99 talált cikk a szakmai gyakorlat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati intézmény 54 éves gazdasági vezetőjét 26 éves szakmai gyakorlattal, mérlegképes könyvelői végzettséggel át lehet-e sorolni "E" fizetési osztályból "F" fizetési osztályba?

Kérdés: Művelődési házak gazdasági vezetőjeként dolgozom, mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem. A jogviszony létesítésének feltétele volt, hogy valamely felsőfokú intézményben diplomát szerezzek. Valóban szükséges a diploma és a szakmai felsőfokú végzettség a munkakör betöltéséhez, vagy elegendő a mérlegképes könyvelői képesítés?

Kérdés: Oktatási intézményben vagyok gazdasági vezető 1995 óta. 1995-ben pénzügyi főiskolán szakközgazda-oklevelet szereztem. 2005 áprilisában pedig mérlegképes könyvelői végzettséget. Mikor kérhetem a mérlegképes könyvelői regisztrációt?

Kérdés: Ismereteink szerint költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység csak köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban vagy magánszeméllyel kötött megbízási szerződéssel látható el. A Pénzügyminisztérium által kiadott útmutató szerint: "Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik belső ellenőrzési egységgel, a költségvetési szerv vezetőjének ki kell jelölnie a szerv belső ellenőrzési tevékenységének külső erőforrások bevonásával történő megszerzéséért felelős belső ellenőrzési vezetőt." Köthetünk-e szerződést nem magánszeméllyel, hanem egy bt.-vel is? Ez esetben a dologi kiadás, és nem a személyi juttatás előirányzatot terhelné a kifizetés.

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó fűtő-karbantartó egyetemen tanul, levelező tagozaton. A konzultáció idejére biztosított napokra jár-e neki illetmény, vagy sem?

Kérdés: Tanulmányi szerződése nincs a dolgozónak. Vizsgaidőszakban jár-e számára a vizsgák előtti 3 napos felkészülés, és a vizsga napján hogyan hiányozhat (szabadság terhére)?

Kérdés: A napi 4 órában foglalkoztatott jegyző, illetve köztisztviselőnek a teljes összegben kifizetett étkezési- és ruházatiköltség-térítés fele jelent-e adóköteles bevételt? Ha igen, maga fizeti az adót, vagy az önkormányzat? Szabályzatunk nincs.

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó, részben önálló szakiskola gazdálkodási feladatait is ellátjuk. Aszakiskola alapítványi pályázaton külföldi szakmai gyakorlati foglalkoztatásra (a nyári gyakorlati idő letöltésére) támogatást nyert utazásra, biztosításra, megélhetési költségekre, a kedvezményezettek és a kísérők tekintetében is. A diákok adómentesen a minimálbér 10%-át kapják itthon a gyakorlati oktatás során végzett munkájukért, az étkeztetésért a nyersanyagnorma 50%-át kell előre fizetniük az iskola részére. Akollégiumi elhelyezés itthon ingyenes. A kísérők megkapják itthon az étkezési utalványt, vagy a természetbeni étkeztetést veszik igénybe a helyi konyhán. Helyes-e, ha a kísérő pedagógus a szállás, a biztosítás költségeiről számlát hoz az iskola nevére? Amennyiben az utazás saját gépkocsival történik, akkor az üzemanyagköltséget az APEH-normával vagy az üzemanyag számlája alapján +3 Ft/km öszszeggel számoljuk el. Ha a tömegközlekedést veszi igénybe, az intézmény nevére szóló számlát fizetjük ki részére. Az étkeztetése a külföldi napidíj elszámolásával megoldott. A külföldi gyakorlati munkavégzés esetén nem tudjuk, mi a helyes eljárás a diákok költségeinek elszámolhatóságát illetően. Ez esetben is felvetődik az utaztatás, a biztosítás, a helyi közlekedés, a szállás, az étkeztetés költsége. Mi számolható el a diákok részére adómentesen, és mely költségek minősülnek adóköteles kifizetésnek? A gyakorlati képzés helye Németország.

Kérdés: Társaságunk által könyvelt vendéglátási tevékenységet folytató társaságnál szakmunkás tanulók kötelező évközi szakmai gyakorlatukat töltik, melyre a társaság jövedelmet kíván részükre kifizetni, havi 7000 Ft-ot. A foglalkoztatásukra a felek tanulószerződést nem kötöttek, csak az iskolával együttműködési megállapodást. A témával kapcsolatos jogszabályok áttekintése során arra a véleményre jutottunk, hogy a tanulók részére ez a 7000 Ft havonta járulékmentesen, tisztán, levonás nélkül kifizethető, azaz a munkáltatót nem terheli, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, eho, a tanulóktól pedig nem kell levonni szja-előleget, munkavállalói járulékot, 8,5% nyugdíj-biztosítási járulékot, és az egészségbiztosítási járulékot sem (Szja-tv. 3. § 72. e) pontja, Tbj-tv. 20. § és 24. §).

Kérdés: Kaphat-e telefonkártyát az intézmény saját dolgozója, ha a telefonkészülék a dolgozó saját tulajdonát képezi?