Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Kérdés
Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. szeptember 20-án (51. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1179
[…] előzetes feltételeit, valamint annak lehetséges időtartamát. További jogcím lehet még a saját részre történő lakásépítés (szintén meghatározott feltételekkel és időhatárok között). Az Mt. a felsorolt esetekben alanyi jogon írja elő a munkavállaló számára a különböző mértékű munkaidő-kedvezményt. Az Mt. ugyanakkor nem rendelkezik arról, hogy akár pl. közérdekű okból, akár nyomós személyi és családi körülmények alapján adhat-e fizetés nélküli szabadságot a munkáltató. Minthogy az igény nem alanyi jogon, hanem a munkavállaló kérelmének függvényében merül fel, a munkáltató a mérlegelési jogkörében eljárva méltányossági alapon jogosult fizetés nélküli szabadság engedélyezésére. Tekintettel arra, hogy sem az Mt., és ennek következtében a Kjt. sem határozza meg a munkáltató mérlegelési jogkörében adható fizetési szabadság lehetséges indokait, valamint annak időtartamát, így a kérdésben leírtakkal ellentétben nem állítható, hogy a közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság lenne egyszerre kiadható. (A közoktatási törvény például meghatároz egy lehetséges jogcímet, amikor a pedagógus hétévente igénybe vehető hathavi alkotói szabadságát szabályozza, melynek idejére szintén fizetés nélküli szabadság vehető igénybe. De még a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény is foglalkozik ezzel a kérdéssel, amikor a külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadságról rendelkezik.) A fizetés nélküli szabadságot valóban akkor célszerű engedélyeznie a munkáltatónak, […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. szeptember 20-án (51. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1179
[…] előzetes feltételeit, valamint annak lehetséges időtartamát. További jogcím lehet még a saját részre történő lakásépítés (szintén meghatározott feltételekkel és időhatárok között). Az Mt. a felsorolt esetekben alanyi jogon írja elő a munkavállaló számára a különböző mértékű munkaidő-kedvezményt. Az Mt. ugyanakkor nem rendelkezik arról, hogy akár pl. közérdekű okból, akár nyomós személyi és családi körülmények alapján adhat-e fizetés nélküli szabadságot a munkáltató. Minthogy az igény nem alanyi jogon, hanem a munkavállaló kérelmének függvényében merül fel, a munkáltató a mérlegelési jogkörében eljárva méltányossági alapon jogosult fizetés nélküli szabadság engedélyezésére. Tekintettel arra, hogy sem az Mt., és ennek következtében a Kjt. sem határozza meg a munkáltató mérlegelési jogkörében adható fizetési szabadság lehetséges indokait, valamint annak időtartamát, így a kérdésben leírtakkal ellentétben nem állítható, hogy a közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság lenne egyszerre kiadható. (A közoktatási törvény például meghatároz egy lehetséges jogcímet, amikor a pedagógus hétévente igénybe vehető hathavi alkotói szabadságát szabályozza, melynek idejére szintén fizetés nélküli szabadság vehető igénybe. De még a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény is foglalkozik ezzel a kérdéssel, amikor a külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadságról rendelkezik.) A fizetés nélküli szabadságot valóban akkor célszerű engedélyeznie a munkáltatónak, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
