195 talált cikk a társulás kifejezésre

Kérdés: Utalványozók és ellenjegyzők a saját kezű aláírás helyett alkalmazhatnak-e aláírás-bélyegzőt? Amennyiben van rá lehetőség, mi a feltétele és a szabályozása?

Kérdés: A jubileumi jogosultsági idő számításának elbírálásához szeretnék segítséget kérni. 33 év köztisztviselői jogviszony elismerésre került, azonban 2006. évtől egy többcélú kistérségi társulás munkaszervezetében a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonyban dolgoztam. Munkaköröm belső ellenőr volt, a térségbe tartozó önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését végeztem. Belső megállapodás alapján minden olyan juttatásra jogosultak voltunk munkaviszonyunk fennállásakor, amelyre a köztisztviselők. Jelenleg önkormányzati dolgozó vagyok, és a jubileumijutalom-jogosultsági idő elbírálásához kérdéses a többcélú kistérségben eltöltött munkaviszony.

Kérdés: A szakfeladatrend alkalmazásában, a segélyek (58-as főkönyvi számlaszám) esetében 7. számjegyként az "5", a "támogatás típusú szakfeladat" kódot vagy az "1", az "alaptevékenységek" kódot kell-e alkalmazni? Az alapító okiratban is már így kellene hozni, hogy mi az 1, 2, 3, 4, 5, 9 kód.

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?

Kérdés: A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 78. és 72. paragrafusa alapján biztosan állítható-e, hogy utalványozási joga csak önállóan működő intézmény vezetőjének, vagy az általa megbízott és a szerv állományába tartozó alkalmazottnak van? Egy "GAMESZ" típusú intézményben jelentős szervezést igényel az utalványozás, ha az előbbi állítás igaz. Van-e lehetőség arra, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szervezet munkavállalója utalványozzon?

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?

Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?

Kérdés: Egy községi önkormányzat jegyzőjeként fordulok Önökhöz. Korábbi alkalmazottunk 2006. március 1-jétől áthelyezéssel került egy kistérségi társuláshoz családgondozóként. Volt alkalmazottunk most jelezte igényét egy korábbi (2005. május 16-ával esedékes) 2 havi jubileumi jutalomra. Kinek kell kifizetnie a jubileumi jutalmat? Amennyiben a jelenlegi munkáltatónak (a kistérségnek), akkor nekünk, mint korábbi munkáltatónak van-e fizetési kötelezettségünk feléjük?

Kérdés: Önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében mint székhely működteti a nevelési és oktatási intézményeit. Korábbi kérdésemre kapott válaszban az étkeztetési normatívát a székhely intézmény átadott pénzként kezeli, és nem kell számlát kibocsátani a tagintézménybe járó és ott étkező gyerekek után. Ismerve az önkormányzatok mai gazdasági nehézségeit, nincs lehetőség a székhely önkormányzatnak átadni a normatív támogatást, és visszafelé sem tud támogatást utalni a működési költségekhez a tagintézmény. Az önkormányzatok többségének az lenne a kérdése, hogy mivel az önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű könyvelést végeznek, van-e lehetőség mindkét önkormányzat esetében úgynevezett kompenzálólevélre az elszámolás érdekében, ezen összegek vegyes naplón való könyvelésére?

Kérdés: A belső ellenőrzési feladatok ellátására 2010. évre érvényes megállapodással rendelkezünk, amely a többcélú társulás, a két város önkormányzata és a tevékenységet megvalósító Polgármesteri Hivatal között a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (3) bekezdésében előírt belső ellenőrzési feladatok ellátására szól. Tervezzük kezdeményezni a Ber. 4/A. § (2) bekezdésben foglaltakra hivatkozással a társulással kötött megállapodásban a rendelkezést a belső ellenőrzési vezetői tevékenység ellátásának módjáról, továbbá hogy a társulással kötött megállapodásban írják elő a jegyző bevonását a belső ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés folyamatába, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglalt, az önkormányzatok társulásaival kapcsolatos különleges szabályok teljes körű beépítését. Kérdésünk az, hogy a fenti módon történő feladatellátás esetén megvalósul-e a belső ellenőrzési feladat társulás keretében történő ellátása? A többcélú társulás és a többcélú társulás kistérségi irodája önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A belső ellenőröket a polgármesteri hivatalok foglalkoztatják, a megállapodásban foglalt feladatok ellátása munkaköri feladatuk, külön díjazásban a kistelepülések, illetve a társulás intézményeinek ellenőrzéséért nem részesülnek. A belső ellenőrök rendelkeznek az előírt szakmai képesítéssel. Kérdésünk, hogy a társulás 2010. évre jogosult-e a többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak normatívatámogatására a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 8. számú mellékletének III. 2.8. pontja alapján?