636 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Idén nyáron az iskolánk aulájában lévő padokat lecseréltük. A padok a falhoz vannak rögzítve. Ezzel együtt az aulában lévő emelvényt, amely színpadként is szolgál, és a mögötte lévő emlékfalat lecseréltük. A felújításhoz az anyagokat megvásároltuk, a tanműhelyünkben saját dolgozóink végezték el a munkát. Ezenkívül létrehoztunk házi múzeumot is, ugyanúgy saját kivitelezésben. Egy korabeli asztalosműhelyt alakítottunk ki a szaktantermen belül, tetővel, falakkal, gépekkel ellátva. A két projekt saját rezsis beruházásnak minősül-e, vagy az aula felújításaként kerüljön elszámolásra? 1-es vagy 5-ös számlaosztályra kell könyvelni? Ha saját rezsis beruházásnak minősülnek, keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Iskolánk áfaalany, arányosított áfaelszámolást alkalmazunk.

Kérdés: Önkormányzatunk a képviselőknek és a bizottsági tagoknak az 1994. évi LXIV. törvény 16. § (1) bekezdés b) pontja alapján természetbeni juttatásként térítésmentes étkezést biztosít. Kérdésünk, hogy ezen juttatás értéke után az önkormányzatnak keletkezik-e áfabefizetési kötelezettsége?

Kérdés: Az önkormányzatunk termőföldet vásárolt magánszemélyektől, melyeket átminősíttettünk iparteleppé. Az ingatlant értékesíteni szándékozunk. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban ipartelepként van nyilvántartva. Az ügylet hogyan ítélendő meg az áfa szempontjából?

Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?

Kérdés: Önkormányzatunk és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) úgynevezett PPP szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés keretében a magánbefektető (többek között) köteles egy uszoda megépítésére, és meghatározott időszakra (közcélú igénybevételi időszakra) a tanuszoda használatát átadni az önkormányzat részére, valamint köteles 15 év után a tanuszoda tulajdonjogát jelképes összeg ellenében az önkormányzatnak átadni, ha az igényt tart rá. Az önkormányzat és az ÖTM köteles szolgáltatási díjat fizetni. A tanuszoda a magánbefektető tulajdonában áll, de a földterület az önkormányzat tulajdona. A magánbefektetőt használati jog illeti meg a földterületre. Az önkormányzat a közcélú igénybevételi időszak egy részét bérleti díj ellenében visszaadja a magánbefektetőnek, egy részében ingyenes szolgáltatást nyújt, de ellenérték fejében is nyújt szolgáltatást (pl. reklámoz, belépti díjat szed rendezvényekre). Mivel bérlethez is felhasználja az önkormányzat a szerződés szerint neki járó időszakot, keletkezik-e részben levonási joga?

Kérdés: Egy önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény 107. § (2) bekezdése alapján különböző beépítetlen ingatlanok tulajdonjogát szerezte meg. Az önkormányzat 1992-ben megállapodást kötött különböző önkormányzatokkal arról, hogy az ingatlanok közös tulajdonba kerüljenek, azonban az ingatlan-nyilvántartásban nem vezették át a változást. A hibát szeretnénk 2008-ban javítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk?

Kérdés: A) Integrált oktatási intézményt hoz létre a fenntartó önkormányzat. Ebbe az intézménybe kerül át az eddigi részben önálló intézményként működő, de önálló adószámmal rendelkező valamennyi alsófokú oktatási intézmény. Az átkerülő intézményekben a működéshez szükséges összes vagyont viszik az új integrált intézménybe. Mivel a korábbi intézmények fenntartója azonos az új intézmény fenntartójával, beszélhetünk-e ingyenes vagyon átadásáról áfa szempontból? B) Középfokú oktatási intézmények más fenntartóhoz kerülnek (vagyont csak üzemeltetésre ad át a város). Ebben az esetben hogy viselkedik az ingyenesség szempontjából az áfa? Amennyiben bérleti díjat kérne a használatért az új fenntartótól az átadó önkormányzat, hogyan ítélendő meg az eset?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója az önkormányzat részére és nevére számla ellenében vásárolt. A számlán a fizetés módjaként bankkártya lett feltüntetve. Az önkormányzat nem rendelkezik bankkártyával, a fizetésre használt kártya a dolgozó nevére szól. Elszámolható-e az ilyen számla készpénzes számlaként? Elszámolhatók-e továbbá azok a számlák, amelyek az önkormányzat nevére szólnak, a fizetési mód készpénz, de készpénz helyett a dolgozó a saját bankkártyájával fizet?

Kérdés: Önkormányzatunk nem adóalanyként építési telkeket értékesít sorozatos jelleggel. – Hogyan vonatkozik rá az Áfa-tv.? – Ha be kell lépni az áfakörbe, az önkormányzat szolgáltatásból származó bevétele is adóköteles lesz-e? – A közműberuházás áfája levonható-e, és milyen arányban oszlik szét a telkekre? – A későbbi években értékesített telkeknél a közműberuházás áfája elszámolható-e?

Kérdés: Egy könyvet készülünk kiadni. A nyomdai munkákra beérkezett árajánlatokat áttanulmányozva megállapítottuk, hogy azokban az ajánlattevők eltérő áfakulccsal számolnak. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a tervezés, nyomdai előkészítés, tipográfiai és grafikai terv, nyomdai előkészítés, nyomdai kivitelezés, a reklámhordozó anyagok és a csomagolóanyagok utáni környezetvédelmi termékdíj milyen áfakulcs alá tartozik!