57. Költségvetési Levelek / 2006. január 31.
TARTALOM

Az adótörvények 2006. évi módosítása és a 25 százalékos adókulcs 20 százalékra történő csökkentése sok kérdést vetett fel, melyeket az átmeneti rendelkezések alapján nem tudtunk megnyugtatóan értelmezni. Amennyiben lehetséges, szeretnénk, ha részletesebb tájékoztatást kaphatnánk ezzel kapcsolatban.

Intézményünk jelentős újság-, illetve folyóirat-előfizető, mind napilapokat, mind egyéb időszakos folyóiratokat is megrendeltünk 2006. évre. Ennek előfizetési díját 2005 decemberében kellett kifizetnünk. A számlában mindent 15 százalékkal szerepeltettek. Úgy hallottam, hogy előfizetésben már esetleg alkalmazható lenne az 5 százalék. Kell-e a számlát korrigáltatnunk, vagy helyes volt a 15 százalék felszámítása?

A 25 százalékról 20 százalékra történő áfakulcsváltozással kapcsolatos teendőkről érdeklődnénk, mert van néhány áthúzódó tételünk, amit még nem számláztunk, és szeretnénk helyesen eljárni.

A végkielégítésre vonatkozó új szabályok értelmezéséhez kérem a segítségüket. Konkrétan azt szeretnénk tudni, hogy mi a teendő a 2005. évben kifizetett végkielégítés és a 2006. évben kifizetésre kerülő végkielégítés esetében.

Cégünknek vannak olyan áthúzódó ügyletei, amelyek során 2005-ben előleget vettünk át, de a tényleges teljesítés csak 2006-ban történik majd meg (volt, amikor bruttó árakat határoztunk meg, de egyes szerződéseinkben nettó + áfa összegben állapodtunk meg). Van-e különbség a végelszámolásban a maradék összeg meghatározásánál, és azt hogyan kellene helyesen számlázni?

Az eladó 2005-ben 100+25 = 125-ről bocsátott ki számlát. 2006-ban 25 (bruttó) árengedményt adott. Mi a követendő eljárás? Hogyan kell sztornírozni a 2005-ben kibocsátott számlákat?

Igaz-e az, hogy az adómentes juttatások után is kell 2006. évben adót fizetni?

2004. évben tanulmányi szerződést kötöttünk az intézmény egyik munkatársával. A szerződést abban a tudatban kötöttük meg, hogy az intézmény által vállalt képzési költségek miatt nem lesz adó- és járulékfizetési kötelezettségünk. [A képzés minden tekintetben megfelel az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontjában előírt feltételeknek.] A 2006. évi Szja-tv. új rendelkezése szerint az iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége – más egyéb juttatásokkal együtt – csak a törvényben meghatározott összeghatárig mentes a közterhek alól. Intézményünk anyagi forrásai szűkösek, így további terheket már nem tudunk vállalni. Kérdésünk, hogy milyen következményekkel jár az intézményre nézve az, ha az előzőekben leírt okok miatt az intézmény felbontja a tanulmányi szerződést?

A minimálbér emelkedése (havi 5500 forint) után kell-e 18 százalék szja-t fizetnünk?

Alkalmazottaink szeretnének választ kapni arra a kérdésükre, hogy hátrányos-e számukra az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések utáni kedvezmények érvényesítésére vonatkozó új szabályozás.

2005. évben a dolgozók nyilatkozata alapján számoltuk el az adójóváírást a munkabérek kifizetésénél. Kérdésünk az, hogy ebben az évben is kell-e ilyen nyilatkozatot kérnünk a dolgozóktól, és ha igen, akkor használhatjuk-e ehhez a tavalyi nyomtatványt?

Az egyik munkavállalónk az első gyermekét várja. A várandósságáról tett nyilatkozata alapján november és december hónapra 3000-3000 forint családi kedvezményt elszámoltak neki a bér kifizetésénél. Úgy tudjuk, hogy ebben az évben már csak a három- vagy többgyermekes családok kapnak családi kedvezményt az adójukból. A megemelt családi pótlékra viszont csak akkor lesz jogosult a munkavállalónk, ha megszületik a gyermeke. Milyen jogcímen kérhet ő támogatást a kiesett kedvezmény miatt?

A családi kedvezmény új szabályait áttekintettem. Egy kérdésben bizonytalan vagyok. Milyen összegű kedvezményt kell elszámolni annál a dolgozónál, akinek várhatóan márciusban születik meg a harmadik gyermeke?

Változtak-e 2006. évtől a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére vonatkozó szabályok?

Mennyiben érinti a költségvetési intézményeket a reprezentációra vonatkozó ez évi módosítás?