373 cikk rendezése:
311. cikk / 373 Gépkocsi hivatali célú használata
Kérdés: Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Gépkocsit hivatali célú használatra nemrégiben kaptunk, de a pontos elszámolásban még bizonytalanok vagyunk. Eddig jelentkező gondjaink a következők: 1. Ritkán külföldi útjaink is előfordulnak, de az ott vásárolt üzemanyagról a nálunk használatos bizonylattól eltérő dokumentumot állítanak ki. Hogyan kell forintban szabályosan elszámolni a külföldön vásárolt üzemanyagot? 2. Belföldi forgalomban üzemanyag-megtakarítás esetében milyen módon kell vagy lehet juttatásban részesíteni a gépkocsivezetőt, annak milyen szja-vonzata van, illetve üzemanyag-túllépés esetén mi a teendő? Van-e ún. túllépési határ, amitől már szankciót kell alkalmazni? Fentieken kívül esetenként rendezvényeinken külföldi állampolgárságú előadók is közreműködnek, amiért előadói díjat kapnak. Ezenfelül utazási költségtérítésben részesíthetők-e? Ha a válasz igen, akkor milyen formában? Információnk szerint az ottani szolgáltatók számlát intézményünk részére nem állítanak ki. Az előadók csak az adott országra vonatkozó jeggyel tudnának elszámolni, de azt visszautazás miatt nem is tudják leadni. A külföldi fizetőeszközben vásárolt jegyet hogyan lehet szabályszerűen forintban kifizetni?
312. cikk / 373 Cégautó üzemanyagköltségére jutó áfa
Kérdés: Amennyiben dolgozóink cégautót igényelnek, kötelesek útnyilvántartást vezetni, melyben elkülönítve vezetik a hivatalos, illetve a magáncélból megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás alapján számlát állítunk ki, amely tartalmazza a magáncélú használatra jutó 9 Ft/km költségtérítést és az üzemanyagköltséget. A dolgozó megtéríti a számlát, ezt követően befizetjük az áfát. A cégautók után nem fizetünk cégautóadót. A cégautót használók csak kijelölt üzemanyagtöltő állomásokon tankolhatnak, erről minden hónapban számlát kap intézményünk, melyet kifizetünk, de az áfát nem helyezzük levonásba. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 15. pontja alapján továbbértékesítésnek minősül-e esetünkben a dolgozónak kiszámlázott üzemanyagköltség, és ez esetben az áfát levonhatjuk-e olyan arányban, mint amilyen mértékben az üzemanyagot kiszámlázzuk?
313. cikk / 373 -Igénybe vett különféle szolgáltatások könyvelése
Kérdés: Kórházunkban a következő szolgáltatások könyveléséhez kérjük válaszukat. 1. Hová kell könyvelni a kiküldetés-továbbképzés kapcsán felmerült költségeket, pl. a Saldo által szervezett továbbképzések részvételi díjait? 2. Közalkalmazott orvossal az ügyeleti ellátásra vállalkozási szerződést kötöttünk, az orvos leszámlázza az ügyeleti díjat. Hová könyveljük? 3. Hová kell könyvelni a Saldónak, illetve Kórházszövetségnek fizetett tagdíjak összegét?
314. cikk / 373 Szociális alapon nyújtott étkeztetés
Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?
315. cikk / 373 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton lehet-e tervezni és elszámolni azon kiadásokat és bevételeket, amelyek az intézmény dolgozói és az esetleges vendégétkezőkkel kapcsolatosak az alábbi feltételek mellett? Vásárolt élelmezésről van szó. Az étterem és a konyha vagy melegítőkonyha az intézmény épületében van. A szolgáltató bérleti díjat fizet a konyha használatáért. Az energiaköltségeket a szolgáltató fizeti. Vagy az előbbiekben leírt szolgáltatás nem kapcsolódik a Munkahelyi vendéglátás szakfeladat megfogalmazásához, hiszen nem a munkáltató üzemelteti az éttermet? Helyesen gondoljuk-e, hogy a 93093-2 Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatási tevékenység szakfeladat fogalom körébe tartozna? Célszerűbb lenne-e csak a saját konyhát üzemeltető intézmények által biztosított dolgozói és vendégétkezéssel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton kimutatni?
316. cikk / 373 Védőoltás elszámolása
Kérdés: A dolgozóknak juttatott védőoltást hol kell elszámolni? Mi vesszük meg és beoltjuk a dolgozókat. Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk.
317. cikk / 373 Bérbe adott területen végzett beruházás áfája
Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?
318. cikk / 373 Mobiltelefonok költségeinek elszámolása
Kérdés: Intézményünk egy budapesti pedagógus- és nővérszálló, egy telephellyel üzemel, folyamatosan megszakítás nélkül. Ebből adódóan vannak olyan munkakörök, amikor a kollégáknak telefonkapcsolatban kell állniuk, valamint a mobiltelefon biztosítja az azonnali elérhetőséget rendkívüli berendelések esetén. Igazgatói engedéllyel ezek a kollégák a saját tulajdonú, nem előfizetéses, hanem kártyás mobiltelefonjukba feltöltő kártyát vásárolhatnak. Egy kollégánk az intézmény tulajdonában lévő mobiltelefont használja, ugyancsak feltöltő kártyával. Intézményünk előfizetéses mobiltelefonokkal is rendelkezik, melyet az igazgató asszony és a két épület gondnokai használnak. A telefonok üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a dolgozók szempontjából hogyan kell figyelembe venni, személyijövedelemadó-mentes vagy adóköteles juttatásként?
319. cikk / 373 Pénzeszközök átadásának új szabályai
Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
320. cikk / 373 Egyes, a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó fogalmak meghatározása
Kérdés: Az önkormányzati vagyongazdálkodás szempontjait figyelembe véve, és a számviteli törvény 23. § (2) bekezdésére tekintettel, kérem, definiálják a következő fogalmakat: kezelésbe vett, használatba vett, üzemeltetésre átadott vagyontárgyak.
