37 cikk rendezése:
1. cikk / 37 Jövedelemigazolás az óvodai kedvezményhez
Kérdés: Óvoda esetében a szülő a Gyvt. 21/B. §-a (1) bekezdésének ad) pontja szerint nyilatkozik, hogy az egy főre jutó jövedelme nem éri el a meghatározott összeget. A nyilatkozaton kívül az egy főre jutó jövedelem igazolásaként kérhető-e bármilyen további jövedelemigazolás, vagy a nyilatkozatban foglaltakat igazolás nélkül el kell fogadni?
2. cikk / 37 Önkormányzati utcafelújítások
Kérdés: Önkormányzatunk az idei évben nyolc belterületi utca felújítását kezdte meg. A féléves aktiválási feladatok elvégzése során azonban az alábbi problémával szembesültünk:
A nyolc érintett utcából négynek a felújítása a fél év végéig befejeződött. A munkák lezárását műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja, amelyet a hatóságok is aláírtak, az utcák forgalomba helyezése megtörtént, tehát a beruházások üzembe helyezésre kerültek. A kivitelező a munkálatok előrehaladtával a fél év során több részszámlát is benyújtott. A 15-ös főkönyvi számlán (befejezetlen beruházások) azonban a fél év zárásakor nem állt rendelkezésre akkora összeg, amely a négy elkészült utca értékét fedezte volna. Ennek oka, hogy a kivitelező a vonatkozó számlát csak július végén nyújtotta be, hosszú fizetési határidővel. Amennyiben az aktiválást a főkönyvben is elvégeztük volna, a 15-ös számla követel egyenleget mutatott volna. A jogszabályi előírás szerint az aktiválás napja kizárólag az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel időpontjához kötődik, nem a pénzügyi teljesítéshez. Ilyen helyzetben – amikor a beruházás műszakilag lezárult, de a számlázás a következő időszakra tolódik – mi a helyes könyvelési és aktiválási eljárásrend?
A nyolc érintett utcából négynek a felújítása a fél év végéig befejeződött. A munkák lezárását műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja, amelyet a hatóságok is aláírtak, az utcák forgalomba helyezése megtörtént, tehát a beruházások üzembe helyezésre kerültek. A kivitelező a munkálatok előrehaladtával a fél év során több részszámlát is benyújtott. A 15-ös főkönyvi számlán (befejezetlen beruházások) azonban a fél év zárásakor nem állt rendelkezésre akkora összeg, amely a négy elkészült utca értékét fedezte volna. Ennek oka, hogy a kivitelező a vonatkozó számlát csak július végén nyújtotta be, hosszú fizetési határidővel. Amennyiben az aktiválást a főkönyvben is elvégeztük volna, a 15-ös számla követel egyenleget mutatott volna. A jogszabályi előírás szerint az aktiválás napja kizárólag az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel időpontjához kötődik, nem a pénzügyi teljesítéshez. Ilyen helyzetben – amikor a beruházás műszakilag lezárult, de a számlázás a következő időszakra tolódik – mi a helyes könyvelési és aktiválási eljárásrend?
3. cikk / 37 Önkormányzati bírságbevételek
Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
4. cikk / 37 Végelszámolással megszűnt társaság vagyonfelosztása
Kérdés: Önkormányzatunk résztulajdonában lévő nonprofit kft.-t a tulajdonosok végelszámolással megszüntették. A vagyonfelosztás alapján önkormányzatunkat megillető összeg meghaladja a részesedés összegét. Hogyan kell könyvelni a részesedés összegét meghaladó összeget?
5. cikk / 37 Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek
Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
6. cikk / 37 Művelődési központ átépítése
Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (művelődési központ és könyvtár) megállapodást kíván kötni egy piaci szereplővel, miszerint a cég az egyik helyiséget 25 millió forint értékben átépítené konferenciateremmé, ellenben annak eseti használatáért nem fizetne bérleti díjat a költségvetési szervnek. Hogyan alakul ebben az esetben az ellenérték egymás felé történő elszámolása, számlázása?
7. cikk / 37 Köztemetés költségeinek elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk a köztemetésről számlát kap a temetkezési vállalkozótól. A számla összegét K48-ra vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásra kell-e elszámolni?
8. cikk / 37 Munkaszüneti napon történő munkavégzés ellentételezése
Kérdés: Adott egy önkormányzat saját tulajdonú cége, mely kulturális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység céljából lett létrehozva. A munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Hogyan alakul a munkaszüneti napok kifizetése a munkaidőkeret elszámolása végén? Megilleti-e a munkavállalókat a bérpótlék? Az Mt. 101–102. §-ai alapján rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e? Ha igen, és beosztható rendes munkaidő vasárnapra, illetve munkaszüneti napra, akkor megilleti-e bérpótlék? Amennyiben igen, milyen bérpótlék illeti meg a munkavállalót? Ha pedig nem minősül rendeltetése folytán is e napon működőnek, akkor milyen bérpótlék illeti meg?
9. cikk / 37 Visszatérítendő rendkívüli önkormányzati támogatás elszámolása
Kérdés: A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter pályázatot hirdetett a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 3. melléklet 2.1.5. Önkormányzatok rendkívüli támogatása jogcím tekintetében. Az önkormányzatunk rendkívüli támogatáson belül visszatérítendő támogatásban részesült, amelyet a B115-ös rovatra könyvelt. Helyesen került-e az ilyen címen juttatott támogatás elszámolásra?
10. cikk / 37 Épületfelújítás során visszanyert haszonanyagok értékesítése
Kérdés: Az önkormányzat épületén energetikai felújítást hajtanak végre. A folyamat során a régi ablakok helyett újak kerülnek beépítésre. A régi ablakokat az önkormányzat értékesíti magánszemélyeknek, és számlát állít ki róla. Milyen bevételi számlán kellene megjelenítenünk az ellenértéket? Mi a gazdasági esemény könyvelésének szabályos menete?
