2259 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Kiküldetés során felmerült költségek elszámolásához elegendő-e a helyi és helyközi utazási jegyek csatolása a belföldi kiküldetési utasításhoz, vagy ezekről is számlát kell kérni 2005. január 1-jétől? Rendvédelmi szervekre milyen jogszabályok vonatkoznak a kiküldetés elszámolására és milyen formanyomtatványt kell alkalmazni? 2005. január 1-jétől változnak a munkába járás költségelszámolási szabályai. Elegendő-e, hogy a munkavállaló továbbra is leadja a bérletjegyet, és ráírja az utazási igazolvány számát, valamint az utazási igazolvánnyal rendelkezők, ha napi utazási jegyet vásárolnak, és ráírják az igazolvány számát? Aki nem rendelkezik utazási igazolvánnyal, minden esetben számlát kell-e kérnie?

Kérdés: Kell-e minden esetben vámtarifaszámot írni a kiállított számlákra? Azt hallottuk, hogy 25%-os áfatartalom esetén nem kell azt feltüntetni. Tárgyi adómentes tevékenységnek minősül-e önkormányzati iskola esetén a tornaterem bérbeadása?

Kérdés: Önkormányzatunk 2003. évben pályázaton elnyert támogatás igénybevételével konyhaépítés beruházást kezdett el. A támogatást nettó módon igényeltük. Az építési napló 2003-ban megnyitásra került, a kivitelező a számlát 2004-ben nyújtotta be. A jelenleg üzemelő (a beruházással kiváltandó) konyha bevételei: adóköteles térítési díj, valamint a saját bevételük kiegészítve a tevékenységgel összefüggő költségek mértékéig intézményfinanszírozásra nyújtott támogatásnak. (Az önkormányzat az óvodai iskolai intézményi étkeztetéshez normatív állami támogatásban részesül.) A kivitelező számlájában szereplő áfa milyen mértékben igényelhető vissza?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti áfakötelezettséget választotta, 25% áfával növelten állítjuk ki a számlát. A 13. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti lakóingatlan lakás céljára szolgáló bérbeadása ennek ellenére tárgyi adómentes és számlaadási kötelezettséggel járó tevékenység?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskola vagyunk. Egyik dolgozónk a munkakönyve szerint az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik: Mezőgazd. Tsz.: 1975. 06. 23.-1982. 09. 30. áthelyezéssel Önkorm. fenntartású iskola: 1982. 10. 01.-1986. 09. 30. áthelyezéssel Mezőgazd. Tsz.: 1986. 10. 01.-1991. 04. 30. munkaviszony megszűnt Munkanélküli-járadék: 1991. 05. 18.-1991. 09. 30. Önkorm. fenntartású iskola: 1991. 10. 01. – jelenleg is. A jubileumi jutalom megállapításánál jogviszonynak számít-e az 1975. 06. 23.-1986. 09. 30-ig terjedő időszak?

Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?

Kérdés: Kollégánk vidékről saját gépkocsival jár be dolgozni. Elszámolható-e a távolsági buszjegy 80%-a, ha nem ad le buszjegyet? Ha igen, milyen feltétellel és hol található az erre vonatkozó szabályozás? Értekezletre vagy továbbképzésre saját gépkocsival történő utazás esetén elszámolható-e a vonatjegy ára a bizonylat csatolása nélkül, vagy csak az APEH által előírt anyagáron számolt üzemanyagköltség, plusz kilométerenként 3 forint?

Kérdés: 2000-ben öregségi nyugdíjba ment egy 1942-ben született dolgozónk, 36 éves munkaviszony után. Továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban maradt. 2004. évben érné el a 35 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot. Jár-e neki a nyugdíj melletti munkaviszony alatt a jubileumi jutalom?

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?

Kérdés: Nem találtuk meg a 2005. évre érvényes Szja-tv.-ben azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy az intézmény dolgozóinak biztosított mobiltelefonok, illetve azok használati díjának megtérítése miatt ebben az évben már nem kell adót fizetni. Az új törvény elfogadása után sokat lehetett erről hallani.