1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő termőföldön gazdasági társaság FVM-támogatással szőlőültetvényt telepített, és ezzel összefüggésben kérdezzük, hogy a gazdasági társaság milyen feltételekkel idegenítheti el az ültetvényt egy másik gazdasági társaságnak?

Kérdés: Intézményünk szerződést kötött program- és adatkarbantartásra. A számla az alábbiak szerint került kiállításra: Teljesítés: 2009. 06. 30. Számla kelte: 2009. 07. 03. Fizetési határidő: 2009. 08. 03. A program- és adatkarbantartást előre, tehát ebben a számlában a 2009. III. negyedévi díjat fizetjük ki. Milyen áfakulcsot kell a számlában feltüntetni? A szolgáltató 20%-os áfakulcs alapján állította ki a számlát.

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?

Kérdés: Mi a feltétele annak, hogy az önkormányzat által üzemeltetett iskolabuszt, illetve falugondnoki autót bérbe lehessen adni, illetve szabad kapacitás terhére – pl. nyáron szállítási tevékenységet lehessen végezni? Milyen jogszabályokat kell figyelembe venni?

Kérdés: A 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontja többek között az irányító szerv hatáskörébe utalta a gazdasági vezetők díjazásának megállapítását. Tekintettel arra, hogy a "díjazás" fogalma eddig nem volt használatos, kérnénk ennek pontos értelmezését, hol van ez meghatározva? Tartalmazza-e pl. az utazási vagy egyéb költségtérítést, meleg étkezés igénybevételét, cafeteriajuttatást, keresetkiegészítést, vagy csak az illetmény, pótlékok, jutalom, prémium megállapítása értendő alatta?

Kérdés: Van-e valamilyen jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy megbízásos jogviszonyban álló magánszemélynek – annak külföldi kiküldetésének elrendelése esetén – nem folyósítható külföldi kiküldetési előleg? Illetve ezt kell-e az intézményeknek szabályozniuk?

Kérdés: Egy jelenleg önállóan gazdálkodó általános iskola gazdasági vezetője vagyok felsőfokú szakképzettséggel. 2011-től kötelező lesz a munkaköröm betöltéséhez a főiskolai végzettség, vagy legalábbis el kell kezdenem a tanulmányaimat. Kell-e tanulmányi szerződést kötnöm? Mi történik akkor, ha a tanulmányaim befejezése előtt – az önállóság megszüntetése miatt – a munkáltató felmond? Köthetek-e olyan szerződést, amelyben rögzítjük, hogy a munkaviszonyom megszüntetése esetén is tovább fizeti a fenntartó (önállóság megszűnése esetén az önkormányzat) a főiskolai tanulmányaimat? Könyvelés szempontjából hova kell könyvelni a munkakör betöltéséhez szükséges költségeket, ha a munkáltató az összes költséget fizeti, és nem pedagógus munkakörről van szó?

Kérdés: Kerületi önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó intézménye vagyunk. Egy kisebb beruházáshoz az önkormányzat pályázati támogatást kapott. A megvalósításhoz kapcsolódó szerződést az önkormányzat kötötte meg. Az elkészült munkát az önkormányzat műszaki szervezete vette át. A munkát végző cég az önkormányzat polgármesteri hivatala nevére és címére állította ki a számlát. A polgármesteri hivatal azt szeretné, ha az önálló intézmény fizetné ki a számlát. Véleményem szerint ez szabálytalan.

Kérdés: 1. Önkormányzatnál a könyveléskor a költségeket el tudjuk különíteni. A bevételek között van rendes bevétel és állami (normatíva). Áfaarányosítást kell alkalmazni? 2. Önkormányzat saját bontott anyagot értékesít. Áfásan kell értelmeznünk? 3. Önkormányzatnál kell szakképzési hozzájárulást fizetnünk? A jogszabály nem mondja ki kivételként, hogy nem kell. (A kérdező általános alanyi áfakörbe van bejelentkezve, és negyedéves áfabevalló.)

Kérdés: 2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?