1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Két tulajdonos (amelyből az egyik egy önkormányzat) meghatározott alaptőkével gazdasági társaságot (rt.-t) hozott létre, ahol a jegyzett tőke arányában határozták meg a szavazati arányt. A szavazati arány megváltozása érdekében az önkormányzat a másik tulajdonostól megvette a tulajdoni részét (részvényjegyet vásárolt), a jegyzett tőkerész feletti (piaci) értéken. Az eredeti jegyzett tőke 100 millió Ft, amelyből az önkormányzati rész 40 millió Ft volt. A 60 millió Ft tulajdoni részt 85 millió Ft-ért vette meg az önkormányzat. A vásárlás lekönyvelésével az önkormányzat mérlegében kimutatott tulajdoni részesedés összege (125 millió Ft) eltér – magasabb lett – a cégbíróságon jegyzett tőke (változatlanul 100 millió Ft) összegétől. Hogyan kellett volna helyesen könyvelni a tulajdonrész vásárlását, illetve a vásárlás hogyan befolyásolja az önkormányzat mérlegének sorait?

Kérdés: Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Kérdés: Az önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevételeket köteles-e önkormányzatunk (hasonlóan az önkormányzati lakások értékesítésének bevételeihez) elkülönítetten kezelni? Felhasználható-e a lakbérbevétel más egyéb kiadások forrásaként, vagy csak az önkormányzati lakások kiadásaira fordítható?

Kérdés: Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.

Kérdés: Önkormányzatunkat egy ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég az alábbi problémával kereste meg. A szóban forgó cég zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében lízingel egy ingatlant. A tulajdoni lapon a lízingbe adó bank szerepel tulajdonosként, és a tulajdoni lap III. részében a lízingbe vevő fel van tüntetve, mint tulajdonjog-fenntartással történő átadás jogosultja. A lízingbe adó bank a továbbterhelt építményadóra áfát számít fel a továbbterhelő számlában. Visszaigényelhető az erre a tételre eső áfa?

Kérdés: Önkormányzat által alapított és 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft.-vel – melynek alapító okiratban rögzített fő tevékenysége: egyéb sporttevékenység (közhasznú) – az önkormányzat támogatási szerződést köt az alapító okiratban rögzített közhasznú feladat ellátására. A kft. pályázatot ír ki, és ennek alapján támogatást kíván nyújtani (az önkormányzattól kapott támogatás terhére) önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési intézmények (iskolák, óvodák) és más nem önkormányzati fenntartású sporttevékenységet ellátó szervezetek részére. Kérdéseink: – a kft. a működtetése és tevékenysége ellátására kapott támogatásból nyújthat-e további támogatásokat, – a fenti esetben hogyan biztosított az Áht. 13/A. § (2) bekezdése szerint a támogatott ellenőrzése a felhasználás és számadás tekintetében, tekintettel arra, hogy a továbbtámogatott szervezettel az önkormányzat nem áll semmilyen jogviszonyban sem?

Kérdés: Egy magánszemély községünk helytörténetét kutatta, és elkészítette a kiadvány kéziratát. Megkereste önkormányzatunkat támogatás céljából. A képviselő-testület ülésén felmerült, hogy a kiadványt az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal adja ki. Mi a jogszerű és célszerű megoldása a könyv kiadásának? Az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal végezhet-e ilyen jellegű tevékenységet, ha igen, ennek lebonyolítási (adózási, könyvelési, szerzői jogvédelem) módjában kérem segítségüket. Az értékesítést végezhetik a hivatal keretén belül a házipénztáron keresztül?

Kérdés: Kormánytisztviselőink, illetve munkaszerződéses dolgozóink saját gépjárművüket használják illetékességi területen belül munkavégzés céljából. Szabályosan járunk-e el, ha kiküldetési rendelvényen számolják el a megtett utat, illetve hogyan lehet külön választani, hogy mennyi a munkába járás, illetve mennyi a kiküldetés költsége, ha mindennap más az úti cél?

Kérdés: Igénybe vehető-e a lakásszerzési kedvezmény a közeli hozzátartozó örökös által, ha a lakás eladása 2006 novemberében történt (adóbevallás, fizetés 2007. május), a telekhányad-vásárlás a lakás árából 2007. januárban volt, a sorházi lakás használatbavételi engedélye 2010 márciusában lett jogerős, azonban az adót bevalló, befizető magánszemély 2009 júliusában elhunyt? A lakásszerzési kedvezmény minden feltétele teljesült (az özvegyet érintő összeget már ki is utalta az adóhivatal).

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében kommunális szennyvíz kezelésére és tisztítására kiírt felhívásra pályázatot nyújtott be. A szennyvízcsatorna kiépítése és tisztítása közműberuházásra benyújtott pályázat kedvező elbírálása révén, az önkormányzat jelentős összegű vissza nem térítendő állami támogatást nyert. Önkormányzatunk alanya az áfabefizetésnek. A lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetések és az azt kiegészítő önkormányzati hitel adja a közműberuházásban az önerőt, ehhez jön hozzá az elnyert állami támogatás. Mindez együtt a közműberuházás nettó összegét adja ki. Önkormányzatunknak tehát elemi érdeke, hogy az áfa levonható, illetve visszatéríthető legyen, mert csak a nettó pályázati összegből képes megépíteni a község szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep közműberuházását. Kérdésünk, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e az áfa a közműberuházásban, ha az önkormányzatunk használatra átadja a megépített szennyvízcsatorna közműveket egy Regionális Vízmű Zrt.-nek a felek közötti megállapodásban rögzített használati díj fejében? Kérdés továbbá, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e a közműberuházáshoz kapcsolódó áfa, ha az önkormányzat 100%-os arányú tulajdonában álló, gazdasági társasággal üzemelteti a megépítendő szennyvízcsatorna közművet?