Jövedelemigazolás az óvodai kedvezményhez

Kérdés: Óvoda esetében a szülő a Gyvt. 21/B. §-a (1) bekezdésének ad) pontja szerint nyilatkozik, hogy az egy főre jutó jövedelme nem éri el a meghatározott összeget. A nyilatkozaton kívül az egy főre jutó jövedelem igazolásaként kérhető-e bármilyen további jövedelemigazolás, vagy a nyilatkozatban foglaltakat igazolás nélkül el kell fogadni?
Részlet a válaszából: […] jövedelemről. A Gyvt. 21/B. §-a és a 328/2011. Korm. rendelet alapján az ingyenes óvodai étkezéshez a kormányrendelet melléklete szerinti szülői nyilatkozat szükséges, ami önbevalláson alapul. A nyilatkozat valóságtartalmáért a szülőt büntetőjogi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati utcafelújítások

Kérdés: Önkormányzatunk az idei évben nyolc belterületi utca felújítását kezdte meg. A féléves aktiválási feladatok elvégzése során azonban az alábbi problémával szembesültünk:
A nyolc érintett utcából négynek a felújítása a fél év végéig befejeződött. A munkák lezárását műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja, amelyet a hatóságok is aláírtak, az utcák forgalomba helyezése megtörtént, tehát a beruházások üzembe helyezésre kerültek. A kivitelező a munkálatok előrehaladtával a fél év során több részszámlát is benyújtott. A 15-ös főkönyvi számlán (befejezetlen beruházások) azonban a fél év zárásakor nem állt rendelkezésre akkora összeg, amely a négy elkészült utca értékét fedezte volna. Ennek oka, hogy a kivitelező a vonatkozó számlát csak július végén nyújtotta be, hosszú fizetési határidővel. Amennyiben az aktiválást a főkönyvben is elvégeztük volna, a 15-ös számla követel egyenleget mutatott volna. A jogszabályi előírás szerint az aktiválás napja kizárólag az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel időpontjához kötődik, nem a pénzügyi teljesítéshez. Ilyen helyzetben – amikor a beruházás műszakilag lezárult, de a számlázás a következő időszakra tolódik – mi a helyes könyvelési és aktiválási eljárásrend?
Részlet a válaszából: […] számla vagy a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, az adott eszköz bekerülési értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információk stb.) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani szükséges, ha az jelenős összegű, azaz meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot.A fentiek szerint tehát legkésőbb az üzembe helyezéskor könyvelni kell a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a beruházást a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet, II. Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, növekedések[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati bírságbevételek

Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
Részlet a válaszából: […] számlájára kell befizetni. E bevételeket a közterület-felügyelet havonta köteles az azt létrehozó települési önkormányzat számlájára átutalni.A polgármesteri hivatal, mint az önkormányzati igazgatás szerve, gyakran végzi az adminisztrációt és a pénzügyi elszámolást, de a bevétel jogilag az önkormányzaté, nem a hivatal saját költségvetését gyarapítja.A bírságbevétel az önkormányzat költségvetésének részét képezi, azt a helyi képviselő-testület rendelkezése szerint lehet felhasználni.100%-ban önkormányzati bírságbevételek– Önkormányzati adóhatóság által megállapított bírság, pótlék, végrehajtási költség: Ezek teljes összege az adott települési önkormányzat költségvetését illeti, például gépjárműadóhoz vagy helyi adókhoz kapcsolódóan.– A települési önkormányzat jegyzője által kiszabott környezetvédelmi bírság: Ezek teljes mértékben az illetékes önkormányzatot illetik, kivéve, ha országos hatáskörű szervek vagy veszélyhelyzettel kapcsolatos ügyben történt a kiszabás.– Közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság: A közterületi szabályszegésekért (pl. engedély nélküli közterület-használat, szabálytalan parkolás, köztisztasági szabálysértések) a közterület-felügyelő által kiszabott bírság 100%-ban önkormányzati bevétel.– Jegyző által a helyszínen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:      

Végelszámolással megszűnt társaság vagyonfelosztása

Kérdés: Önkormányzatunk résztulajdonában lévő nonprofit kft.-t a tulajdonosok végelszámolással megszüntették. A vagyonfelosztás alapján önkormányzatunkat megillető összeg meghaladja a részesedés összegét. Hogyan kell könyvelni a részesedés összegét meghaladó összeget?
Részlet a válaszából: […] a kényszertörlési eljárás befejezésekor) a megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több.A javasolt könyvelési lépések: A megszűnt részesedésre jutó értékvesztés kivezetésePénzügyi számvitel szerint T 168 – K 16 A megszűnt részesedés kivezetése, nyereség esetén, ha a könyv szerinti érték kisebb, mint a vagyonfelosztási javaslat szerint járó összegPénzügyi számvitel szerint T 9322 – K 16 A vagyonfelosztási javaslat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:      

Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
Részlet a válaszából: […] vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.A Mötv. lehetővé teszi a testvérvárosi kapcsolatok ápolását, mely az önkormányzati feladatok között szerepelhet, így az ehhez kapcsolódó utazás költségei hivatali, üzleti útnak minősülhetnek, ha az utazás hivatalosan elrendelt és dokumentált.Testvérvárosi kapcsolatok keretében a polgármester, alpolgármesterek, intézményvezetők is lehetnek a hivatalos delegáció tagjai.A nem saját munkavállalók részére a külföldi kiküldetés utazási és szállásköltségei akkor számolhatók el adómentesen, ha a kiküldő szervezet tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás valósul meg. Ahhoz, hogy igazolható legyen, hogy a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik a külföldi kiküldetés, célszerű a nem saját munkavállalókkal megbízási szerződést kötni, amelyben meghatározzák az elvégzendő feladatot és az ehhez kapcsolódó díjazást, illetve azt, hogy az utazási költséget a kiküldő szervezet viseli. Az utazás költségei akkor is elszámolhatók hivatali utazás esetén, ha a megbízásért díjazást vagy napidíjat nem kap a kiküldött, csak az utazási költségek megtérítésére kerül sor.Kiküldetés címén elszámolható az utazás, szállás költsége, ha:– Az utazó személyek a kiküldő szervezet képviseletében, annak érdekkörében járnak el (képviselők, tisztségviselők, közalkalmazottak).– Az utazás célja az önkormányzat működésével,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Művelődési központ átépítése

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (művelődési központ és könyvtár) megállapodást kíván kötni egy piaci szereplővel, miszerint a cég az egyik helyiséget 25 millió forint értékben átépítené konferenciateremmé, ellenben annak eseti használatáért nem fizetne bérleti díjat a költségvetési szervnek. Hogyan alakul ebben az esetben az ellenérték egymás felé történő elszámolása, számlázása?
Részlet a válaszából: […] könyveiben beruházásként. Az átépítés valószínűsíthetően építési beruházás, amelyért a költségvetési szerv ellenszolgáltatásként használati jogot biztosít. A piaci szereplő szolgáltatás igénybevételként kell, hogy könyvelje a bérleti díjat. Az önkormányzat könyveli a beruházásról kapott számlát kötelezettségként és a bérleti díj számlázott összegét követelésként, és beszámítással számolják el a teljesítést.Az ügylet nem minősül ingyenes ügyletnek, mert van szolgáltatás és ellenszolgáltatás. Az értékek és teljesítési időpontok egyeztetése okozhat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Köztemetés költségeinek elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a köztemetésről számlát kap a temetkezési vállalkozótól. A számla összegét K48-ra vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásra kell-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] eltemettetésével kapcsolatban keletkezett kiadásait, általános forgalmi adóval növelt összegben, az Áhsz. 15. melléklete alapján a K48. Egyéb nem intézményi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaszüneti napon történő munkavégzés ellentételezése

Kérdés: Adott egy önkormányzat saját tulajdonú cége, mely kulturális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység céljából lett létrehozva. A munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Hogyan alakul a munkaszüneti napok kifizetése a munkaidőkeret elszámolása végén? Megilleti-e a munkavállalókat a bérpótlék? Az Mt. 101–102. §-ai alapján rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e? Ha igen, és beosztható rendes munkaidő vasárnapra, illetve munkaszüneti napra, akkor megilleti-e bérpótlék? Amennyiben igen, milyen bérpótlék illeti meg a munkavállalót? Ha pedig nem minősül rendeltetése folytán is e napon működőnek, akkor milyen bérpótlék illeti meg?
Részlet a válaszából: […] általa beosztható munkaórákat előre meghatározza, és erről a munkavállalót előre értesíti [Mt. 93–94. §]. Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni”. Vagyis ez utóbbi mondat alapján a munkaidőkeret időszakára eső munkaszüneti napokra eső napi 8 órákkal (részmunkaidős munkavállaló esetében ennél kevesebbel) csökkenteni kell a munkaidőkeret időtartamát, azaz ennyivel kevesebb óraszám osztható be. Így ezek a munkavállalók az adott időszakban ugyanannyit dolgoznak (rendes munkaidőben), mint az általános munkarendben foglalkoztatottak – az más kérdés, hogy a munkaóráik adott esetben a munkaszüneti napra is eshetnek.A vasárnapi, munkaszüneti napi – rendes munkaidőben történő – munkavégzés ellentételezése a következőképpen alakul. Valószínűleg havibéres munkavállalókról van szó, vagyis a havi alapbérük – ha az adott hónapot teljes egészében ledolgozták – mindig ugyanannyi. Ez azt jelenti, hogy az általuk ledolgozott munkanapokra (amely munkanap az ő esetükben eshet vasárnapra és munkaszüneti napra is) megkapják az aznapi munkavégzésért járó 100%-os napi alapbérüket. Ezenfelül pedig a következőkre jogosultak.Az Mt. 140. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdésének d), e) vagy i) pontjaiban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbáb) a rendkívüli munkaidőreba) az a) pontban meghatározott munkavállalónak,bb) ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető”.Az a) pont alapján tehát a vasárnapra beosztott rendes munkaidőben történő munkavégzés idejére 50% bérpótlék jár a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatottaknak. A 101. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő, rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatottakat az Mt. 140. §-a (1) bekezdésének a) pontja nem hivatkozza be, tehát ők hiába dolgoznak vasárnap rendes munkaidőben, nem illeti meg őket az 50%-os vasárnapi bérpótlék. Ők csak akkor jogosultak pluszdíjazásra vasárnap, ha e napon rendkívüli munkaidőben kerülne sor a munkavégzésükre. {Ennek mértéke pedig attól függ, hogy az adott vasárnapot a munkáltató számukra rendes munkanapként osztotta-e be, vagy számukra az pihenőnap lett volna: előbbi esetben az 50%-os rendkívüli munka pótléka jár, az utóbbi esetben 100%-os pótlék, vagy pedig 50% pótlék mellett pótlólagos szabadidő [Mt. 143. § (2) és (4) bekezdések]}. Ami a munkaszüneti napi munkavégzés díjazását illeti: a munkaszüneti napon (akkor is, ha vasárnapra esik), továbbá a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap történő munkavégzés után a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg, az Mt. 140. §-ának (2)–(3) bekezdései esetén. Erre vonatkozóan nincs további feltétel meghatározva, vagyis minden olyan munkavállalónak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Visszatérítendő rendkívüli önkormányzati támogatás elszámolása

Kérdés: A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter pályázatot hirdetett a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 3. melléklet 2.1.5. Önkormányzatok rendkívüli támogatása jogcím tekintetében. Az önkormányzatunk rendkívüli támogatáson belül visszatérítendő támogatásban részesült, amelyet a B115-ös rovatra könyvelt. Helyesen került-e az ilyen címen juttatott támogatás elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] rendkívüli önkormányzati támogatás elszámolására a B115. Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások rovatot javasoljuk, amennyiben az elszámolásra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Épületfelújítás során visszanyert haszonanyagok értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat épületén energetikai felújítást hajtanak végre. A folyamat során a régi ablakok helyett újak kerülnek beépítésre. A régi ablakokat az önkormányzat értékesíti magánszemélyeknek, és számlát állít ki róla. Milyen bevételi számlán kellene megjelenítenünk az ellenértéket? Mi a gazdasági esemény könyvelésének szabályos menete?
Részlet a válaszából: […] épület felújítása során visszanyert haszonanyagok értékesítését. A könyvelési lépéseket a 38/2013. NGM rendelet V. Vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet csökkenések rész B) Anyag-, áruértékesítés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
8