Találati lista:
571. cikk / 630 Személygépkocsi-bérbeadás áfája
Kérdés: Költségvetési intézményünk alkalmanként kiadja a személyautóit magánszemélynek, saját dolgozónak, kft.-nek. Milyen áfakulcs terheli számlázáskor ezt a tevékenységet? Sofőrt nem adunk hozzá, részükre az üzemanyagköltséget APEH-árral és a 3 Ft-os karbantartási költséget számlázzuk ki. Mi a szolgáltatási jegyzék száma? Előfordul, hogy személyszállítást vállalunk sofőrrel együtt. Szintén a fentiek szerint számlázunk, ez esetben mi az áfakulcs, és az SZJ-számnak mit kell a számlán feltüntetni?
572. cikk / 630 Önkormányzat által térítésmentesen, illetve beruházás ellenében átadott ingatlan áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és – későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és – a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: – A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? – Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, – a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: – A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? – Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?
573. cikk / 630 Ingatlan-bérbeadás bevételeinek adóvonzata
Kérdés: Intézményünk magánorvosi tevékenység végzésére szakrendelő-helyiségeket ad bérbe. A bérleti szerződésben külön van meghatározva a bérleti díj és külön az üzemeltetési költség. Külön számla készül a bérleti díjról, és külön számlázzuk mint közvetített szolgáltatásokat a fűtést, világítást, víz- és csatornadíjat, mivel ezen szolgáltatásokat intézményünk is vásárolja. A fizetendő összeg kalkuláció alapján lett meghatározva, mivel önálló mérőórával nem rendelkeznek a helyiségek. A külön számlán szereplő közüzemi díjak felveszik-e az áfamentesen számlázott helyiségbérlet áfakulcsát?
574. cikk / 630 Nyomdai tevékenység áfája
Kérdés: Önkormányzatunk újságot jelentet meg a település közérdekű információiról. Tavaly 12 százalékkal, januártól az adókulcs-emelkedés miatt 15 százalékkal számlázott nekünk a nyomda, májustól viszont már 25 százalékkal arra hivatkozással, hogy megváltozott az áfakulcs. Mi azonban nem találtunk ilyen irányú változást, a folyóirat továbbra is a kedvezményes kulcsban szerepel. Mi a helyes eljárás?
575. cikk / 630 Kutatás-fejlesztés céljára adott minisztériumi támogatás áfája
Kérdés: Cégünk kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, amelyhez rendszeresen kap támogatást a minisztériumtól. A támogatások nagy része a minisztérium által kiírt pályázatokból származik, a felhasználásról tételes elszámolást kell készíteni a minisztérium részére. A cég a támogatást személyi juttatásokra és azok járulékaira használja fel, amelyeknek nincs áfatartalma. A beszerzéseket, alvállalkozói számlákat stb. saját forrásból fedezi, ezeket minden elszámolásban ellenőrizni lehet. Ebben az esetben a kapott támogatást be kell vonni az áfaarányosításba? A cégünk külföldi – EU-n belüli és kívüli – állami szervek támogatásait is elnyerte. Ezekkel a támogatásokkal van-e teendőnk az áfaszámítás és -bevallás során?
576. cikk / 630 Vevő neve a számlán
Kérdés: Részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési intézmény (városi könyvtár) vagyunk. A Városi Kincstár vezetője az intézményünk részére történő beszerzéseket csak a Városi Kincstár nevére és székhelyére kiállított számlán fogadja el. Amennyiben vevőként nem ez szerepel a kiállított számlákon, a kifizetés, illetve átutalás teljesítését megtagadja. Ezzel nemcsak intézményünk önállósága szenved csorbát, hanem a vevő és a szállítási cím megkülönböztetése is gondot okoz. Kérdésem, hogy létezik-e olyan rendelkezés, amely a fenti intézkedést igényli a kincstár részéről?
577. cikk / 630 Követelés kimutatása a mérlegben
Kérdés: A költségvetési szerv megrendelésre adatszolgáltatást végzett. A vevő nem fizetett, a fizetési felszólításra sem válaszolt. Az év végén a könyvviteli mérlegben szerepelhet-e a tartozás, mint követelés?
578. cikk / 630 Nettó vagy bruttó?
Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 4/A. §-a szerint 2004-ben nem áfaalany. Az intézményünkben étkező növendékek a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatója alapján napi 575 forint áfa nélküli összeget fizetnek, plusz 15 százalék áfát, összesen bruttó 661 forint/nap, illetve ennek 50 százalékát. Az alkalmazottak úgyszintén ezen összegért plusz 15 százalék rezsiköltségért veszik igénybe az étkezést. Hogyan kell bizonylatolnunk? A kibocsátott számlán bruttó összeget tüntetünk fel (bruttó és áfamegbontás nélkül) "alanyi mentes" megjelöléssel. A bevételi bruttó összeget a 9-es számlaosztályban, mint intézményi ellátási díjat és alkalmazottak térítését könyveljük. Helyesen járunk-e el?
579. cikk / 630 Térítésmentesen átvett, 0-ra leírt tárgyi eszköz állományba vételének elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egy rt. egy alapítványon keresztül használt számítógépeket adott térítés nélkül. Az átadási jegyzőkönyvben ugyanannyi a bruttó érték és az értékcsökkenés, a nettó érték nulla, de kimutatott áfaalapot és áfát. Mi a teendőnk, be kell-e venni az áfaelszámolásunkba?
580. cikk / 630 Postaköltség bizonylatolása
Kérdés: Önkormányzatunknál többször előfordul, hogy a szállítócégek a számlájukban a postaköltséget nem tüntetik fel (pl. könyv, kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén). Elfogadható-e bizonylatnak a postai utánvétes kísérőlevél, amin fel van tüntetve a postai díj, vagy minden esetben kérni kell a postaköltség számlázását? A posta nem ad számlát, hiszen nem ő az értékesítő.
