219 cikk rendezése:
201. cikk / 219 Adómentes természetbeni étkeztetés II.
Kérdés: Önkormányzatunk intézményeink kiszolgálására konyhát működtet, ahol óvodások, diákok, pedagógusok és a többi intézmény alkalmazottai étkeznek. Belső szabályzatunk alapján dolgozóink csak a nyersanyagnorma egy részét fizetik térítési díjként. A kérdés, hogy mi a 44 százalékos természetbeni juttatás után fizetendő adó alapja: csak a nyersanyagnorma meg nem térített része, vagy az előállított étel teljes értéke, amely a nyersanyagnorma + az előállítási költség (rezsi) + áfa?
202. cikk / 219 Az üdülési díj és az idegenforgalmi adó befizetett összegéről kiállított számla
Kérdés: Intézményünk hétvégi pihenőházat üzemeltet nyaranta. A dolgozók (igénybevevők) befizetik az üdülési díjjal az idegenforgalmi adót is, amit intézményünk utal át havonta az illetékes önkormányzathoz. A számlát az idegenforgalmi adóval vagy nélküle kell-e kiállítani?
203. cikk / 219 Normatív kedvezményes étkezésben részesülő gyermekek kiegészítő hozzájárulásának elszámolása
Kérdés: Milyen bizonylattal kell alátámasztani a módosított Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-c) pontja alapján normatív kedvezményes étkezésben részesülő gyerekek kiegészítő hozzájárulásának elszámolását?
204. cikk / 219 Pedagógus részére biztosított adómentes juttatások
Kérdés: A pedagógus a munkahelyén igénybe veszi a 4000 forintos étkezési hozzájárulást. Az adott hónapon belül tanulmányi versenyre viszi a tanulókat. Velük együtt az étkezést is igénybe veszi, amit a munkáltató megtérít számára. Ezt a költséget a munkáltatónak le kell-e jelentenie akkor is, ha magában foglalja a térítési díj részét is?
205. cikk / 219 Arányosítás alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézményünk tárgyi mentes tevékenységet folytat: ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézeti ellátást. Az intézményi finanszírozás mellett térítési díjat is kérünk a költségek fedezésére. Akad egy-két ingyenes ellátásban részesülő ellátott. Főtevékenységünk mellett hivatali étkeztetéssel is foglalkozunk, amiért a dolgozók térítési díjat fizetnek. A teljes önköltség után befizetjük az áfát (az alkalmazottak által fizetett adót, továbbá a teljes önköltség és a dolgozók térítési díja közötti különbözet utáni adót is). Alkalmazhatjuk-e az arányosítás módszerét a beszerzésekre és a szolgáltatásokra vonatkozóan?
206. cikk / 219 Óvodások étkeztetési kedvezménye
Kérdés: A Gyv-tv. 148. §-a miatt az óvodások egy része ingyenes étkező lesz. Hogyan befolyásolja ez az étkezéshez kapcsolódó adólevonást?
207. cikk / 219 Természetbeni étkezési hozzájárulás mértéke
Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?
208. cikk / 219 Alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár
Kérdés: Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?
209. cikk / 219 Dolgozóknak nyújtott étkezési támogatás könyvviteli elszámolása
Kérdés: Intézményünk melegítőkonyhával rendelkezik. A dolgozók egy része az étkezési támogatást természetbeni étkezés címén (havi 4000 Ft) veszi igénybe, vagyis havonta ennyivel kevesebbet fizet az étkezésért. Ennek teljes körű (kiadás-bevétel oldal) könyvviteli elszámolása milyen módon történik?
210. cikk / 219 Általános iskolai tanulók részére adott tankönyvtámogatás
Kérdés: Az 5. számban a 156. kérdés megválaszolásából hiányoljuk az általános iskolás tanulók részére adott tankönyvtámogatás elszámolását.
