1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: A munkáltatóm által kiadott igazolás alapján 2010. december 31-ig 30 év 5 hónap 12 nap elismert közszolgálati jogviszonyban eltöltött idővel rendelkezem az alább figyelembe vehető jogviszonyok alapján:
1980. 07. 01.-1991. 11. 13. Mechanikai Labor Híradástechnikai Vállalat (felmondás a dolgozó részéről)
1991. 11. 14.-1992. 06. 30. Z.M. Honvédkollégium (áthelyezés)
1992. 07. 01.-2001. 12. 31. BM Hadkiegészítő Parancsnokság
2002. 01. 03.-2002. 01. 20. munkanélküli
2002. 01. 21.-2002. 05. 20. Munka Pécs-Baranyáért Kht.
2002. 05. 21.-2010. 12. 31. PMJV Önkormányzata (közalkalmazott)
2011. 01. 01-jétől jelenleg is PMJV Önkormányzat (köztisztviselő)
Kérdésem, helyes-e a munkáltatóm által megállapított közszolgálati jogviszonyban megállapított, most már 31 év? Ha igen, akkor miért nem vagyok jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra? Amikor rákérdeztem, az 1980-1991-ig tartó munkaviszonyommal indokolták. Tényleg nem jár semmi 31 év munkaviszonyban eltöltött idő után?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy vállalkozással, a szerződés tárgya vízbáziskutatás, biztonságba helyezés és védelem. A szerződés keretében a vállalkozó felméri a lakosság vízfogyasztását, a területen lévő ipari üzemeket, a lakossági és az ipari szennyezés mértékét. A felmérés alapján a vállalkozás kijelöli a védőterületet, amely a megfelelő vízminőségű vízbázis szempontjából kulcsfontosságú, gondoskodik a védőterület megfelelő védelméről, illetve több helyen monitoringkutakat állít fel, a vízbázis folyamatos ellenőrizhetősége érdekében. Tekintve, hogy a monitoringkutak felállítása vízhatósági engedélyhez kötött, kérdés, hogy alkalmazni kell-e az adott esetben a fordított adózást, figyelemmel arra, hogy a beruházás egy része építési hatósági engedélyhez kötött? (Az APEH 2008. 10. 22. tájékoztatója alapján a vízjogi hatóság által kiadott engedély is építési hatósági engedélynek minősül a fordított adózás szempontjából.)

Kérdés: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közhatalmi tevékenységet ellátó szerv. Tevékenységét jogszabályok alapján látja el, és szabad kapacitását kihasználva, megrendelésre is szolgáltat. A közhatalmi tevékenységért igazgatási-szolgáltatási díjat szed, és bírságbevétele is van. A díjakat nem lehet adók módjára behajtani. A követeléseket adós és vevő kategóriákba soroljuk. Mivel az év végi követelés elismerésénél különbözően kell dokumentálni, fontos, hogy a kategóriákat jól alkalmazzuk [Áhsz. 34. § (6) bek., 22. § (1) bek.]. Hová kell sorolni a nem adók módjára behajtható, de jogszabályon alapuló követeléseket?

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?

Kérdés: Önkormányzatunk oktatási intézményt ad át egy egyháznak közfeladat ellátására vagyonkezelői jog létesítésével. Az intézmény több mint 40 éve épült, 10 éve új tantermekkel bővítettük. Áfát nem igényeltünk vissza az intézmény létesítésével, bővítésével kapcsolatban. Önkormányzatunk áfaadóalany. A vagyonkezelői jog átadásával kapcsolatban felmerül-e az önkormányzat és az egyház részéről adó- (áfa-) és illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Munkaügyi központon keresztül rehabilitált személyt alkalmazunk, munkabére támogatással megtérül, ezzel megfelelünk-e a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettségünknek, vagy ennek ellenére fizetnünk kell az adóhivatalnak?

Kérdés: A polgármester jubileumi jutalmának kiszámításakor mely időtartamok vehetők figyelembe?
1984. 08. 15.-1984. 09. 30. brigádvezető,
1984. 10. 01.-1984. 11. 30. művelődési ház igazgatója (közalkalmazott),
1984. 12. 01.-1986. 05. 22. sorkatonai szolgálat,
1986. 08. 01.-1988. 02. 29. köztisztviselő,
1988. 03. 01.-1991. 11. 30. köztisztviselő,
1991. 12. 01.-2003. 03. 31. köztisztviselő,
2003. 04. 01.-2007. 02. 28. köztisztviselő,
2007. 03. 01.-2010. 11. 03. ügyvéd, illetve
2010. október 03. napjától polgármesteri tisztséget lát el.
Mikor lesz jogosult a jubileumi jutalom kifizetésére?

Kérdés: Kell-e érvényesíteni a bevételeket, és ha igen, akkor a bevétel beszedése előtt, vagy a pénzforgalmilag már teljesült bevételt?

Kérdés: Önkormányzatunk részben önállóan működő költségvetési szervéhez tartozik a saját üzemeltetésű konyha. Az önkormányzat dolgozói részére étkezési utalványt ad (saját előállítású), amelyet csak a saját üzemeltetésű konyhában lehet levásárolni. A konyha pénzügyi gazdasági feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az utalvány kibocsátója a polgármesteri hivatal. A dolgozók étkezési díjukat ezzel az utalvánnyal fizetik meg.
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.