Egészségügyi szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés

Kérdés: Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […] A kapott információk szerint a feladatellátási szerződés alapvetően meghatározza a felek közötti jogviszony kereteit. A szerződésben rögzítették, hogy az egészségügyi szolgáltató viseli a rezsiköltségeket, amely magában foglalja a közüzemi díjakat, működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Hétvégi ügyelet díjazása

Kérdés: Családsegítő központban dolgozó 40 órás munkaidős esetmenedzser szombati napon kapcsolattartási ügyeletet biztosít, a jelenléti íven ezt a hétvégi napot is alá kell írnia. Részére a hétvégi műszakpótlék (200%) jár?
Részlet a válaszából: […] Az ügyelet munkajogi fogalma a következő: az az előre beosztott rendes munkaidőn kívüli időszakban (tehát a napi vagy heti pihenőidőben) történő munkavégzésre történő rendelkezésre állás, amit a foglalkoztatottnak a munkáltató által meghatározott helyen kell eltöltenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Szálláshely-szolgáltatás adózása

Kérdés: Önkormányzatunk saját tulajdonában lévő ingatlanjában
– az önkormányzat vagy állam által fenntartott kerületi köznevelési, szociális intézmények táborozó gyermekei tanulói és kísérő felnőttek részére,
– a kerületi nem önkormányzati vagy nem állami fenntartású, valamint "külsős" nem kerületi köznevelési és szociális intézmények táborozó gyermekei, tanulói és a kísérő felnőttek részére szállást biztosít.
Ezzel kapcsolatban lenne több kérdésünk:
– Az itt nyaraló gyerekek, valamint az őket kísérő tanárok után is meg kell fizetnünk a turizmusfejlesztési hozzájárulást? A kísérő személyzet munkát végez, tevékenységük után fizetést, megbízási díjat vagy ügyeleti díjat stb. kapnak, és nem nyaralnak. Az önkormányzat 5% áfatartalmú számlát állít ki a táboroztatás után. Havi áfabevallók vagyunk. Nézetünk szerint ez kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül. Tehát regisztrálnunk kell az NTAK rendszerébe is.
– Az NTAK rendszerbe egyenként kell személyenként feltölteni az ott nyaraló gyerekeket, valamint a kísérő tanárokat?
Részlet a válaszából: […] A belkereskedelemről szóló törvény szerint kereskedelmi szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény, ha a hasznosított szobák száma az 5-öt, az ágyak száma a 10-et, kempingek esetében a hasznosított területegységek száma az 5-öt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Büfé nyitásának feltételei

Kérdés: Egy önkormányzat által alapított költségvetési szerv (intézmény) büfét tervez megnyitni turizmusfejlesztés, az üdülőterületre látogató vendégek igényeinek kiszolgálása céljából. Milyen feltételek szükségesek egy büfé megnyitásához? Milyen engedélyek, bejelentési kötelezettségek és szakmai végzettség kell ahhoz, hogy a büfé szabályszerűen működhessen?
Részlet a válaszából: […] Az épületnek, illetve az üzlethelyiségnek meg kell felelnie az érintésvédelmi és tűzvédelmi előírásoknak. A technológiai kialakítást (mosogató, főzőtér, vendégtér, WC, raktár), az élelmiszerek tárolását, szükséges hűtők számát, milyen hőfokon kell tárolni az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Távfelügyeleti díj elszámolása

Kérdés: Intézményeinkhez kapcsolódó riasztó távfelügyeleti és tűzjelzés-fogadási szolgáltatási díjait mely kiadási rovatra szükséges könyvelnünk?
Részlet a válaszából: […]

A távfelügyeleti és tűzjelzés-fogadási szolgáltatások díját a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton javasoljuk elszámolni.

(Kéziratzárás: 2021. 05. 03.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.(2) A költségvetési szerv tevékenysége leheta) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Tombolán történő nyeremény-sorsolással kapcsolatos adminisztratív teendők és adózási kérdések

Kérdés: Ingyen látogatható községi rendezvényen önkormányzatunk tombola lebonyolítását tervezi. Minden, a rendezvényen megjelenő lakos részére térítésmentesen átad 1 db tombolajegyet, amellyel tárgynyereményt lehet nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
Részlet a válaszából: […] A sorsolásos játékok közül a "tomboláról" az Szjtv. 16. §-ának (1) bekezdése rendelkezik. E szerint nem kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha– a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelen lévők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Támogatói jegyek sorsoláson való részvétele

Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán először is azt kell eldönteni, hogy az Szjtv. hatálya alá tartozó szerencsejátékról, vagy üzletpolitikai célú nyereményjátékról van-e szó. Előbbi esetében a lényeg a játékban való részvétel, a szervezőnek a játék értékesítéséből származik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Kérdés: Költségvetési szervnek, amely nem végez vállalkozási tevékenységet, csak a konyhai szabad kapacitását – eseti jelleggel – hasznosítja (néhány rendezvénnyel), kell az Éltv. 47/B. § alapján felügyeleti díjat fizetni? Ha igen, hogyan kell kiszámítani? (A NÉBIH felügyeletidíj-bevallás internetes felületén a díj levezetésénél a jogi személyeknél, azon belül a költségvetési szervek esetében csak a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel szerepel.)
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége leheta) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?
Részlet a válaszából: […] 2013. április 29-ével lépett hatályba az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos, valamint egyes közszférában foglalkoztatott egészségügyi dolgozók foglalkoztatási helyzetével összefüggő módosításáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
1
2