Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] ...előzetesen felszámított adóját sem vonhatják le.Az Áfa-tv. 38. §-a alapján az adóalapot nem képezőállamháztartási támogatások az adólevonásra nem jogosító tevékenységgel esnekegy tekintet alá. Az államháztartási támogatás folyósítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Államháztartási támogatások áfája

Kérdés: Pályázat útján minisztériumoktól kapunk támogatásokat meghatározott feladatok ellátására. A támogatás pénzügyi rendezése utólagos elszámolás és a megvalósult támogatási program elfogadása után történik. A pályázati szerződésben áfalevonási jogunkról nyilatkoztunk. Az elszámoláskor csak a ráfordítások áfa nélküli összegét vehetjük figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 38. § (1) és (4) bekezdése vonatkozásában arányosításikötelezettség kizárólag az adóalapot nem képező államháztartási támogatásokután keletkezik. A minisztériumi támogatások államháztartási támogatásnakminősülnek. Államháztartási támogatásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Étkeztetésre jutó támogatás elszámolása

Kérdés: Iskolánk az év elején utalt normatív támogatásról minden évben két határozatot kap. Az egyiket az első félévről, a másikat a második félévről. Ahatározat konkrétan tartalmazza az étkeztetésre jóváhagyott támogatás összegét. A gond az, hogy az említett határozatokat nem kapjuk meg időben (az első félévre szólót csak júniusban, a második félévre szólót pedig decemberben). Hogyan lehet elszámolni ilyenkor az étkeztetésre jutó támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...a 3. számú melléklet I. részében foglalt rendelkezések alapjánállapítja meg azzal, hogy az adóalapot nem képező államháztartási támogatásokaz adólevonásra nem jogosító tevékenységgel esnek egy tekintet alá. Amennyibenév közben az iskola értesül arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Ivóvíz- és szennyvízközmű bérbeadása utáni áfája

Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött az ivóvíz- és szennyvízközművagyonunk üzemeltetésére más önkormányzati tulajdonú társasággal. (1978-ban épült vízműtelep, 2002-ben szennyvíztisztító telep, hálózat stb.) A közművekre a hatályos törvények szerint koncessziós szerződés köthető, vagy önkormányzati szervezetek lehetnek az üzemeltetők. 2004. 01. 1-jétől az ingatlan-bérbeadási tevékenységére áfán belül az általános szabályok szerinti adózási módra kaptunk engedélyt az APEH-tól. 2004. 01. 1. előtt épült közműberuházások üzemeltetésére bérleti szerződést kötöttünk. A szerződés tárgya ivóvíz-, szennyvízközmű, valamint szennyvíztisztító telep. (Az ivóvízközmű építése még 1978-ban volt.) A szennyvízberuházásaink során az államháztartástól kapott támogatások áfatartalmáról lemondtunk, mivel visszaigényelhető volt az áfa összege. Kérdésünk, hogy a fent leírt bérleti szerződés alapján a számlát az ivóvíz- és szennyvízközmű bérleti díjánál is áfával terhelten (25%) kell-e kiállítani, vagy csak a szennyvízközművel kapcsolatos bérleti díjra számítsuk fel az áfa összegét vagy esetleg egyikre sem?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 5. § (3) bekezdése értelmében nem minősülgazdasági tevékenységnek a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység,valamint olyan vagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásánakátengedése, amelyre külön törvény rendelkezései alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Tanulmányi szerződés alapján fizetett támogatások és költségtérítések elszámolása

Kérdés: Dolgozóink közül néhány személlyel tanulmányi szerződést kötött az intézmény. Ebben a munkáltató vállalta számla ellenében a tandíj, költségtérítés, tankönyv és utazási költség megtérítését, illetve a konzultációkon való részvétel idejére a fizetett távolléti idő biztosítását is. A számlával igazolt költségeket a dologi vagy a személyi juttatások között kell-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt.-ben szereplő feltételek fennállásakor, valamint másjogszabály vagy a munkáltató által meghatározott egyéb feltételek alapján amunkavállaló továbbtanulása esetén adható munkáltatói támogatást ésköltségtérítéseket a költségvetési beszámoló 02. űrlap:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Pályázat nevezési díja

Kérdés: Alapítvány, minisztérium céltámogatásra pályázatot ír ki az intézmény részére, erre nevezési díjat kér. Azt befizetjük csekken, vagy átutaljuk, mert a pályázat feltétele az igazolt, befizetett nevezési díj. Több esetben elutasítanak minket (minisztérium), hogy nem állítunk ki számlát. Kötelező-e számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...díjátutalása automatikusan nem jelenti azt, hogy az iskola a minisztérium, illetveaz alapítvány részéről bármit is kapni fog (a céltámogatások folyósításaegyébként sem minősül szolgáltatásnyújtásnak). Létezik azonban egy másfajtaösszefüggés: a nevezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Támogatások arányosítása

Kérdés: Önkormányzatunk 2003. évben pályázaton elnyert támogatás igénybevételével konyhaépítés beruházást kezdett el. A támogatást nettó módon igényeltük. Az építési napló 2003-ban megnyitásra került, a kivitelező a számlát 2004-ben nyújtotta be. A jelenleg üzemelő (a beruházással kiváltandó) konyha bevételei: adóköteles térítési díj, valamint a saját bevételük kiegészítve a tevékenységgel összefüggő költségek mértékéig intézményfinanszírozásra nyújtott támogatásnak. (Az önkormányzat az óvodai iskolai intézményi étkeztetéshez normatív állami támogatásban részesül.) A kivitelező számlájában szereplő áfa milyen mértékben igényelhető vissza?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez elsődlegesen azt kell tisztázni, hogya kérdéses támogatás ellenértéknek nem minősülő államháztartási támogatás-e(feltehetően az), és vonatkozik-e rá valamelyik átmeneti rendelkezés az Áfa-tv.2004. évi módosításáról szóló, a 2004. évi IX....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Áfaelszámolás önálló és részben önálló intézmények esetén

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?
Részlet a válaszából: […] Az önálló és részben önálló intézmények esetén meg kellkülönböztetni a gazdasági és a jogi értelemben vett önállóságot. Mint ahogy aza levélből is kitűnik, az óvoda, iskola jogilag önálló jogi személyek, önállóadóalanyok, csak gazdaságilag nem tekinthetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Tankönyvek értékesítése és a támogatás

Kérdés: Megváltozott a tankönyvpiaci tv. Eszerint az intézmény nem adhat ki számlát, nyugtát a gyermekektől beszedett pénzről, hanem azt a tankönyvterjesztőknek kell továbbítania és a számlát is ő állítja ki, valamint az áfát is ő fizeti meg utána. Továbbá az iskola a kapott állami és helyi támogatást is a tankönyvterjesztőnek utalja át. A fenti esetben kell-e arányosítani? Az iskola milyen számlát kap a tankönyvterjesztőtől? Mi az adó alapja? Atankönyvterjesztő jutalékot utal az iskolának. Ebben az esetben az iskola milyen számlát állít ki a tankönyvterjesztőnek, milyen SZJ-számmal?
Részlet a válaszából: […] ...adóalany akár a megrendelőtől, akár egy harmadikszemélytől kap, vagy kapnia kell, így különösen az árat befolyásoló államháztartásitámogatások. A 8/C. § (3) bekezdés előírása, mely szerint a tankönyvtámogatásösszegéről a tanuló, illetve a szülő nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] ...3. számúmelléklete szerinti képletben termékértékesítésekhez ésszolgáltatásnyújtásokhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó támogatásokat isfigyelembe kell venni. Ha az adóalapot nem képező államháztartási támogatásrólvan szó, e szabályt azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.
1
43
44
45
53