589 talált cikk a tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. sportcsarnokot épít, és iskolabővítő beruházást végez. A beruházás üzembe helyezés után a kft. tulajdonában marad, az önkormányzat feladatai ellátásához – nem kizárólagos bérlőként – bérelni fogja az ingatlant. Kérdésünk, hogy az önkormányzat jogosult-e a bérleti díj áfájának visszaigénylésére? Véleményünk szerint, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, akkor a bérleti díj áfatartalma visszaigényelhető.

Kérdés: Könyveinkben "0"értéken nyilvántartott, de használatban lévő gépkocsinkat egy közúti baleset kapcsán a biztosító totálkárosra értékelte. A gépkocsironcsot a biztosító által értékelt összegen értékesítjük. Az ellenértéket többletbevételnek, vagy könyv szerinti értéknek kell tekinteni? Mi a különbség a két fogalom között?

Kérdés: Az évek óta befejezetlen beruházások között nyilvántartott tervezési költségeket, amelyekről előre nem tudható, hogy a beruházás, amihez a terv kapcsolódik megvalósul-e valaha, meddig lehet a könyvekben értékkel szerepeltetni, illetve mi a könyvelési módja a kivezetésnek? Az elutasított EU-s pályázatok tervezési díját is a befejezetlen beruházások, illetve felújítások állományában tartjuk nyilván. Helyes-e ez a gyakorlat, vagy máshova kell átvezetni az elutasított felhalmozási kiadásokat?

Kérdés: Tűzoltóság tulajdonában levő, alaptevékenység, illetve esetenként kiegészítő tevékenység ellátásához használt, de feleslegessé vált, ezért értékesítésre kerülő gépjárművek esetében kell-e általános forgalmi adót fizetni? A gépjárművek pályázat útján kerültek az intézmény tulajdonába, önrész megfizetése mellett. Az intézmény áfakörbe tartozik, a kiegészítő tevékenységéből származó bevételei meghaladják az alanyi mentességre vonatkozó értékhatárt.

Kérdés: Alapítványunk kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalanyként van nyilvántartásba véve az adóhivatalnál, és szociális ellátás keretében nyújt szolgáltatásokat. Utóbbi időben lehetőségünk nyílt lecserélni egy támogatás segítségével bizonyos eszközeinket. A számítógépeket eladjuk, és a gépek vásárlásakor 5 év alatt, értékcsökkenési leírásként számolom el áfával növelt értékben. A tárgyi eszköz értékesítése esetén az abból származó bevétel után a felszámított áfából levonhatom a teljesítés hónapjára és a 60. hónapig hátralévő időarányosan jutó előzetesen felszámított áfa összegét az Áfa-tv. 135-136. § értelmében? Tekintettel arra, hogy van 3 éves gép is, ami eladásra kerül, hogyan kell értelmezni a fenti esetben az Áfa-tv. 136. § (b) pontját, tiltja-e a levonást?

Kérdés: Véleményüket kérem, hogy a település polgármesteri hivatala az új közúti jelzőtáblák vásárlását, kihelyezését, illetve ezek pótlását, az utcatáblák beszerzését, pótlását milyen kiadásként számolja el!

Kérdés: Önkormányzatunk városüzemeltetési kft.-je 2007-ben raktárépületet vásárolt, bizonyos megfontolások alapján forgatási céllal (nem tárgyi eszközként). Az adót a beszerzéskor levontuk. 2009-ben adómentesen értékesítjük, mivel nem jelentkeztünk be az adóköteles értékesítés alá. Van-e valami tennivalónk a 2007-ben levont áfával?

Kérdés: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 63. §-a tartalmazza a felújításokra vonatkozó szabályokat. A hivatkozott jogszabályhely alapján lehetőség van arra, hogy az irányító szerv a felújításokat központilag kezelje. Az Ámr. 63. § (2) bekezdéséből csak annyit lehet megtudni, hogy központosított kezelés esetén az irányító szerv meghatározza a célokat, és a felújítással érintett költségvetési szerv részére év közben előirányzat-módosítással biztosítja a fedezetet. A felújítás előirányzatainak központosított kezelése esetén a felújítási munkákat végző vállalkozóval ki köti meg (és ki veszi kötelezettségbe) a vállalkozási szerződést, az irányító szerv vagy a felújítással érintett költségvetési szerv?

Kérdés: A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. §-a rendelkezik a költségvetési szerveknél az eszközök értékcsökkenéséről, meghatározza a leírási kulcsokat. Központi költségvetési szerv esetén van-e lehetőség a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsnál magasabb leírási kulcs alkalmazására?

Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 30. §-a rendelkezik az értékcsökkenés elszámolásáról. A 30. § (5) bekezdése szerint alacsonyabb értékcsökkenés elszámolható, de ezt a pontot hatályon kívül helyezte a 118/2008. Korm. rendelet 886. pontja. A számviteli törvény szerint értékcsökkenést a használati idő alapján kell elszámolni. Arra szeretnénk választ kapni, hogy a központi költségvetési szervnél a számviteli törvény előírása alkalmazható-e? Vagyis a 249/2000. Korm. rendeletben meghatározott leírási kulcsnál magasabb leírási kulcsot alkalmazhatunk-e?