385 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) logisztikai rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozik. A társaság tulajdonosai a magyarországi termelési kapacitás növelése érdekében 2006-ban egy új gyáregység létrehozásáról döntöttek. A beruházás elvégzése érdekében a cégcsoportban megalapítottak egy másik társaságot (a továbbiakban: B társaság). A B társaság a megalapítását követően a szükséges területet megvásárolta egy ipari parkban, és az új gyáregység létrehozása érdekében a szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatokat elvégezte 2008-ban. A gazdasági válság hatására később a beruházási tervek felülvizsgálatáról döntöttek. Majd a társaság, annak érdekében, hogy a terület feletti rendelkezési jogát biztosítsa, haszonbérleti szerződést kötött B társasággal. Végül 2014-ben az a döntés született, hogy a társaság tulajdonosai mégsem valósítják meg a gyártási kapacitás bővítését. A döntés fényében a haszonbérleti szerződés fenntartása már nem volt indokolt, ezért annak megszüntetéséről döntöttek. A társaság B társaságnak a megszüntetés kapcsán egy egyszeri összeget, bánatpénzt fizetett. A fent leírtakkal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a haszonbérleti szerződést megszüntető megállapodásban kikötött egyszeri összeg megfizetése az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet, következésképp a B társaság köteles számlát kiállítani és áfát felszámítani a társaság felé?
2. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az a megítélés, mely szerint mind a bérleti díj a teljes időszak vonatkozásában (ideértve a 2014 utáni időszakot is, amikor a felek a bérleti szerződés megszüntetéséről tárgyaltak), mind a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
3. A társaság a bérleti díj és a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg kapcsán áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti-e?

Kérdés: Közalkalmazottak esetében a jubileumi jutalomhoz a jogosultsági idő számításánál beszámít-e a 30 napot meghaladó táppénz?

Kérdés: A polgármester 2016. 06. hónaptól táppénzes állományban van. Jár-e neki cafeteria, illetve a megállapított költségátalány?

Kérdés: Iskolánkba pedagógusnak jelentkezett egy hölgy, aki 2008-ban megszerezte a tanári oklevelét, azonban azóta nem dolgozott pedagógus munkakörben (egy kft.-nél dolgozott, illetve szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en volt). Ennek megfelelően nem teljesítette a hétévenkénti továbbképzési kötelezettséget. Alkalmazhatjuk-e pedagógus munkakörben és milyen feltételekkel?

Kérdés: 1985-től a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjánál dolgoztam, majd 1989-ben szülési szabadságra mentem. 2001-ig voltam GYES-en. Jelenleg fejlesztőpedagógus vagyok. A gyógyszertári központnál eltöltött idő közalkalmazotti jogviszonynak számít-e, és befolyásolja-e a jubileumi jutalmat?

Kérdés: Közigazgatási szervnél fennálló közszolgálati jogviszonya műszaki kollégánknak megszűnt, áthelyezéssel egy másik közigazgatási szervhez került. Időarányos szabadságából a megszűnés idejéig 4 nappal kevesebbet vett ki. A 4 nap szabadság, azt gondolom, az új munkahelyén megilleti, részére azonban ott nem akarják kiadni, és a volt dolgozónk kérése, hogy szabadságmegváltás címén fizessük ki neki.

Kérdés: Főállású polgármester jelenleg csecsemőgondozási díjban részesül, de a település életében továbbra is tevékeny részt vállal. Gyermeke 3 éves kora előtt részmunkaidőben foglalkoztatható-e?

Kérdés: Egy integrált költségvetési szervnél dolgozom, mint belső ellenőr. Az intézmény 100 főt foglalkoztat, a belső ellenőri feladatokat egyedül látom el, így a belső ellenőrzési vezető feladatát is. A Bkr. 2. §-ának c) pontja alapján, ha egyedül látom el a belső ellenőrzési feladatokat egy költségvetési szervnél, belső ellenőrzési vezetőnek minősülök. A kérdésem tulajdonképpen arra irányul, hogy ha a kinevezésem belső ellenőr, akkor pusztán a jogszabály alapján jár-e nekem a vezetői 5 nap pótszabadság és a vezetői pótlék? Vagy nem jár, csak a belső ellenőrzési vezető feladatait kell elvégeznem, mint belső ellenőr?

Kérdés: Az önkormányzatunk második éve alkalmaz mezőőröket (2 fő) hathavi munkaidőkeretben, amely a mezőgazdasági idényhez igazodva, április-szeptember és október-március időszakokra van meghatározva, és kinevezésükben is szerepel. A ledolgozott munkaidőt nyilvántartják, ez havonta kerül kinyomtatásra. Hogyan kell megadni az érintettek munkaidő-beosztását, mennyit dolgozhatnak egy nap? Dönthetnek-e saját maguk arról, hogy mikor, milyen beosztásban dolgoznak? A munkaidőkeret meghatározása tárgyéven belül kell, hogy legyen? Erre vonatkozóan az Mt.-ben nem találtam szabályozást. A hathavi munkaidőkeret jelen esetben jogszerű-e? A munkabeosztás dokumentálását kitől lehet megkövetelni, és ennek hiánya milyen következményekkel járhat egy munkaügyi ellenőrzés kapcsán?

Kérdés: Általános iskolában félállásban iskolakönyvtáros volt a közalkalmazott 2015. augusztus 31-ig, majd 2015. szeptember 1-jétől a másik félállásban pedagógusként lett alkalmazva. Hogyan számítom ki a szabadságát?