amely 2015-ben termékeket vásárolt Magyarországon. A termékeket a társaság egy orosz vevő részére értékesítette tovább ún. láncértékesítés keretében. A termékek Magyarországról Oroszországba kerültek elfuvarozásra, a fuvarozást az orosz vevő rendelte meg a fuvarozótársaságtól. A termékek egy részét Magyarországról közvetlenül Oroszországba fuvarozták, melyhez kapcsolódóan a társaság a kiviteli vámeljárást a magyar vámhatóságnál kezdeményezte.
A termékek Lengyelországban hagyták el a Közösség területét. A társaság rendelkezik a magyar vámhatóságtól az elektronikus kiléptetési rendszerben (ECS) kapott kiléptetési igazolásokkal és a CMR dokumentumokkal. A szállítmányok egy része Csehországon keresztül került Orosz-országba kiszállításra, melynek során a termékek nem kerültek lerakodásra Csehországban, továbbá nem került sor a termékek használatára. A fenti termékeket kiszállították Csehországba, ahol a cseh vámhatóságnál kezdeményezték a kiviteli vámeljárást. A termékek ebben az esetben is Lengyelországon keresztül hagyták el a Közösség területét. A társaság rendelkezik kiléptetést igazoló, szállítmányhivatkozási (MRN) számmal és vonalkóddal ellátott kiviteli kísérő okmányokkal, amelyeken kiviteli vámhivatalként cseh, míg kiléptető vámhivatalként lengyel vámhatóság került feltüntetésre. A termékek kiléptetésére minden esetben az Áfa-tv. 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti 90 napos határidőn belül került sor. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Helyes-e az az álláspont, mely szerint, tekintettel arra, hogy a termékek a társaság által folytatott láncügylet keretében a vevő (megrendelése) által közvetlenül kerülnek kiszállításra Oroszországba, és az Áfa-tv. 27. §-a szerint a társaság által a fuvarozást megrendelő vevő részére teljesített értékesítés minősül fuvarozással érintett értékesítésnek, a társaság által teljesített értékesítés az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti Közösség területén kívül történő értékesítésnek minősül?
2. Helyes-e az az álláspont, mely szerint a fenti, az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti Közösség területén kívülre történő értékesítés vonatkozásában a közösségi vámjogszabályok figyelembevételével a más tagállamban kezdeményezett kiviteli vámeljárás során a más tagállambeli kiviteli vámhivataltól származó, kiléptetés tényét is igazoló bizonyíték is elfogadható a termékexport általános forgalmi adómentességének igazolására?

Kérdés: Költségvetési intézményként mi a teen-dőnk abban az esetben, ha a vevő egy adott tanfolyamhoz kapcsolódóan regisztrációs díjat fizetett részünkre, melyhez számlát kell kiállítanunk, de a vevő címét nem ismerjük? Mivel a tanfolyamra végül nem iratkozott be, ezért a címét nincs lehetőségünk megkérdezni. Kikötés a regisztrációs díjjal kapcsolatban, hogy abban az esetben nem fizetjük vissza, ha a tanfolyamra végül nem iratkozik be, ezért az összeg visszautalása sem jöhet szóba mint lehetőség. Ebben az esetben a számlán, a vevő adatainál mi szerepeljen?

Kérdés: 1. Partnerünk egy külföldi, de az Európai Unió egyik tagállamában letelepedett webáruház (a továbbiakban: külföldi társaság), amely távolsági értékesítést végez Magyarországra a honlapján megrendelhető termékekből, főként magánszemélyek részére. Ezeket egy magyar raktárba kamionnal beszállítja, ahonnan társaságunk alvállalkozói a termékeket felveszik, majd szortírozás után a futáraink viszik ki házhoz vagy egyéb átvevőponthoz a csomagokat. Értesüléseink szerint a külföldi társaság a magyar magánszemélyek részére már magyar áfa felszámításával számláz, magyar áfa regisztrációval rendelkezik, de magyar letelepedettsége, telephelye nincs, és erről írásos nyilatkozatot is adott ki társaságunk számára.
Kérdésünk, hogy a futárpostai szolgáltatást számlázhatjuk-e a külföldi társaságnak áfa hatályán kívüli szolgáltatásként az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján, továbbá befolyásolja-e az áfapozíciót az, hogy az áruk eladása áfásan történik harmadik fél viszonylatában, illetve hogy az árut egy magyar raktárban kell felvennünk és kiszállítanunk a webáruház vevői részére?
2. A külföldi társaság azt tervezi, hogy bevezet olyan szolgáltatást, mely abból áll, hogy más, főként magyar cégek termékeinek megrendelhetőségét is elérhetővé teszi a honlapján, azaz megteremti a kereslet-kínálat találkozását (marketplace szolgáltatás). Tehát aki meglátogatja a honlapját, nemcsak a saját, hanem más vállalkozók termékeiből is rendelhet. A termékek kiszállítása azonban továbbra is a külföldi társaság megrendelésével történne, társaságunk megrendelője továbbra is ez a külföldi webáruház. A külföldi társaság a futárszolgáltatás költségét vagy továbbszámlázza a magyar partner webshop felé, vagy beépíti a szolgáltatása árába, viszont a fuvarozás indulási helye tipikusan Magyarország lenne, magyar vásárlók felé.
Ebben az esetben is számlázhatjuk a futárpostai szolgáltatás díját a külföldi társaság részére az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján áfa hatályán kívüli szolgáltatásként, amennyiben rendelkezünk a külföldi társaság nyilatkozatával, mely szerint nincs magyar letelepedettsége?

Kérdés: Egy ügyfél a Magyarországon nyilvántartásba vett gépjárműve után Németországban gépjárműadót (Kraftfahrzeugsteuer) fizet. Erre való tekintettel kéri a magyarországi gépjárműadó törlését. A gépjárműadó mint adónem nincs nevesítve a két ország között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben (2011. évi LXXXIV. törvény). Ennek ellenére részesülhet adómentességben az ügyfél?

Kérdés: A diplomám mellé a mérlegképes könyvelői végzettség megszerzése 2014. szeptemberben történt meg. A munkáltatóm kérésének megfelelően szeretnék mérlegképes könyvelőnek regisztrálni, azonban a gyakorlati idővel kapcsolatosan várom válaszukat. 2003. január 1-jétől az önkormányzatnál, majd 2014. július 1-jétől a hivatalnál a szakmai gyakorlatnak megfelelő munkát végzem. Az Szt. 177. §-ának (9) bekezdése szerint "A 151. § (5) bekezdésének b) pontjában foglalt, a képesítés megszerzését követő 3 éves szakmai gyakorlat teljesítésébe
– 2002-ben és 2003-ban maximum 2 éves,
– 2004-ben maximum 1 éves,
a képesítés megszerzését megelőző számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlat is figyelembe vehető." Beszámítható-e ennek értelmében a végzettség megszerzését követően szükséges gyakorlati időmbe a 2003-2004-es szakmai gyakorlatom?

Kérdés: Egyesített szociális intézményünk egyik szervezeti egysége a gazdasági és műszaki egység, melynek vezetője a gazdasági vezető. Ezen egység részét képezi többek között a pénzügyi-számviteli csoport, melynek élén csoportvezető áll. A pénzügyi-számviteli csoport vezetője középiskolai végzettséggel rendelkezik, szakképesítése vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő. Az intézmény gazdasági vezetője felsőoktatásban szerzett végzettséggel és regisztrált mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik. A gazdasági vezető tekintetében jelen esetben hogyan kell értelmezni az Ávr. 12. §-ában foglaltakat? A gazdasági vezető iskolai végzettsége és szakképesítése megfelel-e a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak?

Kérdés: Ügyfelünk az Európai Közösség területén kívül székhellyel rendelkező, Magyarországon gazdasági célú letelepedéssel nem rendelkező, belföldön adóalanyként nyilvántartásba nem vett társaság. A társaság informatikai termékek forgalmazásával foglalkozik, melynek keretében magyarországi vevők részére is értékesíti termékeit. A társaság az általa értékesített termékek tekintetében garanciális kötelezettséggel tartozik a vevők felé. Garanciális kötelezettségeinek teljesítésére leszerződött egy magyarországi társasággal, egy szervizközponttal, amely e szerződés keretében az alábbi javítási szolgáltatásokat nyújtja a társaságnak. Amennyiben a megvásárolt termék meghibásodik, a vevő a termék meghibásodott részegységét eljuttatja a szervizközpontnak. A szervizközpont a meghibásodott részegységet kicseréli egy már korábban kijavított, a szervizközpont raktári készletén lévő, működő részegységre, és azt átadja a vevő részére. A részegységek javítási folyamata a következő: a szervizközpont a vevő által átadott részegységet szétszereli, és meghatározza a részegységben a hibás alkatrészt. Az alkatrész kiszerelését követően a szervizközpont továbbítja a meghibásodott alkatrészt a Közösség más tagállamába, az alkatrész javítását végző, a társasággal szerződéses viszonyban álló társaság (javítást végző társaság) logisztikai gyűjtőközpontjába. A javítást végző társaság székhelye nem a Közösség területén található. A javítást végző társaság a hibás alkatrészeket a logisztikai gyűjtőközpontjából a Közösség területén kívülre szállítja, ahol a hibás alkatrészt kicseréli egy általa már korábban megjavított alkatrésszel. A javítást végző társaság visszaküldi ezen korábban megjavított alkatrészt a Közösség területén lévő gyűjtőközpontba, majd a gyűjtőközpontból Magyarországra, a szervizközpontnak továbbítja. A szervizközpont a megjavított részegységet raktárra veszi. Ahogy a fentiekben bemutatásra került, a szervizközpont ezen raktári készletből biztosítja a vevők részére a részegységek cseréjét. Így a vevőnek nem kell megvárni a részegység teljes javítási folyamatát. A javítást végző társaság a társaság megbízására jár el, a szervizközponttal nincs szerződéses kapcsolatban. A javítást végző társaság az alkatrészek javítását ellenérték fejében végzi a társaság javára. A javítási folyamaton áteső részegységek és alkatrészek sem a társaság, sem a javítást végző társaság tulajdonába nem kerülnek, azok mindvégig a vevők tulajdonában maradnak. Jól gondoljuk, hogy a fenti esetben a megjavított alkatrésznek a Közösség más tagállamából történő behozatala nem minősül Közösségen belüli termékbeszerzésnek, és ebből kifolyólag a társaságot nem terheli bejelentkezési (áfaregisztrációs) és áfafizetési kötelezettség belföldön, valamint a javítást végző társaságnak a társaság részére végzett javítási tevékenysége szolgáltatásnyújtásnak minősül – amely szolgáltatás részeként történik az alkatrészek Közösségen belüli szállítása –, és a társaságnak e szolgáltatás igénybevételével összefüggésben szintén nem merül fel bejelentkezési (áfaregisztrációs) és áfafizetési kötelezettsége belföldön?

Kérdés: Költségvetési szervnek, amely nem végez vállalkozási tevékenységet, csak a konyhai szabad kapacitását – eseti jelleggel – hasznosítja (néhány rendezvénnyel), kell az Éltv. 47/B. § alapján felügyeleti díjat fizetni? Ha igen, hogyan kell kiszámítani? (A NÉBIH felügyeletidíj-bevallás internetes felületén a díj levezetésénél a jogi személyeknél, azon belül a költségvetési szervek esetében csak a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel szerepel.)