2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Az adóhatóság 2004-2005. évet átfogó ellenőrzéssel vizsgálta. Az elsőfokú határozat jelentős megállapítást nem tett, de az egyik pontját nem tudjuk elfogadni. Mindenképpen fellebbezni akarunk, mert álláspontunk szerint nem felel meg a jogszabályoknak az adóhatóság előírása. A többi megállapítással egyetértünk. Lehetséges-e, hogy csak egy pontot fellebbezünk, és a határozat azon pontjai, amelyekkel egyetértünk – köztük több olyan is van, amely a javunkra tartalmaz megállapítást – jogerőre (részjogerő) emelkedjenek? Ebben az esetben a javunkra megállapított adókülönbözetet már most visszakaphatnánk.

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.

Kérdés: A helyi önkormányzat rendeletet alkotott az önkormányzat környezetvédelmi alapjának létrehozásáról. Az alap létrehozásának lehetőségét, továbbá a bevételeinek és kiadásainak jogcímeit az 1995. évi LIII. törvény szabályozza. Nagy segítség volna, ha az alap pénzügyi-gazdálkodási, illetve számviteli elszámolási előírásairól kapnánk egy összegezést, illetve abban kapnánk segítséget, hogy ezeket az előírásokat hol, milyen joganyagban, szakmai kiadványban találhatjuk meg.

Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?

Kérdés: Társaságunk hosszú ideje többségi befolyással rendelkezett egy másik társaságban. Most kiszálltunk ebből a társaságból, és ezzel egy időben egy újonnan alapított társaságba léptünk be. A társasági szerződéseket az ügyvédek megfelelően módosították, a cégbíróság felé benyújtották. Van-e bejelentési kötelezettségünk az adóhatóság felé, tekintettel arra, hogy egyik kapcsolt vállalkozásunkkal megszűnt a kapcsolat, de helyette egy másikkal most keletkezett?

Kérdés: A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjának megállapításával kapcsolatban kérdezzük, hogy amennyiben jelzálog terhére történik a térítési díj megállapítása, azt havonta elő kell-e írni, és követelésként (hátralékként) ki kell-e mutatni a mérlegben amellett, hogy a 0-s számlaosztályban az ingatlant terhelő jelzálog összegét szerepeltetni kell? Ha igen, mely jogszabályok írják elő a mérlegben való szerepeltetés kötelezettségét?

Kérdés: Intézményünk támogatást szeretne adni egy nehéz körülmények között élő és három iskoláskorú gyermeket nevelő alkalmazottjának a tanévkezdéshez. Úgy tudjuk, hogy a legkisebb gyermek számára már júniusban meg kellett vásárolni a könyveket. A középiskolába járó gyermekek viszont csak szeptemberben veszik meg a tankönyveiket. Kérdésünk, hogy a megvásárolt tankönyvekre utólag adhatunk-e adómentesen támogatást, vagy esetleg a tankönyveken kívül más egyéb, az iskolába szükséges eszközök, pl. füzet, írószer vásárlására is felhasználható-e az adómentes támogatás? Kérdéses számunkra az is, hogy a középiskolába járó gyermekeknek is nyújtható-e adómentesen az iskoláztatási támogatás?

Kérdés: Önkormányzatunk jogerősen megnyert egy pert, így a perköltség megtérítésére a bíróság a másik felet kötelezte. A pervesztes fél számla kiállítását kérte az önkormányzattól, de mi úgy tudjuk, hogy a perköltségről számlát kiállítani nem lehet. Kérdésünk, hogy kell-e számlázni, és ha igen, akkor a számlát milyen tartalommal kell kiállítani?

Kérdés: Munkáltatónk magán- és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kíván fizetni a munkavállalók részére. Kialakíthatók-e a munkáltató által támogatni kívánt csoportok az alábbiak szerint: a) kizárólag magán-nyugdíjpénztári tagok számára a munkabér 2 százaléka b) kizárólag önkéntes pénztári tagsággal rendelkező munkavállalók részére a munkabér 2 százaléka c) azon munkavállalók részére, akik egyidejűleg magán és önkéntes pénztártagsággal is rendelkeznek, csak a magánnyugdíjpénztárba fizetnék a munkabér 2 százalékát?

Kérdés: A következő esetre kérjük állásfoglalásukat. Költségvetési szerv vagyunk. Szoftverek, számítógépek működésének folyamatos karbantartását, ellenőrzését rendeltük meg egy számítástechnikai cégtől. A cég a szolgáltatást 2005. december 1-jétől vállalta 2006. november 30-ig. Fizetésre egyszer került sor, amikor a teljes ár kiegyenlítésre került, ez az időpont 2005. december, de a fizetési határidő 2006. január 10. Az adómérték-változás miatt nem mindegy, hogy mikor van a teljesítés időpontja. Jól gondoljuk-e, hogy a teljesítési időpontot az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése alapján kell megállapítani?