96 talált cikk a termékbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.

Kérdés: Az Áfa-tv. 33. § (4) bek. szerint a vezetékes telefon és a mobiltelefon díjából az előzetesen felszámított áfa 50%-a nem vonható le. Elkülönítve kell-e megállapítani a mobiltelefonra és a vezetékes telefonra vonatkozóan az 50%-os arányt?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.

Kérdés: Több szakfeladatot ellátó költségvetési intézménynek van olyan tevékenysége, ahol az áfát tételesen el tudja különíteni. A többi tevékenységnél csak arányosítás alapján lehetséges az adó viszszaigénylése. Az arányszám számításánál a számlálóban, illetve a nevezőben figyelembe kell-e venni a már tételesen elkülönített bevételeket? Tevékenységenkénti körönként az intézmény számolhat-e és használhat-e több arányszámot?

Kérdés: Nem világos számomra, hogy a jelenlegi szabályok szerint (az állami támogatás miatti arányosítás okán) lehet-e tételes elkülönítést végezni a beszerzési áfára, és ennek mi a módja.

Kérdés: Művelődési ház tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet is folytat. Részben önkormányzati támogatásból, részben saját bevételből gazdálkodik. Ha tételesen ki tudja mutatni, hogy egyes programjai bevételei fedezik azok kiadásait, az ezekre eső adót arányosítás nélkül teljes összegben levonhatja-e?

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!

Kérdés: Intézményünk pénzmaradványból gépvásárlást eszközölt 2004-ben. Az áfa bevallásánál az arányosításba bevonva vettük figyelembe, mivel a pénzmaradvány saját bevételi megtakarításunkból képződött. Intézményünk bevételének 70%-a saját bevétel, 30%-a önkormányzati támogatás. Helyesen állapítottuk-e meg az eszközvásárlás áfáját? Milyen bizonylatok szükségesek a tárgyi eszköz állományba vételéhez, üzembehelyezéséhez?

Kérdés: Hogyan kell a támogatásokat figyelembe venni az arányosításnál a közhatalmi szerveknek?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, szükséges-e közösségi adószámot igényelnünk? Ha igen, milyen további kötelezettséggel jár? Gondolok arra, hogy az áfabevalláson kívül havi adatszolgáltatásra is kötelezettek leszünk, annak ellenére, hogy nem történik intézményünk részéről Unión belüli kereskedés?