PDF-számla befogadása

Kérdés: Egyik partnerünk azzal keresett meg bennünket, hogy jelenleg még nem tudnak elektronikus számlát kiállítani, de a számláik aláírás és pecsét nélkül is érvényesek, ezért a PDF-formátumban megküldött számláik ugyanúgy hivatalosak és jogszerűek, mint a postán küldött és papírra nyomtatott számlák. Szeretnék a jövőben a papíralapú számlázást kiváltani e-mailen megküldött számlákkal. Ezzel papírt, postaköltséget takarítanának meg, és a jelenlegi helyzetben kockázatmentesen, jóval gyorsabban tudnák eljuttatni a számlákat. Sokféle álláspontot olvastunk ezzel kapcsolatban. Befogadhatjuk a PDF-formában, e-mailben küldött számlát?
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok és a NAV állásfoglalása szerint az olyan PDF-számla, amely nem tartalmaz digitális aláírást és/vagy időpecsétet – azaz sima PDF-számla –, befogadható úgy, hogy a felek előzetesen meg-állapodnak a számlakibocsátási és -befogadási eljárásukról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Transzferár-korrekció áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy Magyarországon székhellyel rendelkező társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységi körébe számítástechnikai termékek gyártása és nagykereskedelme tartozik. Tevékenységét egy cégcsoport központi tagjaként látja el. A társaság feladatkörébe gyártási, központi adminisztrá-ciós és logisztikai feladatok tartoznak. A cégcsoportban a termékek vevők részére történő értékesítését a cégcsoporton belül több társaság (a továbbiakban: disztribútor) látja el. A társaság a disztribútorral szállítási szerződést kötött, amelyben a társaság megbízza a disztribútort a gyártott termékek terjesztésével és értékesítésével. A szállítási szerződésnek megfelelően a társaság termékeket értékesít a disztribútornak annak megrendelései alapján. A társaság a rögzített rendelés alapján szállításra összekészíti a termékeket, és a székhelyén adja át a disztribútornak egy előre egyeztetett időpontban. A termékek árát a felek a szállítási szerződés mellékletében rögzítik. A társaság és a disztribútor a Tao-tv. 4. §-ának 26. pontja értelmében kapcsolt feleknek minősülnek. A kialakított transzferárazási struktúra alapján a disztribútor meghatározott, fix nettó árrésre jogosult. A felek ennek megfelelően a disztribútor nettó árrését minden egyes üzleti év végén a piaci ártartományba eső értékre módosítják a felek közötti egyösszegű pénzügyi kiigazítás keretében (a kiigazítás tényleges pénzügyi rendezést jelent). A szállítási szerződés értelmében a kiigazítás nem érinti a szállítási szerződésben meghatározott árakat. A transzferár kifizetésére kizárólag a megfelelő jövedelmezőség érdekében kerül sor a felek között. A fent vázoltak kapcsán az alábbi kérdésekre várunk választ:
1. A felek közötti transzferár-kiigazítást az áfa hatályán kívüli ügyletként kell kezelni?
2. A tranzakcióról elegendő számviteli bizonylatot kibocsátani? Megfelelő-e, ha a társaság számlát állít ki a tranzakcióról, amin feltünteti, hogy az ügylet az áfatörvény hatályán kívül esik?
3. Szükséges-e a tranzakciót jelenteni az A60-as közösségi összesítő jelentésben, amennyiben a disztribútor az Európai Unióban letelepedett társaság?
Részlet a válaszából: […] 1. A kérdésben megadott információk szerint a szállítási szerződésben a felek a termékek ellenértékét összegszerűen meghatározták. Az egyes termékek árait nem módosítják év végén, illetve a termékek árát nem teszik függővé az év végi transzferár-kiigazítástól. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Közterület-felügyelő alkalmazása önkormányzati társulásnál

Kérdés: Az önkormányzat térfigyelő kamerarendszert üzemeltet. A kamerák beszerzése pályázati úton történt. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy sikeres pályázat esetén a kamera-rendszer üzemeltetéséhez az önkormányzat közterület-felügyelőt köteles alkalmazni. Önkormányzatunk a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó társtelepüléssel közösen intézményfenntartó társulást hozott létre 2013-ban. A társulás alapfeladatait bővítenénk a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges kormányzati funkcióval, és itt kerülne sor – részmunkaidőben – köztisztviselő alkalmazására, aki a két településen látná el ezt a feladatot. A társulás alkalmazhat-e köztisztviselőt részmunkaidőben? Más önkormányzatok (nem tagjai a társulásnak) részére – szolgáltatás vásárlásával – biztosítható-e ennek a feladatnak az ellátása?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 12. §-ának (1)–(3) bekezdései szerint a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező fel-adat- és hatáskörellátását – annak egyetértésével – más települési önkormányzat vagy társulása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.
Kapcsolódó címkék:  

Ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése

Kérdés: Önkormányzatunk ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését kezdte meg. Kell-e szerepeltetni a NAV-nál a törzsadat-lekérdezésben a tevékenységek között a 3700, 3600, illetve a 4221 TEÁOR-számot? Ha igen, feltétel-e, hogy a beruházás költségeit a 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése Cofogon számoljuk el? Továbbá mi a feltétele a fenti beruházás utáni áfa-visszaigénylésnek? Önkormányzatunk áfa-fizetési kötelezettség tekintetében korábban már választotta a bérbeadás és értékesítés tevékenységre az adókötelessé tételt.
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 167/A. §-a (2) bekezdésének 6. pontja alapján a törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a törzskönyvi jogi személy által ténylegesen végzett adóköteles tevékenységek TEÁOR szerinti besorolását. A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, az állami adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címkék:    

Személygépkocsi-beszerzés, valamint nyílt végű pénzügyi lízing áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló, kizárólag adóköteles tevékenységet folytató társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységeinek, feladatainak ellátásához személygépkocsi használatára van szükség. A társaság jelenleg nem tud ilyen értékben (kb. 10-12 millió forint) beruházni, így nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételét tervezi. A?gépjárművek várható magánhasználata kb. 5 százalék lesz. Mivel a magyar piacon elérhető használtszemélygépkocsi-árakhoz és -állapotokhoz képest jelentősen kedvezőbb feltételekkel lehet az Európai Unió más tagállamaiban személygépkocsit vásárolni, kérdésünk arra irányul, hogy adójogilag járható-e az a konstrukció, hogy a társaság először megvásárolja (készletre) az adott személygépkocsit egy uniós tagországban, majd azt itthon értékesíti egy lízingcég részére, melyet követően azt visszalízingeli a fent említett konstrukcióban. (A tranzakció előtt a társaság bővítené a bejelentett tevékenységi köreit az autókereskedelemmel.) Álláspontunk szerint a fenti ügylet pusztán annyiban különbözik az itthon igen népszerű nyílt végű pénzügyi lízinghez képest, hogy a társaságnak ezáltal olcsóbb és jobb minőségű személygépkocsi kerül a használatába. A vázolt konstrukcióval kapcsolatban kérdésként fogalmazódott meg, hogy annak alábbiak szerinti áfarendszerbeli kezelése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak:
1. Cégtől történő uniós beszerzés alapján itthon a beszerzőnek fizetendő áfája és egyben levonható áfája is keletkezik, hiszen a beszerzés továbbértékesítési célt szolgál. Magánszemélytől történő uniós beszerzés alapján sem fizetendő, sem levonható áfa nincs.
2. A lízingcég felé történő belföldi értékesítést 27 százalék általános forgalmi adó terheli.
3. Nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételével történő használat, melyben a 95% áfatartalom levonható, az 5% áfatartalom pedig nem levonható adóként számolandó el.
Részlet a válaszából: […] 1. Amennyiben a másik tagállami értékesítő adóalany az általános szabályok szerinti adómentes Közösségen belüli termékértékesítést teljesít a társaság részére [a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 138....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Közfoglalkoztatás keretében megtermelt termékek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk a közfoglalkoztatás keretében megtermelt zöldségeket, illetve az előállított termékeket (savanyúságokat, tésztákat) a lakosságnak értékesíti. Az értékesítés a kertészetnél, tésztaüzemben, egyéb helyeken történik. Kérdésem, hogy kell-e pénztárgépet használnunk, vagy elég a kézzel írott számla, illetve a piacon a nyugta?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. rendelkezései alapján az adóalanynak az értékesítésről főszabályként számlát kell kiállítani. Készpénzes értékesítés esetén, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem adóalany, és nem is jogi személy, és az ellenérték adót is tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzat által külföldi delegáció fogadása

Kérdés: Az önkormányzat tevékenységi körében külföldi delegációt fogad. Az önkormányzat fizeti a delegáció vendéglátását, szállását és programjait. Az a kérdés, hogy külföldi állampolgárságú személyek esetében a vendéglátás, szállás és programok költségei után ugyanazok-e az adó- és járulékfizetési kötelezettségek, mint belföldi személyek (pl. munkavállalók) esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja alapján reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
Kapcsolódó címke:

Bentlakásos szociális intézmény

Kérdés: Nonprofit kft.-nk a Szoctv.-ben meghatározott lehetőségre tekintettel hozott fenntartói döntés alapján egyes férőhelyeire 8 millió forint belépési hozzájárulás fizetése ellenében vesz fel időseket. Nem egyértelmű, hogy az így szedett hozzájárulás adómentes-e, vagy 27%-os áfa terheli, illetve hogy ennek a hozzájárulásnak a szedése hogyan befolyásolja szociális tevékenységünk adómentességét, különös tekintettel az egyes bentlakók által fizetett/ fizetendő összegek eltéréseire.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében adómentes az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Nyílt örökbefogadás költségtérítése

Kérdés: Szervezetünk a nonprofit szférában működik. A következő közhasznú tevékenységeket végezzük: családsegítés, ismeretterjesztés, gyermek- és ifjú­ságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. Alapszabályunk szerint, amennyiben a gyermek vér szerinti családjában nem kívántként jön a világra, a szülők kérésére a gyermeknek mielőbb nyíltan örökbe fogadó vagy nevelő családot keresünk. Az örökbe fogadni szándékozó családokkal a 72/2014. (III. 13.) Korm. rendelet alapján megállapodást kötünk, és azok a költségtérítést fizetnek a szervezetnek. Szükséges-e a költségtérítésről számlát kibocsátani, vagy elegendő a számviteli bizonylat?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján adómentes az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az annak fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati alaptevékenység – vállalkozási tevékenység

Kérdés: Önkormányzat (áfakörbe tartozó) szabad kapacitás terhére alaptevékenységként (nem nyereség elérése céljából) végezhet-e pl. fűnyírási, fénymásolási tevékenységet? Ha igen, milyen szabályozás mellett (tevékenységi kör, SZMSZ stb.)?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. igen lényeges változást tartalmaz 2015. január 1-jétől. A szabad kapacitás terhére végzett tevékenység fogalma megszűnt. Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése szerint: "A költségvetési szerv tevékenysége lehet:a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4
6