1888 talált állásfoglalás a szerződés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk székhelye Budapesten található, telephelye az egyik megyében. Dolgozóink kinevezésében munkavégzési helyként a megye területe, illetve a budapesti székhely van megjelölve. A dolgozó állandó lakóhelye Budapesten van, tartózkodási helye a megyében. Amennyiben a dolgozó felutazik a megyében található telephelyről a budapesti lakóhelyére, majd onnan másnap a székhelyre, ezek az utak minek minősülnek? Ha az egyes (megyében található) munkavégzési helyek, illetve a telephely és a székhely között történik az utazás, az kiküldetésnek minősül?

Kérdés: Jogi személy önkormányzati társulásunk európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználásával 2012-ben víziközmű-beruházást kezdett, amelynek tervezett befejezési időpontja 2015. szeptember végére esik. A víziközmű-beruházás megkezdésekor azt terveztük, hogy a víziközművet az önkormányzati társulás fogja az adóköteles tevékenysége során hasznosítani, ezért a beruházás során felmerült előzetesen felszámított adót mind ez idáig levontuk. A beruházás megkezdését követően jelentős jogszabályi változások történtek, tekintve hogy hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amelynek alapján önkormányzati társulások nem rendelkezhetnek víziközművagyonnal. E jogszabály előírásainak alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó információkat kaptunk. Nem egyértelmű számunkra, hogy mikor kell a beruházást átadnunk az önkormányzatoknak, a vagyon átadása milyen forgalmiadó-kötelezettséggel jár, illetve hogy a beruházás folyamán levont adót vissza kell-e fizetnünk.

Kérdés: Hogyan történik a TÁMOP-pályázat elszámolása, azon belül pedig az utófinanszírozott pályázatok előlegének kezelése a számvitelben, hogyan történik az elkülönített számla használata és az uniós támogatás pénzforgalmi elkülönítése, a pályázati pénz utolsó összegének megelőlegezése?

Kérdés: Mik a társulás átalakításának – megszűnés, jogutód nélküli megszűnés – főbb szempontjai? Lehetséges-e ez pályázat miatti elidegenítési tilalom és terhelési tilalom esetén?

Kérdés: Költségvetési intézmény belső ellenőre olyan kiküldetési rendelvényt tárt fel, amelynél megkérdőjelezhető a kiküldetés hivatali jellege. Ezért az intézmény vezetője úgy döntött, hogy megfizeti utána a szükséges adókat. A kiküldetés során a dolgozó napidíjban is részesült, melynek volt adómentes és adóköteles része is. Milyen adókat kell ilyen esetben fizetni, és hova kell könyvelni a kiküldetést, illetve a napidíjat?

Kérdés: A kérdésünk az önkormányzati követelésállomány 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek történő ingyenes átadására, valamint a követelés engedményezésének könyvekben való szerepeltetésére vonatkozik a kft. szempontjából. Helyes-e az eljárásunk, illetve hogyan történik számviteli elszámolása? A követelést nem ismerték el.

Kérdés: 1998-ban munkanélküli voltam, a munkaügyi központtól támogatást kaptam, mellette megbízási szerződéssel dolgoztam óvónőként. A megbízási jogviszony nem tartalmazza a napi munkaidő hosszát. Kérdésem, hogy munkaviszonynak számít-e a megbízási szerződés időtartama?

Kérdés: Önkormányzatunknál megbízási jogviszonyban álló személy belföldi kiküldetési rendelvényt adott le, melyet a polgármester leigazolt. Adhat-e le megbízási jogviszonyban álló személy kiküldetési rendelvényt (belföldit és külföldit egy­aránt)? A bérszámfejtéssel foglalkozó kolléga ismeretei szerint befogadhatjuk a kiküldetési rendelvényt, viszont járulékvonzata van (a kolléga "felbruttósítja" az összeget, és elszámolja utána a járulékokat is). Helyes ez így, vagy pedig csak az alapösszeggel kell számolnunk?

Kérdés: Egy kutatóintézet a nyár folyamán többnapos vidéki kutatómunkát szervezett, ahova az intézeti munkatársakon kívül önkéntes diákokat is toborzott. Az intézeti munkatársaknak belföldi kiküldetés keretében a szállás-, illetve útiköltség térítésre került, napidíjat nem kaptak. Az önkéntesek a munkájukért díjazásban nem részesültek, viszont az étkeztetésüket, hideg élelmiszer vásárlását, az intézet fizette. Az élelmiszer-vásárlás a kiküldetésben lévő dolgozók étkeztetését is fedezte. Hogyan kell minősíteni a két esetet, mi a helyes főkönyvi elszámolás, és mi ezeknek az adóvonzata?

Kérdés: Hogyan történik a forintszámlánkra érkező összeg árfolyam-különbözetének számviteli elszámolása abban az esetben, ha a szerződésben a szolgáltatás ellenértékét forintértéken határozták meg, a forintszámlát euróban egyenlítették ki, és a pénz átváltását a tranzakció menetében a bank végezte?