1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben döntött arról, hogy a költségvetési kiadások és bevételek különbségeként adódó költségvetési hiányt áthidaló (rulírozó) hitel felvételével kívánja finanszírozni. A hitelkereten belül a hitelek felvétele lehívólevél alapján történik. A hitelek lejárata 364 nap. A hitelfelvételt a "pénzügyi vállalkozásoktól rövid lejáratú hitel felvétele?előirányzaton szerepeltetjük, mivel a rövid lejáratú likviditási hitelnek nincs előirányzata. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a hitelfelvételt és annak év közben történő visszafizetését melyik főkönyvi szám alkalmazásával, és milyen módon kell könyvelni! Az év végén fennálló tartozásra, melyet 2012-ben kell visszafizetnem, kell-e 2012-ben kiadási előirányzatot képeznem?

Kérdés: Egy pedagógusunk 6 év munka törvénykönyves foglalkoztatással, munkaszerződéssel látott el pedagógus munkakört egy nonprofit kft.-nél, amely nem tartozik a Kjt. hatálya alá, így rá nem vonatkozott erre az időre a közalkalmazotti bértábla és a fokozat lépése sem. A kft.-hez F8 besorolási fokozattal került, de a velük kötött munkaszerződésbe ezt nem írták bele, és a 6 év alatt nem sorolták át, "nem lépett" 3 évente, nem számítottak jubileumot és végkielégítést sem. Mi az önkormányzat által működtetett Kjt. hatálya alá tartozó általános iskolába, pedagógus munkakörbe vettük fel, a fizetési fokozatába, jubileumába számítsuk-e bele ezt a 6 év munka törvénykönyves foglalkoztatást vagy sem? "Léphet-e" rögtön F10-be, vagy a hozott papírok alapján ott folytatódik az előrelépés, ahol megszakadt? Most a 25 éves vagy a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult-e?

Kérdés: Önkormányzatunk szeretne segítséget kérni. A hivatalunknál alkalmazásban álló dolgozónk (közalkalmazott) az alábbi kimutatáson feltüntetett jogviszonyok alapján mikor jogosult és mennyi idő után a jubileumi jutalomra?

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?

Kérdés: Általános iskola vagyunk. A tantárgyfelosztás szerint ellátatlan órák megtartására óraadó pedagógusokat szoktunk alkalmazni megbízási szerződéssel. Az ellátatlan órák heti 1-4-7,5. Kérdésem, velük továbbiakban is megbízási szerződés köthető-e a feladat ellátására, vagy munkaszerződést kell kötnünk?

Kérdés: Óvodavezetőnk nyugdíjazás miatt felmentési átlagbért kap (jelenleg utolsó négy hónapját tölti), a munkavégzés alól mentesítve van. Erre az időszakra az egyik óvodapedagógus látja el az óvodavezetési feladatokat. Helyes lenne-e, ha részére megbízási szerződés alapján megbízási díjat fizetnénk az új vezető kinevezéséig?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egyik általános tagiskolánkban egy SNI-s gyermek részére szakértői vélemény szerint heti 2 óra rehabilitációs foglalkozást kell biztosítanunk. Pszichológus, pszichopedagógus végezheti ezt a feladatot. Az intézményünkben ilyen végzettségű pedagógus nincs, ezért külső személlyel végeztetnénk el. Ezen végzettséggel rendelkező pedagógus vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, az elvégzett munkájáért számlát nyújtana be. Főállású munkahelye a Nevelési Tanácsadó. Elfogadhatjuk-e a számlát, amit mint vállalkozó pedagógus állít ki, vagy csak megbízási szerződést köthetnénk vele? Esetükben oktatásnak minősül-e ez a tevékenység? Lehet-e oktatási tevékenységet vállalkozásban végezni? Hogyan oldjuk meg a végzett munkáért a díjazást törvényesen?

Kérdés: Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?

Kérdés: Igényelhető-e kedvezményes étkeztetéshez normatív állami támogatás olyan tanuló után, akit nevelőszülő nevel, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedik, és ez a tanuló tartósan beteg, illetve három- vagy többgyermekes családban él?

Kérdés: A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?