2259 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Cégünk közvilágítási berendezések beruházásait bonyolítja le és finanszírozza, illetve az elkészült korszerűsített közvilágítással emelt szintű szolgáltatást nyújt az önkormányzatok részére. A beruházás során részben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágítási berendezések lecserélésére és korszerűsítésére kerül sor, másrészt új technikai eszközök és eljárások épülnek be a magasabb szolgáltatási színvonal elérése céljából. Az eddig az áramszolgáltató tulajdonában volt világítótestek helyett térítésmentesen beépítenek eszközöket, melyek az áramszolgáltató tulajdonába kerülnek, míg az egyéb berendezések a cég tulajdonában maradnak. Az emelt szintű áramszolgáltatást később a cégünk közvetített szolgáltatásként [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése] az önkormányzatnak számlázza tovább.A kérdésünk arra irányul, hogy a cégünk által megvásárolt és az áramszolgáltató tulajdonába térítésmentesen átadott világítótestek előzetesen felszámított adója levonható-e?

Kérdés: Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalónk részére ingyenesen adunk át számítógépet. Kérdéseim a következők: 1. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11. pontja szerint a fenti térítésmentesen történő szerzés nem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az átadó intézménynek sem kell 44% szja-t fizetnie? 2. Ha a fenti számítógép korábbi beszerzésekor az áfát nem igényeltük vissza, akkor a térítésmentes átadáskor kell-e áfát befizetni, és ha igen, az intézménynek, vagy a munkavállalónak?

Kérdés: Intézményünk egy alapítványtól ajándékba kapott 2 db speciális számítógépet, valamint egy kht.-tól haszonkölcsön-szerződés alapján egy teljes számítógép-konfigurációt, feltüntetve a gépek azonosító adatait. A gépek értékére vonatkozóan viszont semmilyen információt nem kaptunk. Hogyan történik ezekben az esetekben az eszközök nyilvántartása?

Kérdés: A korábbi időszakban bevallott adókötelezettség felülvizsgálata során tévedést állapítottunk meg, amit önellenőrzéssel helyesbítenénk. Az érintett adónemben jelenleg túlfizetésünk van. Ez a körülmény befolyásolja-e az önellenőrzési pótlék mértékét?

Kérdés: Az általános forgalmi adóban a bevallás gyakoriságát az Áfa-tv. határozza meg. Az előbbiekre tekintettel hogyan kell értelmezni az Art. 1. sz. mellékletének azon szabályát, amely szerint a tárgyévben végzett, valamennyi korábbi időszakot érintő önellenőrzés nem érinti a tárgyévi bevallás gyakoriságát?

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő feltöltős mobiltelefonok feltöltéseinek előzetesen felszámított áfatartalma levonásba helyezhető-e? Szükséges-e ehhez részletes számla, ha az önkormányzaté a telefon?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk, tudomásunk szerint az Szja-tv. értelmében hivatalos célú használatra saját vagy házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi vehető igénybe. Kiterjeszthető-e a közvetlen rokoni ágon, szülő/gyermek vagy házastárs tulajdonában lévő gépkocsira is a hivatalos célú használat? Valamint olyan esetben, amikor a kutató alkalmazásunkban áll, de érdekelt kft.-ben, bt.-ben, az autó a vállalkozás tulajdonában van, de a személygépkocsit magáncélra is használhatja?

Kérdés: A Kötségvetési Levelek 10. szám 258. kérdésben, a "Jogviszony-megállapítás szabályai"-ban olvastam, hogy 1992. 07. 01. napjától kezdődően voltak olyan munkaviszonyok, amelyek a törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakultak át. További kérdés, hogy 30 évi munkaviszonnyal rendelkező szakmunkást (aki eddig vállalkozásoknál dolgozott) a B1 kategóriába soroljuk-e, figyelemmel a Kjt. 87. § (3) bekezdésére?

Kérdés: Adminisztratív dolgozónk "rendszeresen" végez túlmunkát a délutáni órákban. Jogszerű-e az 50 százalékkal megemelt túlóradíj kifizetése?

Kérdés: Milyen körre kell értelmezni az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja szerinti behajthatatlan követeléssé minősítés feltételeit:- csak a kis összegű követelések tekintetében (amelyeket nem lehet érvényesíteni...),- vagy valamennyi követelés tekintetében, amelyekre igaz az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja?A fent hivatkozott bekezdés kis összegű követelések behajthatatlanná minősítésére nézve sorol fel lehetőségeket, és nem az összes követelésre nézve. A Költségvetési Levelek 14. számában megjelent 355. válaszban írtakat én úgy értelmezem, hogy a vonatkozó jogszabályi bekezdésre hivatkozva minden követelésre (nem csak a kis összegűre) vonatkozóan mond lehetőséget, melynek alapján behajthatatlanná lehet minősíteni egy követelést.Jól értelmezem-e az említett bekezdést, mely "...a kis összegű követelések tekintetében..." mond szabályt a behajthatatlanná minősítéssel kapcsolatban?