Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

152. Költségvetési Levelek / 2011. augusztus 30.

TARTALOM

2969. kérdés Köztisztviselő jubileumi jutalma - közszolgálati jogviszonyban töltött idő
1976. 09. 01-től 1992. 02. 28-ig álltam a SZÁMALK-nál munkaviszonyban. 1992. 03. 01-től 1992. 03. 15-ig munkanélküli voltam, de ellátásban nem részesültem. Köztisztviselői jogviszonyom 1992. 03. 16-tól folyamatos. Kérem tájékoztasson arról, hogy mely időszakok számítanak jubileumi jutalom szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek! Mikor leszek jogosult a 35 éves jubileumi jutalomra?
2970. kérdés Képesítési követelmények alóli felmentés gazdasági vezető esetében
Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménynél a gazdasági vezető 1983. 10. 01. óta dolgozik ebben a munkakörben, előreláthatóan még négy éve van a nyugdíjkorhatár betöltéséig. Érettségivel és államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezik, a felsőfokú tanulmányait nem kezdte meg 2011. január 1-jéig. Az intézménynél felsőfokú pénzügyi végzettséggel csak az intézményvezető rendelkezik. Betöltheti-e továbbra is a gazdasági vezető a munkakört? Ha nem, akkor az intézményvezető lehet-e egyben gazdasági vezető is?
2971. kérdés Térítés nélküli eszközök áfája
Városunkban már több éve megszűnt a Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet. A felszámolás évekig elhúzódott. A felszámolás során a szövetkezet tulajdonában lévő külterületi utak, csatornák az 1993. évi II. törvény 12/D. § (1) bekezdése alapján önkormányzatunk tulajdonába kerültek, földhivatali határozattal. Ezt a vagyont a könyveinkbe bevételeztük. Kérdésem, hogy ez a vagyonnövekedés áfa szempontjából hogyan minősíthető?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2972. kérdés Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő a jubileumi jutalom szempontjából
A közalkalmazotti jubileumi jutalom kiszámításakor figyelembe vehető-e a debreceni Gördülőcsapágy Műveknél 1980. 05. 01. és 1992. 06. 30. között könyvtárosként eltöltött idő?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2973. kérdés Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma
A helyi önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok bankszámlanyitásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 55. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Államkincstár hivatalból bejegyezte a helyi önkormányzatokat a törzskönyvi nyilvántartásba, melynek következtében saját törzskönyvi azonosító számot (PIR) kaptak. Ezt követően, aki kért adószámot az önkormányzatnak is, az kapott. A mi településünkön mindazokat az önkormányzati feladatokat, amelyek ellátására a képviselő-testület nem hozott létre külön intézményt, a polgármesteri hivatal látja el, az alapító okiratban foglaltak szerint. Tehát e feladatellátáshoz kapcsolódó minden gazdasági tevékenység/esemény a polgármesteri hivatal költségvetésén belül, a hivatal adószámán történik. Ezért a teljes pénzforgalomra vonatkozóan a NAV felé a bevallásokat a hivatal adószámán teljesítjük. (Természetesen az önállóan működő intézmények, akiknek külön adószámuk van, ők maguk a saját adószámukon teszik ezt.) Pénzforgalmi bankszámla/költségvetési elszámolási számla tulajdonosa az önkormányzat, amelyen a polgármesteri hivatal bonyolítja a gazdálkodását (ehhez a számlához kapcsolódóan kerültek megnyitásra a különböző alszámlák is, például az állami hozzájárulások alszámla). A probléma a közös bankszámlából adódik.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kérte, hogy minden pályázati támogatást nyert önkormányzatnak, akinek még nincs regisztrációs száma, kérnie kell (a mi esetünkben évekkel ezelőtt a polgármesteri hivatal kapott regisztrációs számot, a hivatal törzsszámára, adószámára és az önkormányzat tulajdonában lévő bankszámlaszámra). Most, hogy külön törzsszámot és adószámot kapott az önkormányzat is, ezt bejelentettük az MVH-hoz. Természetesen újabb bankszámlát nem nyithattunk, ugyanazt jelöltük meg, amit a polgármesteri hivatal regisztrációja során annak idején. A regisztrációs számot megkapta az önkormányzat, azonban önkormányzatunkat adategyeztetésre szólította fel az MVH. Megállapította, hogy a polgármesteri hivatal regisztrációs számon és az önkormányzat regisztrációs számon azonos bankszámlaszám szerepel, amely nem felel meg a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28-30. §-aiban foglalt előírásoknak.
Kérem szíves szakmai állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy hogyan oldható meg a fenti probléma! Lehet-e külön bankszámlája az önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalnak? Ha igen, hogyan kellene különválasztani azokat az önkormányzati feladatokat, amelyek nem a polgármesteri hivatal gazdálkodási körébe/tevékenységébe, és ezáltal az adószáma alá tartozna? Milyen feladatok lehetnének ezek? Ha külön adószámon bonyolódnának egyes pénzforgalmak - véleményem szerint -, akkor külön gazdálkodó szervezetként kellene működnie az önkormányzatnak is, ami ellentmondana a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (2) bekezdés, valamint a 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2974. kérdés Érvényesítés
Kell-e érvényesíteni a bevételeket, és ha igen, akkor a bevétel beszedése előtt, vagy a pénzforgalmilag már teljesült bevételt?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2975. kérdés Étkezési utalványt elfogadó hely
Önkormányzatunk részben önállóan működő költségvetési szervéhez tartozik a saját üzemeltetésű konyha. Az önkormányzat dolgozói részére étkezési utalványt ad (saját előállítású), amelyet csak a saját üzemeltetésű konyhában lehet levásárolni. A konyha pénzügyi gazdasági feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az utalvány kibocsátója a polgármesteri hivatal. A dolgozók étkezési díjukat ezzel az utalvánnyal fizetik meg.
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2976. kérdés Hitelképesség megállapítása
A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni - többek között - az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben - december 31-e előtt - kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata - a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé - azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Kapcsolódó tárgyszavak:
2977. kérdés Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban
Két tulajdonos (amelyből az egyik egy önkormányzat) meghatározott alaptőkével gazdasági társaságot (rt.-t) hozott létre, ahol a jegyzett tőke arányában határozták meg a szavazati arányt. A szavazati arány megváltozása érdekében az önkormányzat a másik tulajdonostól megvette a tulajdoni részét (részvényjegyet vásárolt), a jegyzett tőkerész feletti (piaci) értéken. Az eredeti jegyzett tőke 100 millió Ft, amelyből az önkormányzati rész 40 millió Ft volt. A 60 millió Ft tulajdoni részt 85 millió Ft-ért vette meg az önkormányzat. A vásárlás lekönyvelésével az önkormányzat mérlegében kimutatott tulajdoni részesedés összege (125 millió Ft) eltér - magasabb lett - a cégbíróságon jegyzett tőke (változatlanul 100 millió Ft) összegétől. Hogyan kellett volna helyesen könyvelni a tulajdonrész vásárlását, illetve a vásárlás hogyan befolyásolja az önkormányzat mérlegének sorait?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2978. kérdés Központi költségvetési támogatás I.
A 2011. évi költségvetési törvény (2010. évi CLXIX. tv.) 8. számú melléklet kiegészítő szabályok 2.6. pontja szerint a közoktatási intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó támogatások igénybevétele és az elszámolás a nevelési feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül. Nem szól arról a jogszabály, hogy a statisztikában nem szereplő létszámoktól függetlenül további feltételek esetén is lehet figyelembe venni létszámot.
Jól értelmezzük-e, hogy a két melléklet alapján az intézményvezető különböző létszámot adhat meg, attól függően, hogy a 3. számú vagy a 8. számú melléklet szerint vizsgálunk?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2979. kérdés Központi költségvetési támogatás II.
A 2011. évi költségvetési törvény (2010. évi CLXIX. tv.) 3. és 8. számú melléklete szerinti óvodás gyermekek számának meghatározásában kérem segítségüket. A 3. számú melléklet szerint a normatívaigénylésnél azon gyermekek után jár támogatás, akik a 2011. októberi statisztikában szerepelnek, továbbá azok, akik 2011. december 31-ig vagy felvételüktől számított 6 hónapon belül a harmadik életévüket betöltik, és a 2011/2012. nevelési évben legkésőbb december 31-ig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2980. kérdés Központi költségvetési támogatás III.
Költségvetési törvény 8. számú melléklete szerinti statisztikai létszámban a magántanuló figyelembe vehető-e? A magántanulói státuszban lévő tanuló a 3. számú melléklet szerint a normatíva igénylése szempontjából különbséget tesz aszerint, hogy saját döntése alapján lett magántanuló a gyermek, vagy szakértő javaslata szerint.
Ugyanez érvényes a 8. számú melléklet szerint is?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére