2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati képviselő tiszteletdíjából (130 000 Ft) kell-e vonni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben nincs legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, azonban egyéni vállalkozó? A Tbj-tv. 31. § (3) bekezdése alapján úgy gondolom, hogy mind a természetbeli, mind a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni kell a tiszteletdíjból, mivel az egyéni vállalkozó saját magával nem áll munkaviszonyban. Jól értelmezem-e?

Kérdés: A gyermekvédelmi törvény 24. § (8) bekezdése szerint a megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett kamattal téríti meg az államnak. Részteljesítés esetén a befolyt összeg a tőketartozás vagy a kamatkövetelés törlesztésére könyvelendő elsődlegesen?

Kérdés: A közalkalmazottaknál a fizetési fokozat megállapításánál mely időtartam vehető figyelembe a jelenleg hatályos szabályok szerint? Esetünkben a közalkalmazott 1984-től 1996-ig egy közművállalatnál dolgozott, 1996-2005 között egy kft. dolgozója volt, utána pedig egy könyvelőirodában dolgozott 2006. április 30-ig. 2006. május 1-jétől dolgozik intézményünknél (általános iskola) középfokú (szakközépiskolai végzettséggel), ügyintézői munkakörben. Mely fizetési fokozatba kell besorolni, melyik fizetési osztályba?

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlantakarítással evaalany vállalkozót bízott meg. Kérdésünk, hogy az evás vállalkozó a május 1-jei törvényváltozás következtében melyik számláját állítja még ki fordított adózással?

Kérdés: A különadóról szóló törvény a 2. § (5) bekezdés a) pontjaiban határozza meg, hogy a kifizetőnek vagy a munkáltatónak mikor kell a különadó-előleget levonnia. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvényben felsorolt egyes esetek között van-e választási lehetősége a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak. Például, ha a munkatársunk éves jövedelme várhatóan több lesz a különadó-fizetési kötelezettség szempontjából meghatározott összegnél (a járulékfizetési felső határnál), megteheti-e a munkáltató, hogy csak abban a hónapban kezdi levonni a különadó-előleget, amelyben az év elejétől kifizetett jövedelem ténylegesen eléri az összeghatárt?

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális bérlakásait felújítja, az ingatlanok bérbeadására az adókötelezettséget választotta. Kérdésünk, hogy a felújítás költségeinek áfaterhét levonhatja-e?

Kérdés: Jól értelmezzük-e az új Áfa-tv. azon rendelkezését, hogy alanyi adómentesség választása esetén a tárgyi mentes bérbeadás bevétele beleszámít az 5 milliós értékhatárba?

Kérdés: Önkormányzatunknál azon települési képviselő, aki a képviselői tiszteletdíjat nem veszi igénybe, annak éves összege felett községi célok megvalósításának támogatására minden év október 31. napjáig írásban rendelkezik. Ebben az esetben adófizetési kötelezettség keletkezik-e?

Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?