205 talált cikk a szolgálati idő kifejezésre

Kérdés: 1951. évben született férfi dolgozóink előrehozott öregségi nyugdíjba kívánnak menni 2011. évben. A nyugdíjazás évében 38, illetve 39 év szolgálati idővel rendelkeznek, amelyet a jubileumi jutalom számításánál is figyelembe lehet venni. Kifizethető-e részükre a 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Egy közalkalmazott születési éve 1954. 06. 16. Munkaköre megszűnik 2010. november 31-gyel. Közalkalmazotti jogviszonya 1972. 06. 01-jével kezdődött. A prémiumévek programba 2010. 12. 01-jével lépne be. Mikor lesz jogosult előrehozott csökkentett összegű öregségi nyugdíjra? Munkaviszonyának kezdő időpontja 1969. 01. 29. A nyugdíj megállapításakor hány százalék lesz a csökkentés mértéke, illetve a 40 év feletti munkaviszonyra megkapja a pluszszázalékot vagy az ebben az esetben nem jár? A heti 12 óra munkavégzéstől eltekinthetnek-e?

Kérdés: 1953. július 23-án született nő vagyok, 1971. július 19-től van folyamatos munkaviszonyom, 1984. augusztus 30-ától dolgozom jelenlegi munkahelyemen, ami egy szociális intézmény, tehát közalkalmazotti jogviszony. Előző munkahelyemről áthelyezéssel jöttem, mely munkaviszonyom 1972. március 15-étől állt fenn. Mikor válok jogosulttá a prémiumévek programba belépésre?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?

Kérdés: Főállású polgármester köteles-e jelenléti ívet vezetni?

Kérdés: 57 éves vagyok, mérlegképes könyvelői bizonyítványom van. 2010-ben 40 éves munkaviszonnyal fogok rendelkezni. 20 éve gazdasági vezetőként dolgozom, érdeklődni szeretnék, hogyan érint a képesítési követelmények szigorítása? Dolgozhatom-e ebben a munkakörben (ha megmarad) nyugdíjazásomig?

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: 1952. 08. 05-én születtem. Három gyermekem született: 1971. 08. 05., 1974. 03. 08., 1975. 02. 08. A GYES-re nem voltam jogosult, mert nem volt meg a szükséges biztosítási időm. A 3. gyerekem 3 éves koráig kaptam méltányosságból GYES-t. 1978. 02. 09-től munkaviszonyom folyamatos a közszférában. 1971-1978-ig kaphatok-e szolgálatiidő-kedvezményt, és részt vehetek-e a prémiumévek programban?

Kérdés: Költségvetési intézménynél dolgozó köztisztviselő 38 év szolgálati idővel rendelkezik, az idei év decemberében eléri azt az életkort, 57 évet, amikor korengedményes nyugdíj megállapítására van lehetőség, a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapján. A 40 éves jubileumi jutalmat megkaphatja-e?