411 talált cikk az üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?

Kérdés: Albérletünk lakótömbjének fűtéskorszerűsítése óta olyan elszámolásokat kapunk havonta, amelyeken nem található egyedi azonosító, befizetőazonosító, keltezés, kiállító cég adatai. Szerepel azonban rajta vízfogyasztás, ami azért különös, mert kéthavonta diktáljuk az óraállást, és egy 390 Ft-os számlázási díj, annak ellenére, hogy ez nem számla, csak elszámolás. A lakásszövetkezet közös képviselője úgy nyilatkozott, hogy a gázművek egy összegben kiszámlázza a lakásszövetkezetnek a gázdíjat, majd a szövetkezet megbíz egy céget a költség lakók közötti felosztására, ami alapján köteles vagyok a szövetkezetnek megfizetni a díjat. Mivel nagyobb összegről van szó havonta, ezért szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a folyamat helyes-e.

Kérdés: Véleményüket kérem, hogy a település polgármesteri hivatala az új közúti jelzőtáblák vásárlását, kihelyezését, illetve ezek pótlását, az utcatáblák beszerzését, pótlását milyen kiadásként számolja el!

Kérdés: Önkormányzatunk városüzemeltetési kft.-je 2007-ben raktárépületet vásárolt, bizonyos megfontolások alapján forgatási céllal (nem tárgyi eszközként). Az adót a beszerzéskor levontuk. 2009-ben adómentesen értékesítjük, mivel nem jelentkeztünk be az adóköteles értékesítés alá. Van-e valami tennivalónk a 2007-ben levont áfával?

Kérdés: A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. §-a rendelkezik a költségvetési szerveknél az eszközök értékcsökkenéséről, meghatározza a leírási kulcsokat. Központi költségvetési szerv esetén van-e lehetőség a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsnál magasabb leírási kulcs alkalmazására?

Kérdés: Egy önkormányzat laptopokat kíván beszerezni. A vásárlást követően át kívánja adni (használatra vagy üzemeltetésre) ingyen a képviselők részére mint munkaeszközöket. Megtakarítást jelentene az irodaszer-beszerzések vonatkozásában, mivel az előterjesztéseket CD-n bocsátanák a képviselők részére. Mivel az önkormányzattal a képviselők munkaviszonyban nem állnak, kapcsolódik-e az átadáshoz valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Az önkormányzat egy közművet üzemeltetésre átadott egy zrt.-nek, amelynek ellenértékét általános forgalmi adó terheli. Ezzel együtt a zrt.-nél működik egy Pénzügyi Alap, amely alapba az önkormányzat fizet bizonyos összeget az esetleges felújításokra olyan módon, hogy a zrt. által az üzemeltetésért fizetett összeget a cég egyből az alapba fizeti be. Az esetleges felújítások elvégzése az önkormányzat kötelezettsége, az alap létrehozása tulajdonképpen azért történt, hogy amikor a zrt. – az önkormányzat nevében – a gyakorlatban lebonyolítja a felújítást, akkor annak költségét abból közvetlenül rendezni tudja. Helyesen járunk-e el, ha az üzemeltetésre átadásért járó összeget áfával terhelten számlázzuk a zrt.-nek?

Kérdés: Önkormányzatunk közművet ad át üzemeltetésre egy általa alapított kft.-nek. Az önkormányzat a kft.-től bérleti díjat szed, amelyet áfa nélkül számláz, tekintve, hogy a közmű ingatlannak minősül, és az önkormányzat az ingatlan-bérbeadás tekintetében nem jelentkezett be áfás adózásra. Helyes-e, hogy adómentes számlát állítunk ki? (Nem vagyunk alanyi mentesek.)

Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?

Kérdés: Önkormányzatunk több – önállóan gazdálkodó jogi személynek minősülő – költségvetési és egyéb szervnek biztosít a működéséhez térítésmentesen ingatlant, azonban az ingatlan közüzemi költségeit a használóval megtéríttetjük. Kérdésünk, hogy kell-e emiatt számlát kiállítanunk, valamint hogy milyen adómérték alá tartozik a közüzemi költség továbbszámlázása?