Adósságkonszolidáció

Kérdés: Önkormányzatunknál részleges adósságkonszolidáció történt. Az állam adósságunk 65%-át átvállalta. Adósságunk kötvénykibocsátásból keletkezett. A 9 555 000 CHF értékű kötvényből 500 000 000 Ft-ot óvadéki betétként kezelt a bank. Ennek 65%-át befizettük a Kincstár számlájára, 35%-át visszafizettük a banknak, csökkentve ezzel a tőketartozást. Az adósságkonszolidáció könyvviteli elszámolásában kérnénk a segítséget. A kötvényt előbb hitellé kell alakítani, majd azt az átvállalás összegével törlesztésként csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...rendezésére, kölcsön- vagy hiteljogviszonyon alapuló, hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapíron, továbbá váltókibocsátáson alapuló tartozások teljes kiegyenlítésére szolgál. Ebből következik, hogy az önkormányzatok tartozását kell ebből rendezni, majd a tartozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Behajthatatlan követelés

Kérdés: Központi költségvetési szerv lemondhat-e követeléséről a vállalkozással történő megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kötött megállapodás alapján mondjon le követeléséről. Ha a követelés 100 000 Ft alatti, akkor is fel kell szólítani az adóst a tartozás rendezésére, és ha ez nem vezet eredményre, akkor behajtási eljárást nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Vevőkövetelés

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vevő­követelés könyvelésére és nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] ...a követelés, amelynél a vevő a teljesítéssel kapcsolatosan kifogást nem emelt, sem mennyiségi, sem pedig minőségi kifogással nem élt, a tartozás összegével kapcsolatosan kifogással nem élt, és az elfogadásáról a költségvetési szervet – az átvételt igazoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Váltó

Kérdés: Váltóval kiegyenlített adóköveteléssel kapcsolatos a kérdésünk. Egy önkormányzati adóalany (helyi vállalkozó) cége ellen felszámolási eljárás indult. Jelentős összegű gépjárműadó-, iparűzésiadó- és adópótlék-tartozása van az önkormányzat felé. Az önkormányzati adóhatóság bejelentette a vállalkozóval szembeni követelését a felszámolónál, aki azt vissza is igazolta. A felszámolás elrendelését követően – a felszámolás törtévére – is merült fel gépjárműadó- és iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a vállalkozónak, amit szintén visszaigazolt a felszámoló. Erre – a felszámolás közbeni követelésre – érkezett egy magánszemélytől vételi ajánlat, aki váltóval egyenlítené ki az önkormányzat adókövetelésének egy részét. Ha az önkormányzat elfogadja a váltót, annak beváltásakor a bevételt milyen jogcímen kell könyvelni? Az eredeti követelés (gépjárműadó, iparűzési adó) jogcímén, vagy más egyéb bevételként? Ha egyéb bevételként kell elszámolni, akkor hogyan törölhető az adótartozásként nyilvántartott követelés azon része, amelyet a váltóval kifizettek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem ismeretes, hogy az esetleges értékesítés milyen értéken történik, az adós tartozásával azonos összegben, vagy egy alacsonyabb értéken kerül értékesítésre. Ha az értékesítés alacsonyabb áron történik, akkor az eladási ár és a követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Peres eljárás alatt álló tartozás

Kérdés: Kell-e szerepeltetni a mérlegben a folyamatban lévő peres eljárás alatt álló, intézmény által fennálló tartozást? A vitatott, peres eljárást képező előző évi tartozás befogadott számlája egy bérleti díjról szólt.
Részlet a válaszából: […] ...vitatott, bérletidíj-tartozásról kiállított számlát vissza kellett volna küldeniük, mivel nem ismerték el a számla kiállításának helyességét, és így azt a könyveikben szerepeltetni sem kellett volna.Mivel a számlát intézményük befogadta a kifogásuk ellenére, ezeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Zálogház

Kérdés: Zálogházunk (kft.) egy pénzintézet megbízottjaként kézizálog kikötésével pénzkölcsönt nyújt a zálogtárgyat beadónak (továbbiakban: zálog­adós). A zálogtárgyakra nyújtott kölcsönösszeg és járulékai erejéig készfizető kezességet vállal zálog­házunk a pénzintézet felé. Zálog­házunk a záloghitel közvetítésével összefüggésben a pénzintézettől jutalékot kap. Amennyiben a zálogadós nem váltja ki a zálogtárgyat a hitelfutam­idő + 30 nap türelmi idő leteltével sem, akkor zálog­­házunk kezesként kifizeti az adós tartozását a pénzintézetnek, és ezzel megszerzi mindazon jogokat, melyek a pénzintézetet megillették. Zálogházunk a zálogtárgyat harmadik félnek – vevő 1 – értékesíti, aki azt továbbértékesíti vevő 2-nek, aki azt Vevő 3 Bt.-nek értékesíti.
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálog­házunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?
Részlet a válaszából: […] 1. A rendelkezésre álló információk alapján a zálogház a kölcsönösszeget és járulékait a pénzintézetnek kezesi felelőssége okán mint a pénzintézet és a zálog­adós közötti szolgáltatásnyújtás (pénzkölcsönnyújtás) ellenértékét fizeti meg. A zálogház és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Európai uniós támogatás finanszírozó szervezeten keresztül

Kérdés: Központi költségvetési intézet EU-s pályázati pénzt kap hazai finanszírozó szervezeten keresztül. Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...osztályozás szerintT 1-5 forg. – K 499számlákfunkcionális osztályozás szerintT 72, 751 – K átvezetési számlákVevői tartozás elszámolása bevételkéntközgazdasági osztályozás szerintT 499 – K bevételi forgalmi számlákfunkcionális osztályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Utófinanszírozás

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása a következő:a szállítói kötelezettség rendezése beszámítással bruttó módon, azonos vevő esetébenszállítói tartozás kiadásként történő elszámolásaközgazdasági osztályozás szerintT 1-5 forg. – K 499számlákfunkcionális osztályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Beruházás

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és saját kivitelezésben szeretnénk megvalósítani egy beruházást. Ennek hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...számla közbeiktatásával történik.Szállítói kötelezettség rendezésebeszámítással (bruttó módon)azonos vevő esetébenszállítói tartozás kiadáskénti elszámolásaközgazdasági osztályozás szerintT 1-5 forg. K 499számlákfunkcionális osztályozás szerintT 72, 751 K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Behajthatatlan kis összegű követelés minősítése

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?
Részlet a válaszából: […] ...Abban az esetben, ha az adós elhalálozott, akkor a lakcímnek megfelelő önkormányzattal kell felvenni a kapcsolatot, és be kell jelenteni a tartozást a hagyatéki eljárásban.A lakásépítési kölcsönöket az elmúlt években már csak jelzálogjog bejegyzésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.
1
11
12
13
23