1888 talált állásfoglalás a szerződés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft. a tevékenységéhez használt személygépkocsikat nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzi be. Tudomásunk szerint a személygépjárművek nyílt végű lízingje esetében az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, ha a járművet adóköteles tevékenységhez használja a kft. Amennyiben a vállalkozási célú használaton túl van magánhasználat is, akkor a használatot arányosítva (vállalkozási célú használat/összes használat) lehet levonni az áfát? Az arány kiszámítása érdekében a használatot nyilván kell tartani. Az arányosítást bevallási időszakonként (havonta, negyedévente, évente) vagy az egyes részletekről kiállított számlánként kell elvégezni? Amennyiben a gépjármű beszerzése nyílt végű lízing keretében történik, általában a futamidő kezdetekor egy nagyobb összeget kell teljesíteni, majd ezt követően havi rendszeres kisebb összegű részleteket. Mi a teendő abban az esetben, ha a jármű használatbavételekor nincs magánhasználat, majd néhány hónap múlva lesz? A tényleges magánhasználat nem a teljes bevallási időszak alatt állt fenn. Amennyiben bevallási időszakonként kell arányosítani, mi a teendő a befizetett nagy összegű első részlettel, ha az abba a bevallási időszakba esik, amelyikben nem volt magánhasználat? Lehetőség van arra is, hogy a magánhasználat ellenértékét a lízingbe vevő kft.-nek a használó megtérítse. Mi a teendő, ha nem térítik meg a használatot a lízingbe vevőnek? Mi a teendő akkor, ha a magánhasználat ellenértékét megtérítik a lízingbe vevőnek? A magánhasználat ellenértékének kiszámlázása a NAV által közzétett üzemanyagár és a 9 Ft/km átalány számításával történik? Mi a helyes eljárás akkor, ha az adózónak a gazdasági tevékenysége keretében az előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítania kell, mert adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, és a nyílt végű lízing keretében lízingbe vett személykocsit magáncélra is használja? Ebben az esetben az adóköteles tevékenységre eső áfát kell a magánhasználatra vonatkozóan arányosítani, azaz kétszer kell arányosítani?

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?

Kérdés: Hogyan kell helyesen lekönyvelni és nyilvántartani az úton levő készleteket?

Kérdés: Szabályozhatja-e a jegyző belső szabályzatban úgy, hogy a kötelezettségvállalási okmány hivatalnál maradó iktatott példányát kell kizárólag pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni, a többi eredeti példányt nem?

Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nettó árbevételébe beleszámítanak-e a működésre kapott agrártámogatások, pl. az egységes területalapú támogatás?

Kérdés: Az önkormányzat által megvalósított gazdasági események során az alább felsorolt dokumentumok közül melyiket kell kötelezettségvállalásnak tekinteni, azaz melyiket kell pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni? Előfordulhat olyan, hogy ugyanazon gazdasági esemény kapcsán több dokumentum is szóba jöhet?
Pályázati forrás terhére megvalósított beruházás:
– -támogatás megállapításáról szóló okirat vagy támogatói szerződés,
– -közbeszerzési hirdetmény közzététele (ha közbeszerzés-köteles),
– -vállalkozási szerződés (a kivitelező és az önkormányzat között).
Rendszeres szociális segély megállapítása:
– -határozat a segély megállapításáról (ha a jogosultsági időszak és az összeg alapján 100 E Ft-ot meghaladja),
– -az átutalás bizonylata (havi számfejtési lista),
– -civilszervezetek részére nyújtott támogatás,
– -képviselő-testületi határozat (a támogatott szervezetek felsorolásáról és a megítélt támogatás összegéről szól),
– -támogatási szerződés (támogató és a támogatott között).

Kérdés: Önkormányzatunk a tanyagondnok részére üzemanyag-vásárlási előleget fizet ki 30 napon belüli elszámolási kötelezettséggel. A kifizetés mellékleteként a B. 13-134/V.r.sz. számú szigorú számadású nyomtatványt használjuk. Az "igénylő szervezeti egység vezetőjének aláírása" helyen ki ír alá? Közös önkormányzati hivatalhoz tartozó nem gesztor önkormányzat vagyunk, intézményünk nincs.

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?

Kérdés: Hogyan értelmezhető áfa szempontjából az alábbi eset?
Egy vállalkozó üzletet kíván létesíteni a településen. Az üzlet működési engedélyének kiadásához a kereskedelmi és építésügyi jogszabályok alapján az üzlet működtetője köteles meghatározott számú gépjármű tárolásához férőhelyet biztosítani. Ennek a feltételnek a teljesítésére kap az önkormányzattól bérleti szerződés alapján földterületet (közterületet) használatra. A szerződésben az önkormányzat kiköti, hogy a bérelt területen a vállalkozó parkolási díjat nem szedhet, valamint azt, hogy a bérleti szerződés hatálya a bérbevevő által üzemeltetett üzlet működési engedélyének érvényességéig szól. A terület használatáért – az önkormányzat parkolási szabályairól és a parkolási díjak meghatározásáról szóló rendelete alapján – egyszeri terület-igénybevételi díjat fizet.
Mi úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben az önkormányzat nem parkolási szolgáltatást nyújt, hanem a területet adja bérbe a vállalkozónak, aki majd ezen a területen fogja biztosítani a vásárlóinak a parkolás lehetőségét (parkolási díj nélkül, mivel ezt a bérleti szerződés kiköti). Helyesen járunk-e el akkor, ha a fenti célra bérbe adott területet ingatlan-bérbeadásnak (áfamentesnek) minősítjük?

Kérdés: Tekintettel a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének előírásaira, európai uniós támogatás esetében a helyi önkormányzat által (konzorciumi tagként) kötött támogatási szerződés aláírása Ávr. szerinti kötelezettségvállalásnak minősül-e? Kinek kell kötelezettségvállalóként és ellenjegyzőként aláírnia? Szükséges-e pénzügyi ellenjegyzés?