357 cikk rendezése:
311. cikk / 357 Iskola tanműhelyében végzett kiegészítő tevékenység áfája
Kérdés: Kérjük segítségüket az Áfa-tv. 38. § értelmezéséhez. 2004. január hónaptól az arányosítást alkalmazzuk az előzetesen felszámított adó megosztására. Éves áfabefizetésünk 4994 ezer forint volt + 2005. január 20-ai befizetés 517 ezer forint, összesen 5511 ezer forintot fizettünk. Iskolánk számára ez nagyon megterhelő, mivel az önkormányzati támogatásban erre nincs fedezet. Az intézet önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, fenntartója az önkormányzat. Tanműhelyünkben alaptevékenységet kiegészítő tevékenység folyik, melynek során külső megrendelőknek különféle termékeket gyártunk. Erre a bevételre szükségünk is van, hiszen az önkormányzat előír számunkra "egyéb saját bevétel"-t. Ez 2005. évben 19 millió forint. Erre az előírt "egyéb saját bevétel"-re támogatást nem ad, és nincs is állami forrás igénybe véve, mivel a vállalkozási árban a vevő minden felmerülő költséget megtérít. Felmerül a kérdés, ha tételesen, bizonyítható módon el tudjuk különíteni az erre a munkára beszerzett anyagokat, akkor levonható-e teljes mértékben az előzetesen felszámított áfa? A támogatás utalása nincs megbontva külön feladatra, de ezekhez a külső megrendelésekhez támogatást nem is veszünk igénybe. A vállalt munkával csak a felmerülő anyag előzetesen felszámított áfáját szeretnénk visszaigényelni, minden más számlát továbbra is helyén kezelünk (tárgyi mentes, arányosítás). Kérnénk egyértelmű válaszukat, mert helyesen szeretnénk eljárni. Nagy gond ez számunkra. Ha a külső megrendelés nagyon anyagigényes az anyag áfatartalma miatt, az arányosítás százaléka a göngyölítés miatt éves szinten 6%, max. 8%-ig engedi a levonást. Az önkormányzat a támogatást nem bontja meg, nincs "pántlikázva" sem a saját konyha üzemeltetéséhez, sem az egyéb feladatokra. Költségvetésünkben így szerepel: Bevétel: x összeg Ebből: támogatás x támogatás értékű saját bevétel (étkezéstérítés) Egyéb saját bevétel x összeg (jelen esetben 19 millió forint) Hátrányos számunkra, mert az adóköteles bevételt megtéríti a vevő, és ott tartunk, hogy azért termelünk, hogy az előzetesen felszámított áfa adóból levonható 6-8%-át egészítjük ki és fizetjük be az állami költségvetésnek. Hangsúlyozom, a külső munkára fordított anyag áfatartalmát szeretnénk csak visszaigényelni. Lehetséges-e, vagy arányosítani kell továbbra is?
312. cikk / 357 Gépkocsi karbantartási munkáinak elszámolása
Kérdés: Éves karbantartási munkák során elektromos zárakat vásároltunk meglévő ajtókhoz (darabonként bruttó 53 000 forint értékben), illetve a gépjárművekhez téli gumit (darabonként bruttó 80000 forint értékben). A költségvetési szerv nem jogosult áfa-visszaigénylésre, tehát a bruttó összeg a beszerzés költsége. A beszerzett terméket az 54-es számlacsoportba, karbantartás anyag, alkatrészként el lehet-e számolni, vagy mint nagy értékű tárgyi eszközt, az 1-es számlaosztályban kell nyilvántartani?
313. cikk / 357 Költségek továbbszámlázása
Kérdés: Költségvetési szerv a tulajdonában lévő ingatlan egy részét ingyenesen bérbe adja. Az ingatlan használatáért bérleti díjat nem kér. Ennek ellenére a közüzemi költségeket, illetve az ingatlan fenntartásával járó egyéb költségeket a bérlőre áthárítja. A közüzemi költségeket külön mérőórával nem mérik. A közüzemi költségek, illetve a fenntartatási költségek továbbszámlázása során a számlára milyen adómértéket kell alkalmazni?
314. cikk / 357 Közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó költségek elszámolása
Kérdés: A közbeszerzési eljárás lebonyolításával intézményünk egy erre szakosodott irodát bízott meg. Hol, melyik főkönyvi számon kell ennek költségeit kimutatni? A kötelező érintésvédelmi felülvizsgálat, valamint az abban foglalt javítások költségeit hol kell megtervezni (felújítás – dologi kiadás)?
315. cikk / 357 Áfaarányosítás alkalmazása
Kérdés: Az Áfa-tv. 38. § szerinti arányosítás okoz gondot. Iskolai konyhát üzemeltetünk. A konyha kiadásait önkormányzati támogatás és térítésidíj-bevétel fedezi. A kiadásokat és a térítésidíj-bevételeket tételesen el tudjuk különíteni. Az önkormányzati támogatást heti finanszírozással kapjuk úgy, hogy tételesen felsoroljuk az utalandó számlákat: élelmiszer, beszerzés, személyi, dologi kiadások bontásban, de a fenntartó egyösszegű támogatást utal, amit a 751922 szakfeladatra könyvelünk. Ezek alapján alkalmazhatjuk-e a konyha üzemeltetésére számított arányosítást, vagy csak az intézmény egészére számított arányosítás alkalmazható?
316. cikk / 357 Üzemanyag-fogyasztás elszámolásának korrekciói
Kérdés: Önkormányzatunk tanyagondnoki szolgálat keretében ebédet szállít időseknek. Egy-egy útvonalon – 60-70 km – 38-40 esetben megáll, amíg az ebédet és a vásárolt élelmiszert beviszi az ellátottnak. Nevezhető-e akadályozott forgalomnak, és alkalmazható-e ezen útszakaszra a 60/1992. Korm. rendelet 2. sz. melléklet 6. pontjában az ún. "akadályozott forgalom" 0,9-es szorzója? Hol és mit jelent az akadályozott forgalom elnevezés?
317. cikk / 357 Gépkocsi üzemanyagköltségének elszámolása
Kérdés: Intézményi gondnokságunk 3 db gépjárművet üzemeltet. Ügyeleti szolgálatunk részére 1 db Niva személygépkocsit, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat részére 2 db Ford Transit kisbuszt. A Ford kisbuszok alkalmanként bérfuvarozást is vállalnak saját útjaikon kívül, a Niva csak a szakfeladat fuvarozását látja el. A három gépjárművezető részére minden hónap elején meghatározott összegű üzemanyag-előleget biztosítunk. Ők a következő hónap elején számolnak el az előző hóra felvett előleggel. Számlát nem hoznak tankolásaikról, hanem az APEH által negyedévente közzétett üzemanyagárral és a közlekedési felügyelet által meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma szerint számolunk el. Helyes ez így? Amennyiben számlát kell hozniuk, mi a teendő akkor, ha a számlák végösszege magasabb, mint a kiszámított költség, illetve mi a helyzet abban az esetben, ha kevesebb?
318. cikk / 357 Étkeztetés számlázása
Kérdés: Dolgozóink egy része saját konyhán étkezik és szeretné igénybe venni a melegétkezési hozzájárulást. Hogyan kell kiállítani az áfás számlát? Külön kell-e a hozzájárulás összegéből és az azon felüli részről a számlát kiállítani?
319. cikk / 357 Ivóvíz- és szennyvízközmű bérbeadása utáni áfája
Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött az ivóvíz- és szennyvízközművagyonunk üzemeltetésére más önkormányzati tulajdonú társasággal. (1978-ban épült vízműtelep, 2002-ben szennyvíztisztító telep, hálózat stb.) A közművekre a hatályos törvények szerint koncessziós szerződés köthető, vagy önkormányzati szervezetek lehetnek az üzemeltetők. 2004. 01. 1-jétől az ingatlan-bérbeadási tevékenységére áfán belül az általános szabályok szerinti adózási módra kaptunk engedélyt az APEH-tól. 2004. 01. 1. előtt épült közműberuházások üzemeltetésére bérleti szerződést kötöttünk. A szerződés tárgya ivóvíz-, szennyvízközmű, valamint szennyvíztisztító telep. (Az ivóvízközmű építése még 1978-ban volt.) A szennyvízberuházásaink során az államháztartástól kapott támogatások áfatartalmáról lemondtunk, mivel visszaigényelhető volt az áfa összege. Kérdésünk, hogy a fent leírt bérleti szerződés alapján a számlát az ivóvíz- és szennyvízközmű bérleti díjánál is áfával terhelten (25%) kell-e kiállítani, vagy csak a szennyvízközművel kapcsolatos bérleti díjra számítsuk fel az áfa összegét vagy esetleg egyikre sem?
320. cikk / 357 Több önkormányzat által pályázaton elnyert jármű elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk több településsel együtt gesztorként pályázaton szelektívhulladék-szállító járművet nyert. A gépjárművet az önkormányzatok üzemeltetésre átadták a szolgáltatónak. A gépjármű irataiban, a vásárlást igazoló dokumentumokban önkormányzatunk szerepel. A gépjármű aktiválása nálunk történt. Hogyan járjon el önkormányzatunk és a többi önkormányzat a tulajdonrészükkel, annak analitikus nyilvántartásával, értékcsökkenésével, a hasznosításból származó bevétellel kapcsolatban?
