2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatal a gépjárműveit vezető gépkocsivezetők számára a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelő mértékben kenőanyagot ad ki a hivatal anyagraktárából. A kiadott kenőanyag mennyiségét a negyedéves átlagos futásteljesítményt figyelembe véve határozzuk meg, és azt előlegként adjuk ki. A teljes kiadott mennyiség – feltételezhetően – nem kerül felhasználásra, de azzal a gépjárművezetőket nem számoltatjuk el, mivel a hivatkozott kormányrendelet szerinti mértékig a juttatás igazolás nélkül elszámolható. Helyesen járunk-e el, vagy a megmaradt kenőanyag tekintetében adóköteles bevétele keletkezik a gépjárművezetőnek?

Kérdés: Önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő gazdasági társaság mint szolgáltatásnyújtó adóalany számlakibocsátási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy az általa kibocsátott számlát elektronikus levélben (e-mail) továbbítja a szolgáltatást igénybe vevő adóalany részére, melyhez az alábbi tájékoztatást csatolja: "A hatályos jogszabályok alapján a számla pdf mellékletként e-mailben történő elküldése nem minősül elektronikus számlának, hanem az eredeti számla kinyomtatási lehetőségét biztosítja. Az elküldött, kinyomtatható számla teljes terjedelmében azonos a forrás számlázó program által generált számlával, így az, mivel aláírás és bélyegző nélkül is érvényes, ezért kinyomtatva lekönyvelhető." Az önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő gazdasági társaság által gyakorolt számlázási rend megfelel-e a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak?

Kérdés: Intézményünk egy közalkalmazottjának megszüntette munkaviszonyát (lopás és okirat-hamisítás miatt) fegyelmi eljárás során "elbocsátás fegyelmi büntetéssel". Bűnösségét jogerős bírói végzéssel bizonyítottuk. Rendelkezhet-e erkölcsi bizonyítvánnyal a továbbiakban egy esetleges közalkalmazotti munkaviszony létesítésekor, illetve ha őt a munkaügyi bíróság visszahelyezi eredeti munkakörébe?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdálkodó szervezet) bizonylatmegőrzési kötelezettségéhez kapcsolódóan két gyakorlati kérdés merült fel. A gazdálkodó szervezet részéről elveszett számlatömb esetén, valamint általa az adóalany részére kibocsátott számla elvesztése okán mi az általánosan elfogadott eljárási rend?

Kérdés: A település lakosságszáma 3000 fő alá csökkent, ilyen esetben mi a teendő a jegyző besorolásával? Csökkenthető-e az illetménye?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 1981. 09. 01-től 1991. 12. 11-ig állt a Videoton Elektronikai Vállalatnál munkaviszonyban, 1991. 12. 13-tól 1992. 10. 15-ig munkanélküli-ellátásban részesült. Sorkatonai szolgálatot 1982. 08. 26-tól 1984. 02. 13-ig teljesített. A köztisztviselő közszolgálati jogviszonya Hivatalunknál 1992. október 16. napjától folyamatos. Kérem, hogy részletesen tájékoztassanak arról, hogy mely időszakok számítanak jubilemi jutalom szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek? A köztisztviselő mikor lesz jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Önkormányzat a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett "beruházási területet" kíván értékesíteni. Kérdés: a beruházási terület adójogi megítélés szempontjából beépítetlen ingatlannak, vagy építési teleknek minősül az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezései alapján?

Kérdés: Kinek a feladata egy helyi önkormányzat által fenntartott kórház-rendelőintézet (önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv) SZMSZ-ének az elkészítése? Ennek hiánya miatt kit és milyen felelősség terhel?

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében kommunális szennyvíz kezelésére és tisztítására kiírt felhívásra pályázatot nyújtott be. A szennyvízcsatorna kiépítése és tisztítása közműberuházásra benyújtott pályázat kedvező elbírálása révén, az önkormányzat jelentős összegű vissza nem térítendő állami támogatást nyert. Önkormányzatunk alanya az áfabefizetésnek. A lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetések és az azt kiegészítő önkormányzati hitel adja a közműberuházásban az önerőt, ehhez jön hozzá az elnyert állami támogatás. Mindez együtt a közműberuházás nettó összegét adja ki. Önkormányzatunknak tehát elemi érdeke, hogy az áfa levonható, illetve visszatéríthető legyen, mert csak a nettó pályázati összegből képes megépíteni a község szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep közműberuházását. Kérdésünk, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e az áfa a közműberuházásban, ha az önkormányzatunk használatra átadja a megépített szennyvízcsatorna közműveket egy Regionális Vízmű Zrt.-nek a felek közötti megállapodásban rögzített használati díj fejében? Kérdés továbbá, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e a közműberuházáshoz kapcsolódó áfa, ha az önkormányzat 100%-os arányú tulajdonában álló, gazdasági társasággal üzemelteti a megépítendő szennyvízcsatorna közművet?

Kérdés: A városi rendelőintézet (továbbiakban: rendelőintézet) egy elkülönített területrészén többek között egy kazánház is található. A kazánház a város tulajdonát képezi, amely biztosítja a rendelőintézeten kívül, annak 1000 méteres körzetében elhelyezkedő több ingatlannak (például: szakközépiskolának, városi sportcsarnoknak stb.) a hő- és melegvíz-ellátását. A város önkormányzata, szerződést kötött az XY Energiatermelő és Szolgáltató Kft.-vel (továbbiakban: Kft.), amely a kazánházat és a kapcsolódó létesítményeket felújította, és a felújított berendezések útján az említett intézmények fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja. A Kft. a szolgáltatott energia díját nem a városnak, hanem a rendelőintézetnek, mint legnagyobb fogyasztónak számlázza, aki továbbszámlázza a felmerülő távhőszolgáltatás díját az egyéb intézményeknek. A fűtés döntően meleg víz fűtési rendszerben történő keringetésével történik, mely csővezetékeken jut el a fűtőegységekhez. Ezenfelül gőztermelés is történik, amely a rendelőintézet sterilizálóegységének, a gyógyszertár, valamint a – külső üzemeltető által működtetett – konyha kiszolgálására hivatott. Kérdés, hogy a rendelőintézet a továbbszámlázás során alkalmazhatja-e a távhőszolgáltatásra vonatkozó kedvezőbb 5%-os adókulcsot, vagy az általános 25%-os adókulccsal kell számláznia?