1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?

Kérdés: 2012. évtől az önkormányzatoknak, a polgármesteri hivataloknak és az önállóan működő költségvetési szerveknek a könyvvezetésüket elkülönítetten kell megvalósítani, emiatt év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. (Ezt megelőzően egy elemi költségvetés és egy beszámoló készült, amelynek mérleg­adatai tartalmazták az önkormányzat/hivatal és az önállóan működő intézmények által használt/üzemeltetett vagyon adatait is. Problémát az ingatlanok és a tárgyi eszközök szétválasztása okoz. Több vagyontárgy EU-s támogatásokból keletkezett, illetve újult meg. A vagyonátadást (pl. az iskola épületének a polgármesteri hivatal mérlegéből az önállóan működő intézmény mérlegébe történő átadása) megelőzően megkerestük a közreműködő szervezeteket, és a jogszabályi változásra hivatkozva kértük az engedélyüket, hogy az idáig is az intézmény által használt vagyon (pl. iskola épülete) átkerülhessen az önállóan működő oktatási intézmény könyveibe úgy, hogy a tulajdonjogban semmiféle változás nem keletkezik. Az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Néhány állásfoglalás megérkezett. Van olyan is, hogy hozzájárulnak a vagyonátvezetésekhez, de van olyan is, hogy kifejezetten tiltják. Pl. az iskola épületét nem engedélyezik átadni az oktatási intézmény könyveibe, a válaszuk alapján vagy a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat könyveiben kell maradni. A nem egységes álláspontok miatt nem tudjuk végrehajtani úgy a vagyonátadásokat, ahogy azt a képviselő-testület döntése alapján az intézmények ténylegesen használják, üzemeltetik. Kérdésünk, hogy megtehetjük-e, hogy minden épület és tárgyi eszköz az önkormányzat könyveibe kerüljön át, és ott különítenénk el az intézmények és a hivatal által használt vagyonelemeket (pl. egységkódokkal)? Az eddig beérkezett állásfoglalások alapján ez nem lenne ellentétes a támogatási szerződésekkel.

Kérdés: Y Kft. éves szinten 58 millió forint árbevételt ér el független felek részére történő jegyeladásokból, 23 millió forint árbevételt pedig a városi önkormányzat által igénybe vett szolgáltatásokból. Az önkormányzat által igénybe vett szolgáltatások a tanulók által "ingyenesen" igénybe vett tanórákra vetített uszodahasználatból, illetve a sportrendezvények uszodahasználatából tevődik össze. Az önkormányzat mint kapcsolt vállalkozás a kft. transzfer­ár-nyilvántartása alapján – összehasonlító árak módszerével – kialakított transzferárszabályzatban kimutatott áfával növelt árat fizet meg a tanulók és a sportolók uszodahasználata után, amely árak a konkurens uszodák áraihoz igazodnak. Az önkormányzat az uszoda működési költségeinek fedezetére 70 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a kft. részére. A társaság eredménye kevéssel a nulla fölött realizálódik. Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése szerinti a működési költségekre jutó levonható áfa összegét úgy arányosítjuk, hogy az 5. számú melléklet 2. pontja szerint a levonási hányad nevezőjében a működési költségekre kapott támogatás összegét szerepeltetjük, tehát a működési költségek levonható áfaösszegét csak a támogatási összeg figyelembevételével [(58+23)/(58+23+70)], 53,64% arányban vonjuk le. A fenti eljárásunk az Áfa-tv. szerint szabályos-e?

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi a strandjain a Balatoni korona elfogadását. A Balatoni koronából vissza kell adni forintban (mivel koronában a legkisebb címlet az 500 Ft-os) és koronában, illetve további vásárlásokhoz fel lehet használni. Kérdésünk, hogyan kell lekönyvelnünk, amikor elfogadjuk (bevétel, áfa), ha vásárolunk vele, valamint amikor visszaváltjuk?

Kérdés: A részmunkaidőben, kizárólag szombat-vasárnapi munkavégzésre felvett munkaerőnek az elrendelhető munkaidő hossza meghaladhatja-e a hat órát, ha igen, akkor hány órát dolgozhat maximálisan a munkavállaló?

Kérdés: Egy építőipari cég 2011-ben szerződést kötött önkormányzatunkkal kerékpárút építésére. A szerződéskötéskor a polgármesteri hivatal adószámát adtuk meg, tekintve hogy ekkor az önkormányzatnak saját adószáma nem volt. A polgármesteri hivatal adószámában a 2-es áfakód szerepel, azaz a polgármesteri hivatal az általános szabályok szerint adózik. A kerékpárút építése kapcsán az első részteljesítés még 2011-ben teljesült, amelyre a fordított adózást alkalmazva állította ki az építőipari cég a részszámlát (a munka hatóságiengedély-köteles), és ezt az önkormányzat decemberben kézhez vette. Az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet újraszabályozta az önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok költségvetését és gazdálkodását, amelynek következtében önkormányzatunk saját adószámot kért. Az adószámkéréssel egy időben önkormányzatunk alanyi adómentességet választott (áfakódja 1-es). Kérdés, hogy a beruházás további részét milyen módon kell leszámláznia az építőipari cégnek, alkalmazható-e a további részteljesítésekre is a fordított adózás vagy sem?

Kérdés: Önkormányzatunk építési koncessziót kötne egy vállalkozóval, amelynek keretén belül a vállalkozó az önkormányzat strandján élménytornyot építene. Az önkormányzat könyveiben ezt hogyan kell kimutatni? Ha a koncesszió lejárta után a tárgyi eszköz az önkormányzathoz kerül, akkor milyen értéken kell nyilvántartanunk?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletben, sportbizottsági döntési hatáskörben céltámogatásra összeget állapít meg. A megállapított összeg erejéig egyesületek, magánszemélyek, társaságok pályázhatnak. Magánszemély a londoni olimpiára való felkészüléséhez támogatást nyert, a támogatási szerződés alapján elszámolási kötelezettsége van a nevére szóló számlákkal, illetve visszafizetési kötelezettség, ha nem a támogatott célra használja fel. A magánszemélynek ez a támogatás összevonandó jövedelme-e, adóköteles, járulékköteles vagy adómentes?

Kérdés: Hogyan történik az engedményezési szerződéssel létrejött engedményezés számviteli elszámolása költségvetési szerv mint engedményes részéről, ha a követelés, illetve a kötelezettség kiegyenlítése kompenzálással, illetve anélkül történik? Az engedményezés követelésvásárlással történik.