163 talált cikk a visszaigénylés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat havi, az intézmények negyedéves áfabevallók. 2026. július 20-án benyújtásra kerül az önkormányzat és intézményei áfabevallása is. A 2026. I. féléves mérlegjelentésben ki kell mutatni az önkormányzat esetében a 2026. 06. havi, az intézmények esetében pedig a 2026. II. negyedévi áfakövetelést vagy -kötelezettséget? Ezeket június 30. nappal az ASP-ben elő kell írnunk áfa-visszaigénylés esetén követelésként, fordított esetben kötelezettségként? Az áfaszámlákat év közben össze lehet/kell vezetni?

Kérdés: Elévülhet-e egy túlfizetés azon az adószámlán, amelyen évről évre folyamatosan van „mozgás”, például adóelőírás, előlegbefizetés?
„Az elévülési időt nem az adószámla folyamatos napi mozgása, aktuális egyenlege vagy az újabb előlegbefizetések határozzák meg. A túlfizetés egyenlegét tehát tételenként kell vizsgálni, amikor egy adott évben túlfizetés keletkezik (megnyílik a jog), arra a konkrét összegre elindul az elévülés. Ha az adott túlfizetés keletkezési évének utolsó napjától számítva letelik az 5 év, az a konkrét összeg elévül és törlődik – teljesen függetlenül attól, hogy közben az adószámlán évről évre folyamatosan adóelőírások és újabb befizetések követték egymást.”

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk nem tartozik az áfakörbe (adószáma 9. karaktere „1”). Használt gépjárművet értékesít a kft. részére, amely áfa-visszaigénylési joggal rendelkezik. Ebben az esetben a számlát 27% áfaértékkel, vagy áfa hatályán kívül szükséges kiállítani?

Kérdés: Önkormányzatunk áfaköteles és áfamentes tevékenységet egyaránt végez, ezért az előzetesen felszámított áfa tekintetében arányosítást alkalmazunk. Jelenleg egy olyan problémával szembesültünk, amelynek megítélésében szakmai állásfoglalást szeretnénk kérni. A gazdálkodási rendszerünkben az arányosítandó előlegáfa a 364112 – „Adott előleghez kapcsolódó arányosításba vont előzetesen felszámított áfa” főkönyvi számlán kerül nyilvántartásba. Míg a szállítói számláink közvetlen „K” rovatok esetében az arányosítandó áfa a 364124 „Más arányosításba vont előzetesen felszámított levonható áfa” számlaszámon kerül elszámolásra. Az arányosított áfa havi rendezése során azonban azt tapasztaltuk, hogy a rendszer az előleghez kapcsolódó áfarendezést nem a 364112 számlával szemben végzi el, hanem úgy kezeli, mintha az már végszámlás, „K” rovatos tétel lenne, és a 364124 főkönyvi számlát érinti. Ennek következtében a 364124 főkönyvi számlán jelentős negatív egyenleg keletkezik hónap végén, miközben a kapcsolódó végszámla még nem érkezett be, sőt akár még ki sem került állításra, így az arányosítandó előlegáfa továbbra is a 364112-n van. Álláspontunk szerint az előleg áfarészének rendezése csak a végszámla előlegbeszámító (mínuszos) sorának könyvelésekor történhetne meg, miután az előleghez kapcsolódó tételek a végszámlával ténylegesen átvezetésre kerülnek 364112-ről a 364124-re. Egy jelenleg zajló NAV-áfaellenőrzés során azt a megállapítást kaptuk, hogy a NAV álláspontja szerint az előlegszámlában szereplő áfa levonási jogát már az előlegszámla alapján, annak teljesítési feltételei fennállása esetén kell érvényesíteni az arányosítás figyelembevételével. Ebben az esetben a végszámla áfakezelése már lényegében csak technikai rendezést jelenthetne, az előleg és a végszámla közötti elszámolás révén. De a végszámla áfa-visszaigénylésre nem jogosít, mert az előlegszámlával ez megtörtént. Helyes számviteli és áfakezelési megoldásnak tekinthető-e az a rendszerlogika, amely már a végszámla be-érkezését megelőzően a 364124 főkönyvi számlán rendezi az előleghez kapcsolódó arányosítandó áfát, és ezáltal negatív egyenleget eredményez? Mivel a NAV elvárása szerint az előlegszámlában kell érvényesíteni az áfa-visszaigénylést, akkor milyen főkönyvi és analitikus kapcsolatnak kell fennállnia a 364112 és a 364124 számlák között annak érdekében, hogy a végszámla be-érkezésekor ne keletkezzen indokolatlan negatív egyenleg? A havi és az év végi áfaszámlaszámok rendezése/összevezetése milyen könyvelési lépésekkel történjen meg? Valamint elsősorban arra szeretnénk választ kapni, hogy a NAV által elvárt előlegszintű áfalevonás és az arányosítandó áfa főkönyvi elszámolása milyen könyvelési logika szerint valósítható meg helyesen?

Kérdés: Közfoglalkoztatásban a mezőgazdasági/értékteremtő programokban a dologi kiadások áfája nem támogatott. Az értékesített termékek után áfafizetésre vagyunk kötelezettek, a beszerzett dologi kiadások után áfát igénylünk vissza. Abban az esetben, ha a visszaigényelhető áfa meghaladja a fizetendő áfa összegét, a különbözet megilleti az önkormányzatot? Visszaigényelhető és felhasználható az áfakülönbözet?

Kérdés:

Önkormányzatunk 2023. évben ingyenesen átadta a víziközművagyont az állam részére. Ezzel párhuzamosan a korábbi üzemeltető felé kiszámlázott használati díjat (követelésünket) is ki kellett vezetni a könyvelésből. A használati díjból származó követelésünk többéves, amelynek áfája a korábbi években bevallásra, illetve befizetésre került. Mivel a számlák már nem lesznek kiegyenlítve – a könyvelésből mint követelést ki kell vezetni –, a befizetett áfaösszeg visszaigényelhető a NAV-tól?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában áll egy településüzemeltetési kft., amely saját eredményéből jelenleg nem képes gépbeszerzést megvalósítani. A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy támogatási szerződést köt a társasággal, és meghatározott célokra – egy traktor és egy tárolókonténer beszerzésére – 15 millió forint összegű támogatást biztosít számára. A támogatás felhasználásáról az ügyvezetőnek a testület felé el kell számolnia. A kft. áfa-visszaigénylésre jogosult, így a beszerzések kapcsán az általános forgalmi adót a NAV-tól vissza fogja igényelni. Ennek ellenére a testület a teljes beszerzési bruttó összeget biztosítja, mivel a társaság nem tudja az áfa összegét megelőlegezni. A fenti konstrukció – különösen a bruttó összegű támogatás nyújtása és annak elszámolása – összhangban van-e a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, illetve tekinthető-e szabályos eljárásnak?

Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?

Kérdés:

Költségvetési szervünk szerződéses kapcsolatban áll egy egyéni vállalkozóval, aki szakmunkástanulók oktatását is végzi. Havonta érvényesít szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, illetve, ha a tanuló sikeres szakmai vizsgát tesz, akkor úgynevezett sikerdíjat is érvényesít a szociális hozzájárulási adóból. A vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózik. A tanulók után visszaigényelt összeget vállalkozói bevételnek kell tekinteni?

Kérdés: Az önkormányzatunk fogorvosi rendelőt újított fel. A fogorvos bérbe veszi az ingatlant, amit a kötelező feladatellátás keretében is fog használni, de magánpraxist is fog végezni az épületben. A felújítás költségeinél áfa-visszaigénylés lehetséges-e, mivel lesz belőle az üzemeltetés során áfaköteles bevétel (az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik, és a bérbeadásra is áfakörbe jelentkezett be), vagy arányosítani kell a hasznosítás függvényében, pl. a rendelési idő arányában?