Óvodavezetői feladatok ellátása – a korábbi vezető felmentéssel történő munkavégzés alóli mentesítése idején

Kérdés: Óvodavezetőnk nyugdíjazás miatt felmentési átlagbért kap (jelenleg utolsó négy hónapját tölti), a munkavégzés alól mentesítve van. Erre az időszakra az egyik óvodapedagógus látja el az óvodavezetési feladatokat. Helyes lenne-e, ha részére megbízási szerződés alapján megbízási díjat fizetnénk az új vezető kinevezéséig?
Részlet a válaszából: […] ...ellátni, nem lehet az intézményvezetésére vezetői megbízást adni annak, aki átmenetileg ellátja e feladatot.Ugyanakkor a megbízási szerződéssel történő feladatellátás sem fogadható el,mert ez a színlelt szerződések tilalmába ütközik. A 138/1992. (X. 8.) Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Óraadó pedagógus vállalkozói igazolvánnyal

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egyik általános tagiskolánkban egy SNI-s gyermek részére szakértői vélemény szerint heti 2 óra rehabilitációs foglalkozást kell biztosítanunk. Pszichológus, pszichopedagógus végezheti ezt a feladatot. Az intézményünkben ilyen végzettségű pedagógus nincs, ezért külső személlyel végeztetnénk el. Ezen végzettséggel rendelkező pedagógus vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, az elvégzett munkájáért számlát nyújtana be. Főállású munkahelye a Nevelési Tanácsadó. Elfogadhatjuk-e a számlát, amit mint vállalkozó pedagógus állít ki, vagy csak megbízási szerződést köthetnénk vele? Esetükben oktatásnak minősül-e ez a tevékenység? Lehet-e oktatási tevékenységet vállalkozásban végezni? Hogyan oldjuk meg a végzett munkáért a díjazást törvényesen?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozóként vagy adószámos magánszemélyként,illetve a klasszikus formában önálló tevékenység keretében megbízási szerződésalapján, ugyanakkor úgy gondolom, nem lenne elfogadható az, ha e tevékenységétgazdasági társaság tagjaként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kisajátítás miatti kártalanítás

Kérdés: Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztése miatt történik a kisajátítás. Az önkormányzattulajdonába az ingatlan az eredeti tulajdonostól nem adásvételi szerződés megkötésévelkerül, hanem a közcél megvalósítása érdekében van szükség a kisajátításra.Ebben az esetben az ingatlanért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Étkeztetési normatíva

Kérdés: Igényelhető-e kedvezményes étkeztetéshez normatív állami támogatás olyan tanuló után, akit nevelőszülő nevel, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedik, és ez a tanuló tartósan beteg, illetve három- vagy többgyermekes családban él?
Részlet a válaszából: […] ...jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére,amely kedvezményre – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött -tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásbanrészesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Kormányhivatalok vagyonátvétele

Kérdés: A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?
Részlet a válaszából: […]  A hivatkozott kormányrendelet szerint meghatározott időpontalapján már 2010. december 28-án meg kellett volna kötni a megállapodást akormányhivatalok vagyonállományát illetően a 2010. év november 30-i állapotnakmegfelelően. Mindezek alapján a kormányhivatalok 2011. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Köztisztviselő jubileumi jutalmához figyelembe vehető időtartamok

Kérdés: A munkáltatóm által kiadott igazolás alapján 2010. december 31-ig 30 év 5 hónap 12 nap elismert közszolgálati jogviszonyban eltöltött idővel rendelkezem az alább figyelembe vehető jogviszonyok alapján:
1980. 07. 01.-1991. 11. 13. Mechanikai Labor Híradástechnikai Vállalat (felmondás a dolgozó részéről)
1991. 11. 14.-1992. 06. 30. Z.M. Honvédkollégium (áthelyezés)
1992. 07. 01.-2001. 12. 31. BM Hadkiegészítő Parancsnokság
2002. 01. 03.-2002. 01. 20. munkanélküli
2002. 01. 21.-2002. 05. 20. Munka Pécs-Baranyáért Kht.
2002. 05. 21.-2010. 12. 31. PMJV Önkormányzata (közalkalmazott)
2011. 01. 01-jétől jelenleg is PMJV Önkormányzat (köztisztviselő)
Kérdésem, helyes-e a munkáltatóm által megállapított közszolgálati jogviszonyban megállapított, most már 31 év? Ha igen, akkor miért nem vagyok jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra? Amikor rákérdeztem, az 1980-1991-ig tartó munkaviszonyommal indokolták. Tényleg nem jár semmi 31 év munkaviszonyban eltöltött idő után?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyban, bíróságiszolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban,ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjasfoglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Vízbázisvédelem

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy vállalkozással, a szerződés tárgya vízbáziskutatás, biztonságba helyezés és védelem. A szerződés keretében a vállalkozó felméri a lakosság vízfogyasztását, a területen lévő ipari üzemeket, a lakossági és az ipari szennyezés mértékét. A felmérés alapján a vállalkozás kijelöli a védőterületet, amely a megfelelő vízminőségű vízbázis szempontjából kulcsfontosságú, gondoskodik a védőterület megfelelő védelméről, illetve több helyen monitoringkutakat állít fel, a vízbázis folyamatos ellenőrizhetősége érdekében. Tekintve, hogy a monitoringkutak felállítása vízhatósági engedélyhez kötött, kérdés, hogy alkalmazni kell-e az adott esetben a fordított adózást, figyelemmel arra, hogy a beruházás egy része építési hatósági engedélyhez kötött? (Az APEH 2008. 10. 22. tájékoztatója alapján a vízjogi hatóság által kiadott engedély is építési hatósági engedélynek minősül a fordított adózás szempontjából.)
Részlet a válaszából: […]  Az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az adóta termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, a szolgáltatásnyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében,amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Követelések besorolása

Kérdés: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közhatalmi tevékenységet ellátó szerv. Tevékenységét jogszabályok alapján látja el, és szabad kapacitását kihasználva, megrendelésre is szolgáltat. A közhatalmi tevékenységért igazgatási-szolgáltatási díjat szed, és bírságbevétele is van. A díjakat nem lehet adók módjára behajtani. A követeléseket adós és vevő kategóriákba soroljuk. Mivel az év végi követelés elismerésénél különbözően kell dokumentálni, fontos, hogy a kategóriákat jól alkalmazzuk [Áhsz. 34. § (6) bek., 22. § (1) bek.]. Hová kell sorolni a nem adók módjára behajtható, de jogszabályon alapuló követeléseket?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 22.§-a határozza meg a vevők és az adósok fogalmát. E szerint: "22. § (1) Akövetelések között kell kimutatnia) azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékbenkifejezett (és kiszámlázott) – általános forgalmi adót is tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Temetői szolgáltatások áfája

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?
Részlet a válaszából: […] ...egyház stb.) a feladata a temető tárgyiés infrastrukturális létesítményeinek kialakítása. A temető tulajdonosa – hanemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – köteles a temető fenntartásáról,továbbá üzemeltetéséről gondoskodni. E feladatot saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Vagyonkezelői jog átadása

Kérdés: Önkormányzatunk oktatási intézményt ad át egy egyháznak közfeladat ellátására vagyonkezelői jog létesítésével. Az intézmény több mint 40 éve épült, 10 éve új tantermekkel bővítettük. Áfát nem igényeltünk vissza az intézmény létesítésével, bővítésével kapcsolatban. Önkormányzatunk áfaadóalany. A vagyonkezelői jog átadásával kapcsolatban felmerül-e az önkormányzat és az egyház részéről adó- (áfa-) és illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...§ 4. pontjábanfoglaltaknak. A hivatkozott jogszabályhely alapján az Áfa-tv. alkalmazásábanbérbeadásnak, -vételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszonymellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult azellenérték egészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.
1
112
113
114
177