Képzési költség adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja számára az Mt. 103. §-a alapján kötelező kijelöléssel elrendelte a főiskolai végzettség megszerzését. A képzésen való részvételre kötelezés 2009. évben történt. A képzés 2009/2010. tanév I. félévében 2009. szeptember 1-jén kezdődött. 2010. évben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét. Kérdésünk: 1. az átvállalt képzési költség értékhatárt meghaladó része az Szja-tv. 69. §-ának hatálya alá tartozó természetbeni juttatásként adóköteles, vagy 2. a közalkalmazott (nem pénzben megszerzett) munkaviszonyból származó jövedelmeként adó- és járulékköteles? A 2. pont alatti esetet az érintett közalkalmazott nem fogadja el, mivel az Mt. 103. § (4) bekezdése értelmében a munkáltató ez esetben köteles a munkabérét és költségeit megtéríteni. Adókötelezettsége esetén az Mt. előírása nem teljesül.
Részlet a válaszából: […] A közteherviselés rendszerének átalakítását célzótörvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény átmeneti rendelkezéseineka 206. § (2) bekezdése rendelkezik az iskolarendszerű képzés átvállaltköltségeinek adózási kérdéséről. A hivatkozott jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Köztisztviselők idegennyelv-tudási pótléka

Kérdés: Köztisztviselőként befejeztem főiskolai tanulmányaimat, diplomámat július hónapban kaptam meg. Munkáltatóm át is sorolta a béremet a magasabb kategóriába. Angol nyelvből alapfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezem, de a munkáltatóm nem adja meg rá az idegennyelv-tudási pótlékot, mondván, nem használom a munkámhoz. A Ktv. 48. § (6) bekezdése alapján az én értelmezésemben részemre alanyi jogon jár a pótlék. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény(Ktv.) 48. § (6) bekezdés valóban rögzíti, hogy a három kiemelt nyelv, tehát azangol, francia és német nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék – afőszabálytól eltérően, amely ahhoz köti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények 2011-től

Kérdés: Gazdasági vezetőként dolgozom általános iskolában. Mérlegképes könyvelői végzettséggel, illetve regisztrációval rendelkezem. 2011-től a munkaköröm csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői (államháztartási), vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel tölthető be. Kérdésem a következő: jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha nem kötelez a képzettség megszerzésére, illetve köteleznie kell-e erre, és ez esetben jár el jogszerűen? Amennyiben úgy jár el a munkáltató jogszerűen, hogy kötelez a végzettség megszerzésére, az Mt. 111. § b) pont szerint kell-e eljárni, vagyis köteles-e a képzés teljes költségét a munkáltató fizetni a tanulmányi szerződés mellőzésével? A másik kérdésem az, hogy amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, feltétlenül kell-e mellette az államháztartási mérlegképes könyvelői végzettség, mivel a jogszabály vagylagosan fogalmaz, de előírja a jogszabály azt is, hogy a számviteli törvény [151. § (3)–(5) bekezdés] által előírt nyilvántartások valamelyikében szerepelnie kell a gazdasági vezetőnek, és rendelkeznie kell az ennek a tevékenységnek ellátására jogosító igazolvánnyal. Amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, és mellette vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, ez megfelel-e a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként a 2011. évben (a 2011. január 1-jét követőentörténő kinevezéseknél) a gazdasági vezetőnek pénzügyi, gazdasági szakirányúfelsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel, ésemellett legalább államháztartási (költségvetési)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Képzési költségek viselése tanulmányi szerződés alapján

Kérdés: Egy jelenleg önállóan gazdálkodó általános iskola gazdasági vezetője vagyok felsőfokú szakképzettséggel. 2011-től kötelező lesz a munkaköröm betöltéséhez a főiskolai végzettség, vagy legalábbis el kell kezdenem a tanulmányaimat. Kell-e tanulmányi szerződést kötnöm? Mi történik akkor, ha a tanulmányaim befejezése előtt – az önállóság megszüntetése miatt – a munkáltató felmond? Köthetek-e olyan szerződést, amelyben rögzítjük, hogy a munkaviszonyom megszüntetése esetén is tovább fizeti a fenntartó (önállóság megszűnése esetén az önkormányzat) a főiskolai tanulmányaimat? Könyvelés szempontjából hova kell könyvelni a munkakör betöltéséhez szükséges költségeket, ha a munkáltató az összes költséget fizeti, és nem pedagógus munkakörről van szó?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződés és a tanulmányi szabadidő kérdéseirőlaz Mt. 110-116. §-ai rendelkeznek.A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekébenírásban tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja,hogy a tanulmányok alatt támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Költségvetési szerv követelésének elengedése

Kérdés: Költségvetési szerv tanulmányi szerződést kötött dolgozójával, és fizette annak a felsőoktatási tanulmányait. Miután a dolgozó elvégezte az iskolát, munkaviszonyát felmondta, és nem töltötte le a szerződésben meghatározott idejét. Az analitikából kimutatható a költség, amit vissza kellett volna fizetnie, a hivatal vezetője azonban elengedte ezt a követelést. Milyen adó- és járulékkötelezettsége keletkezik ezzel kapcsolatban a dolgozónak, illetve a hivatalnak?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerv követelésének elengedésénél figyelembekell venni az államháztartási jogszabályok előírásait. Az államháztartásrólszóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 108. § (2) bekezdése kimondja, hogy azállamháztartás alrendszereinek követeléseiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható költség

Kérdés: Ha a kötelező továbbképzések körébe tartozó mérlegképes könyvelői továbbképzésről a 20 órát visszaigazolják, akkor a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható-e a kötelező továbbképzés költsége?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett gazdálkodószervezetek szakképzési hozzájárulási kötelezettségük 60, illetve 33%-átelszámolhatják saját munkavállalóik képzésére. A hatvan százalék abban az esetbenszámolható el, ha a gazdálkodó szervezet mikro-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
Kapcsolódó címke:

Köztisztviselő átsorolása

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselőjét, aki adóügyi előadóként, II. besorolási osztályban, középfokú végzettséggel látja el jelenleg munkáját, köteles-e a munkáltató I. besorolási osztályba, azaz felsőfokú végzettségűként átsorolni, ha a főiskolai szakirányú végzettséget önszorgalomból szerzi meg, tanulmányi szerződést vele a munkáltató nem kötött?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 26. § (2) bekezdése értelmében a köztisztviselőt I.besorolási osztályba csak akkor kell besorolni, ha a feladatkörére előírtszakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett. Az átsorolásnak nemfeltétele az, hogy a munkáltató előírta-e annak megszerzését, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Tanulmányi szabadság

Kérdés: Dolgozónk az ELTE-n PhD-képzésen vesz részt. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött vele. A konzultációs napokról kell-e igazolást hoznia, illetve mivel bizonyítja, hogy mely napokon jogos a távolléte, ha kell, az utólagosan elfogadható-e? Ha pl. tavaszi szünet van, elfogadható-e ezen időszakon belül igazolás, illetve ilyen esetben jogos-e a távollét utólag (a munkahely által felszólítás után hozott) igazolás? Ha egy nap több vizsgát tesz, mennyi tanulmányi szabadság illeti meg?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi munkaidő-kedvezményekről az Mt. 115-116. §-arendelkezik. E szabály alapján az iskolarendszerű képzésben részt vevőmunkavállalók részére köteles a munkáltató tanulmányok folytatásához szükségesszabadidőt biztosítani. Ennek keretében a vizsgákra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulmányiszerződés-szegés

Kérdés: Munkáltatómmal (alapítványi iskola) tanulmányi szerződést kötöttem, a tanulmányaim befejezésétől számítva további 5 évre szóló munkaviszonnyal. 1. A közalkalmazottakat megillető fizetési besorolás az ilyen intézményeknél is megilleti-e a pedagógusokat? 2. A tanulmányi szerződés lejárta előtt megszüntetett munkaviszony esetén a támogatást teljes egészében, vagy csak időarányosan kell visszafizetni? (Erre a szerződésben nincs utalás.)
Részlet a válaszából: […] A közoktatási intézmény munkavállalói tekintetében amunkáltatótól függően a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottakjogállásáról szóló törvényt a közoktatási törvénnyel együtt kell alkalmazni. Aközoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.

Tanulmányiszerződés-szegés

Kérdés: Tanulmányi szerződés megszegése miatt az egyik munkatársunkat tanulmányi költség visszafizetésére kell köteleznünk. A munkából kieső időre, gyakorlati képzési időre, ill. a tanulmányi szabadságok miatt kiesett időre kifizetett illetményt is vissza kell fizetnie, mivel ezekre az időszakokra is megkapta az illetményét. Ezek a kieső idők részben a 2005. évet (ami után az adó- és járulékfizetés, valamint adóbevallás már megtörtént), részben a 2006. évet érintik. Bruttó vagy nettó összegben, azaz szja-val, nyugdíjjárulékkal, munkavállalói járulékkal csökkentve kell-e megállapítani a kieső napokra kifizetett illetményt?
Részlet a válaszából: […] A korábban már elszámolt és felvett munkabértszerződésszegés miatt kell visszafizetnie a munkavállalónak. Ilyen esetbennincs lehetőség arra, hogy a munkáltató a korábban számfejtett és kifizetettmunkabér közterheit önellenőrzés útján az adóhatóságtól visszaigényelje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.
Kapcsolódó címke:
1
3
4
5
7