830 talált cikk a szolgáltatások kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú cég több telephellyel rendelkezik. Az egyik telephely éttermi szolgáltatást nyújt, saját konyhája van. Egy másik telephelyen táboroztatás és szálláshely-szolgáltatás történik. Az ételt az első telephelyről átszállítják a táborba. Ez esetben is él-e a kedvezményes áfakulcs? Számlázhatok-e 5%-os áfakulccsal annak, aki az étkeztetést a táborhelyen veszi igénybe? Vagy ez már nem minősül helyben fogyasztásnak, és 27%-kal kell számláznom?

Kérdés: Szakszervizben javíttatjuk az autót. A számlában anyag, alkatrész és munkadíj is szerepel. Helyesen járunk-e el, ha az anyagot, alkatrészt anyagköltségként, a munkadíjat igénybe vett szolgáltatásként könyveljük, vagy az a helyes, ha az egészet együtt javítási költségként számoljuk el? Ugyanez a kérdés akkor is, ha a gumiszerelő műhelyben gumit vásárolunk, és ezt fel is szereltetjük, a kerekeket centríroztatjuk, szabályoztatjuk. Ebben az esetben is van anyagköltség és szolgáltatás-igénybevétel, vagy csak a javítás (K334)?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú gazdasági társasága a következő feladatokat végzi:
1. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 14. pontja szerint önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal, lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatok,
2. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerint önkormányzati tulajdonban lévő közterületek fenntartásával, városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok,
3. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 16. pontja szerint piacüzemeltetési feladatok,
4. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 10., 11., 11.a. pontjai szerint intézményi ingatlanok karbantartásával kapcsolatos feladatok,
5. a Mötv. 23. §-a (5) bekezdésének 3. pontja szerint a Budapest egyik kerületében az önkormányzat közigazgatási területén az önkormányzat és a főváros tulajdonában lévő közterületi várakozóhelyek üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok.
A felsorolt feladatokat a gazdasági társaság az önkormányzat helyett – az önkormányzat vagyonrendelete (annak 3. számú melléklete) alapján – kizárólagossággal végzi. E feladatokra eddig éves közszolgáltatási szerződés került megkötésre az önkormányzat és a gazdasági társaság között. Az éves szerződésekben került rögzítésre, hogy az önkormányzat az adott évre milyen összeget szán a gazdasági társaság által ellátandó közszolgáltatási feladatokra. A feladatok elvégzéséhez szükséges munkavállalókat a gazdasági társaság alkalmazza, az igénybe vett szolgáltatások, feladatellátás érdekében megvásárolt termékek szerződéseit saját nevében köti meg (valamennyi feladat tekintetében), ezeket finanszírozza a kapott kompenzációból, mellyel évente elszámol. Az ellátott feladatok alapvetően az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok.
Fentiek alapján az alábbi kérdéseink vannak:
1. Várjuk azzal kapcsolatos állásfoglalásukat, hogy a gazdasági társaság részére az önkormányzat helyett végzett közfeladatok finanszírozása a közszolgáltatási keretszerződés szerint mikor esik az Áfa-tv. hatálya alá, és mikor adható áfamentes támogatásként?
2. A lakásgazdálkodási és a helyiséggazdálkodási feladatkör, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb feladatok (ingatlanszolgáltatási, üzemeltetési, műszaki, épülettakarítási és tulajdonosi képviseleti feladatok) – melyeket a gazdasági társaság az önkormányzat részére közszolgáltatásként végez – finanszírozása az Áfa-tv. hatálya alá esik-e, vagy áfamentes támogatásként nyújtható?

Kérdés: Falugondnokunk 2025 novemberében betölti az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, 65 éves lesz. Dolgozhat-e falugondnokként továbbra is úgy, hogy ne kelljen lemondani a nyugdíjáról?

Kérdés: Önkormányzatunk a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi szerződést kötött, melyre a települési önkormányzatok köztisztasági feladatellátása körében összegyűjtött hulladék átvételére vonatkozó szolgáltatás nyújtására irányadó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) foglaltak szerint történik a számlázás. Az ÁSZF 6. pontja rendelkezik az alábbi fizetési kötelezettségről és megillető díjról:
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?

Kérdés: Civil szervezeteket támogat önkormányzatunk. Az elszámolásban elfogadható-e olyan eurós bizonylat, mely csak nyugta, nem számla, nem tartalmazza a támogatott civil szervezet nevét? Le kell ezt szabályozni valahol, amennyiben elfogadjuk? A civil szervezet nem áfa-visszaigénylő.

Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött egy ingatlanjára. A bérleti díjon felül, a közüzemi díjak továbbszámlázásában is megállapodtak. A tényleges fogyasztás alapján (havi óraleolvasás) történik a továbbszámlázás. Most olyan eset állt fenn, hogy a tényleges fogyasztás alapján magasabb áramdíj kerülne továbbszámlázásra, mint amiről nekünk az áramszolgáltató által kiállított számla szól. Ilyen esetben csak az áramszámla összegéig lehet kiállítani a számlát, és majd az elszámolószámlából a tényleges fogyasztás fennmaradó részét? Vagy a tényleges fogyasztás alapján ki lehet állítani a számlát most?

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában lévő gazdasági társaság (kft.) fürdőt üzemeltet. A fürdő melletti területek az önkormányzat tulajdonában állnak, azokon a zöldterület kezelését eddig az önkormányzat végezte el. Az idei évben a fürdő felvette a 8130 Zöldterület-kezelés TEÁOR kódú tevékenységet. A fürdőnek sem személyi állománya, sem eszközparkja nem teszi lehetővé, hogy e tevékenységet elvégezze, ezért külső vállalkozás bevonásával kívánja a feladatot megoldani. A pénzügyi fedezet sem áll a fürdő rendelkezésére, ezért az önkormányzattól kapott támogatással/pénzügyi fedezettel kívánja a zöldterület-kezelést elvégezni.
1. Milyen módon adhat át pénzt célzottan e tevékenység ellátására az önkormányzat a kft.-nek?
2. Szolgáltatást végezzen? Ekkor kiszámlázná a kft. az elvégzett munka piaci értékét az önkormányzat felé.
3. Vagy működési célú pénzeszköz átadásaként adja át a pénzt a felmerült költségek fedezetére, amivel majd el is kell számolnia a cégnek az önkormányzat felé?

Kérdés: Egy társaság az USA-ban bejegyzett elektronikai, szórakoztatóipari termékeket gyártó, értékesítő anyavállalatának Romániában bejegyzett fióktelepe, romániai székhellyel. A társaságot olyan román társaságnak kell tekinteni, amely Magyarországon nem rendelkezik magyarországi székhellyel, illetve gazdasági tevékenysége alapján bejelentkezésre (az áfa szempontjából) nem köteles. A társaság a közelmúltban szerződést kötött egy magyarországi székhelyű társasággal (magyar társaság), amely alapján az vállalta, hogy a magyar társaság tulajdonában álló stúdiókba speciális hangszórókat, mikrofonokat és keverőpultokat (berendezés) telepít, épít be. A berendezések értékesítése, telepítése magában foglalja a lábon álló hangszórók, mikrofonok telepítését, továbbá falakba, illetve mennyezetbe történő beépítését, kábelek fektetését, a falakon belüli huzalozást, kábelezést stb., a berendezések kalibrálását, szoftverek értékesítését, telepítését, tesztek elvégzését, amely munkafolyamat körülbelül 3-5 hetet vesz igénybe. A társaság egy magyar szolgáltatóval együttműködve végzi el ezt a tevékenységet a magyar társaság két telephelyén. A magyar szolgáltató a berendezések szállítását és telepítését is végzi. A társaság által elvégzett hangszórók, mikrofonok és keverőpultok értékesítése és telepítése mint termékértékesítés az Áfa-tv. 32. § szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnek minősül-e, és az Áfa-tv. 139. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint a beszerző köteles-e a termékértékesítés után felszámítani, bevallani, megfizetni az áfát?

Kérdés: Kutatási pályázat keretében ajándékkártyákat vásároltunk 3500 Ft/db értékben a felmérő kérdőívek kitöltésében részt vevőknek ösztönző céllal. A kártyák eladásáról áfás számlát nem állított ki a szolgáltató. Hivatkozva a következőkre: „A fizetési értesítő lesz az a számviteli bizonylat, amit a vásárlónak a könyvelésében szerepeltetnie kell. A hatályos jogszabályok szerint az ajándékkártya értékesítéséről nem készíthető áfás számla, ugyanis nem került sor termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra. Ez majd akkor történik, amikor az aktivált ajándékkártya birtokosa az ajándékkártyával vásárol.” A reprezentációs adót áfás számla hiányában kell-e fizetnie a kutatóközpontnak, vagy csekély értékű ajándéknak minősül, és akkor adómentes?