317 talált cikk a szakképesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Az egyik kolléganőnek szeretnénk érvényesítői (pénzügyi ellenjegyzői) jogkört adni. A kolléganő az alábbi végzettségekkel rendelkezik:
– gimnáziumi érettségi,
– raktározási OKJ-képesítés,
– közigazgatási alapvizsga,
– kormányablak ügyintézői vizsga.
Ezekkel a végzettségekkel elláthatja-e ezt a feladatot? Ha elvégezné a pénztárkezelő és valutapénztáros képzést, akkor elláthatná-e az érvényesítői jogkört?

Kérdés: Házi gyermekorvos mellett, önkormányzat által foglalkoztatott gyermekorvos-asszisztens OKJ 61 4321012 1008 azonosító számú csecsemő- és gyermekápoló szakképesítéssel melyik fizetési osztályba sorolható?

Kérdés: Önkormányzatunk elvégeztette 2022. évben a víziközmű-vagyon felértékeltetését, mely a számvitelben nyilvántartott értékhez képest jelentős összegű eltérést mutatott ki. Az értékelés során megállapított vagyonérték nyilvántartásba vétele és az eddig szerepeltetett értékek törlése során felmerültek olyan kérdések, melyeket ez idáig nem sikerült tisztáznunk.
– Szükséges-e az elkészült vagyonértékelést független könyvvizsgálóval ellenjegyeztetni, tehát alkalmazni kell-e az Szt. következő előírását? Az 59/A. § (15) bekezdése szerint a valós értéken történő értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. (A vagyonértékelést könyvvizsgáló, vagyonértékelő cég végezte.)
– Az értékelést nem helyrajzi számos bontásban végezte el a vagyonértékelő. A szolgáltatónak ez megfelel, de a tulajdonos részére az Szt. előírja a helyrajzi számos nyilvántartást, tekintve, hogy ezek az eszközök építménynek minősülnek.

Kérdés: Óvodában pedagógiai asszisztens végzettséggel rendelkező munkavállaló alkalmazható-e gyógypedagógiai asszisztens munkakörben? Illetve a gyógypedagógiai asszisztensi tanulmányait folytató munkavállaló átsorolható-e gyógypedagógiai asszisztensi munkakörbe a végzettsége megszerzése előtt?

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt dolgozónknak egyetemi végzettsége mellett további szakképesítésként második felsőfokú diplomája a Kjt. 66. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján elismerésre került. A Kjt. szerint a további szakképesítés alapja az (1) bekezdés szerinti garantált illetmény, amely 2008 óta nem változott. A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése leírja kiegészítésül a garantált illetmény fogalmát, mely mindig legalább a garantált bérminimum. Mi minősül a további szakképesítés alapjának? Véleményünk szerint a további szakképesítés alapja a (9) bekezdésben megjelölt garantált minimálbér (jelen esetben 296.400 forint), és erre kell rászámolni a további szakképesítés után járó 10%-ot (29.640 forint). Más ellenkező vélemény szerint a további szakképesítés számítási alapját a Kjt. 66. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti – régi – garantált illetmény képezi. Ami kevesebb összegében, mint a (9) bekezdés alapján elvárt garantált minimálbér. Megjegyzésünk: Abban az esetben, ha a Kjt.-bértábla szerinti bér lenne az alap, akkor a minimálbérre történő kiegészítés "benyeli" – lényegében figyelmen kívül hagyja – a további szakképesítés után járó illetménynövekedést. Feltételezzük, hogy a törvényalkotónak nem lehetett ilyen szándéka, amikor a további szakképesítés elismerését kötelezően előírta. A jogszabályalkotó eredeti és valós célja feltehetően az volt, hogy adott dolgozó több felsőfokú szakképesítését többletbérrel ismerje el, azt ilyen módon honorálja.

Kérdés: Az önkormányzat a közétkeztetési feladatainak ellátására saját konyhát üzemeltet. A jelenlegi élelmezésvezető nyugdíjba vonul, ezért új élelmezésvezetőt kell felvennünk. A 37/2014. EMMI rendelet 16. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az élelmezésvezetőnek élelmezésvezetői szakképesítéssel kell rendelkeznie. A probléma abból adódik, hogy hiába van jelentkező az állásra, aki vállalná, a szakképesítés elvégzését nem tudja megtenni, mert nem találunk olyan felnőttképző intézményt, amely élelmezésvezetői szakképzést indítana a 2023. évben. (Azzal indokolták, hogy kevés olyan jelentkező van, aki rendelkezik a szakmai előképzettség valamelyikével.) Van-e lehetőség a szakképesítés megszerzése alól mentesítést adni, ha igen, mennyi időre?

Kérdés: Óvodapedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak besorolásánál az óvodapedagógus végzettségükön felül figyelembe vehetők-e az alábbi egyetemi végzettségek? "A" dolgozó neveléstudományi mesterképzési szakon szerzett mesterfokozatot és okleveles neveléstudomány szakos bölcsész kora gyermekkor pedagógiája szakirányú szakképzettséget. "B" dolgozó pedagógiai tanári szakon szerzett okleveles pedagógia szakos bölcsész és tanár végzettséget. Fentiekre tekintettel besorolhatók-e a dolgozók Pedagógus II. egyetemi végzettség szerint?

Kérdés: Szociális asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozó érettségivel és 54 8933 02 azonosító számú szociális asszisztens képesítéssel rendelkezik, FEOR-száma: 3511. Eddig "D" fizetési osztályba volt sorolva, de felmerült az esetleges "E" fizetési osztályba való sorolása is. Melyik besorolás szerint foglalkoztassuk az alkalmazottat?

Kérdés: 2017 márciusában szereztem meg a vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettségemet, és 2017 júliusában már elkezdtem a szakmában dolgozni, egészen 2020 májusáig, ekkor CSED/GYED-en voltam 2021. szeptemberig, majd októbertől újra elkezdtem dolgozni ugyanott, ugyanabban a munkakörben, ahol jelenleg is. Szeretném kiváltani a regisztrált mérlegképes könyvelőit, viszont nincs meg a folyamatos három év, de összevetve pedig igen. Számít-e a CSED/GYED-en való kihagyás? Hogyan nézik/számolják a 3 évet?