636 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében kommunális szennyvíz kezelésére és tisztítására kiírt felhívásra pályázatot nyújtott be. A szennyvízcsatorna kiépítése és tisztítása közműberuházásra benyújtott pályázat kedvező elbírálása révén, az önkormányzat jelentős összegű vissza nem térítendő állami támogatást nyert. Önkormányzatunk alanya az áfabefizetésnek. A lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetések és az azt kiegészítő önkormányzati hitel adja a közműberuházásban az önerőt, ehhez jön hozzá az elnyert állami támogatás. Mindez együtt a közműberuházás nettó összegét adja ki. Önkormányzatunknak tehát elemi érdeke, hogy az áfa levonható, illetve visszatéríthető legyen, mert csak a nettó pályázati összegből képes megépíteni a község szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep közműberuházását. Kérdésünk, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e az áfa a közműberuházásban, ha az önkormányzatunk használatra átadja a megépített szennyvízcsatorna közműveket egy Regionális Vízmű Zrt.-nek a felek közötti megállapodásban rögzített használati díj fejében? Kérdés továbbá, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e a közműberuházáshoz kapcsolódó áfa, ha az önkormányzat 100%-os arányú tulajdonában álló, gazdasági társasággal üzemelteti a megépítendő szennyvízcsatorna közművet?

Kérdés: 2010. decemberi teljesítésű dátummal vásároltunk egy ingatlant, mely fordított áfásnak minősül. 2010. decemberben foglaló néven csak egy kis része lett kifizetve, a többi várhatóan márciusban. Mely időszakban kell bevallani az ügylet áfáját, 2010. decemberben, vagy 2011-ben a kiegyenlítéskor? Levonásba helyezhető-e az áfa, ha nincs kifizetve a teljes vételár?

Kérdés: Önkormányzat társasházban lévő lakását bérbe adja. Az önkormányzat felé a társasházat terheli-e számlakibocsátási kötelezettség az általa beszedett közös költség vonatkozásában, illetve az önkormányzat bérleti tevékenységével összefüggésben közüzemi költségei továbbszámlázása során adójogi szempontból mikor jár el helyesen?

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?

Kérdés: Több ingatlanadományozással kapcsolatos kérdésben is kérném segítségüket. Kiemelkedően közhasznú besorolású szervezetünk közhasznú tevékenységének ellátására egy kft. építési telket adományozna jövőbeni épület megvalósításához. A kft. az építési telket egy belföldi magánszemélytől vásárolta áfa nélkül. Az adományozó adófizetési kötelezettséget választott az ingatlanértékesítésre. Keletkezik egy ilyen adomány átadásakor áfafizetési kötelezettség? Mi van akkor, ha az ingatlant apportként bocsátják a rendelkezésünkre? Felmerült ugyanennél az adományozónál, hogy esetleg egy 2006. évben vásárolt üzemépület egy részét bocsátaná a rendelkezésünkre. Ilyen esetben ugyancsak kérdés, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik-e, különös tekintettel arra, hogy az ingatlan beszerzésekor felszámított áfát levonásba helyezték?

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: adóalany) saját beruházásban fejleszti vállalkozását. A korszerűsítés során többek között új villamos hálózat kiépítésére is sor kerül, amit utóbb ingyenesen ad át a közműszolgáltatónak. A beruházás során az ingyenesen átadott termékre vonatkozóan megilleti-e az adólevonás joga?

Kérdés: Önkormányzat kisajátítási eljárás keretében beépítetlen, építési teleknek nem minősülő ingatlanokat értékesít gátak építésével összefüggésben. Az önkormányzat termékértékesítése kapcsán keletkező számlakibocsátási kötelezettsége során forgalmi adót kell-e áthárítania?

Kérdés: Önkormányzat megbízásából vállalkozási szerződés keretében kerékpárút készül. A beruházás építésiengedély-köteles, az ingatlan-nyilvántartásba is be lesz jegyezve. A kivitelezés során kiállított számlákat forgalmi adóval terhelten, vagy a fordított adózás szabályának alkalmazásával mentesen kell kiállítani?

Kérdés: Két önkormányzat közösen létrehoz egy gazdasági társaságot (továbbiakban: Kft.). A két önkormányzat (egy-egy) gazdasági társasága nem vagyoni betétként különböző eszközöket, illetve vagyoni értékű jogokat bocsát a Kft. rendelkezésére üzletrész fejében (apportálás). Ilyen esetben az üzletrész átengedése önmagában jogosít-e az apport kapcsán áthárított áfa visszaigénylésére a Kft. részéről, vagy át kell-e utalni az apportáló gazdasági társaság részére az áfát ahhoz, hogy az apport áfáját a Kft. (apportot fogadó) bevallásában áfa-visszaigénylésként szerepeltethesse? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy az apportot fogadó visszaigényelhesse az apport áfáját?

Kérdés: XY önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) és "Z" Kft. (továbbiakban: Fővállalkozó) 2007. évben építési szerződést kötött egy sportlétesítmény megépítésére/kivitelezésére. A Fővállalkozó az építési szerződés alapján a munkálatokat még 2007-ben megkezdte. A Fővállalkozó a munkálatokhoz alvállalkozókat vesz igénybe, és az alvállalkozóktól 2007-ben az általuk elvégzett munkálatokról áfát tartalmazó számlákat fogadott be. A Fővállalkozó és az Önkormányzat között ugyanakkor 2007-ben számlakiállításra, előlegfizetésre, részteljesítésre nem került sor. Kérdésként merül fel a fentiekkel kapcsolatban, hogy a kivitelezési munkálatokról (annak egyes fázisairól) egyenes vagy fordított számlát kell/kellett-e kiállítania a Fővállalkozónak 2008-2010-ben? (A felek az átmeneti szabályok alapján nem nyilatkoztak, hogy az új szabályokat kívánják alkalmazni, és mindketten az általános szabályok szerint adózó adóalanyok.)