Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. január 10-én (158. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3081

[…] alapján nem kötelezett arra, hogy ingyen étkeztesse a gyermeket, ha a Gyvt., illetve szociális helyzete alapján az nem indokolt. Tehát nincs olyan jogszabály, ami szerint a nem fizető szülő gyermeke ne lenne kizárható az étkeztetésből. Az étkeztetéssel szolgáltatást nyújt az iskola, amelyet a szülő vagy igénybe vesz, vagy nem. Ha igénybe veszi, akkor köteles érte díjat fizetni. Tehát polgári jogi jogviszony van a felek között, ezért a behajtásra a Ptk. előírásai szerint van lehetősége az intézménynek. A követelés behajtásánál, illetve elengedésénél figyelemmel kell lenni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 108. §-ában foglaltakra, amely szerint az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. A kis összegű, 100 000 Ft alatti követelést nem kötelező behajtásra előírni, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az egyenként kis összegű követelésállomány is olyan nagy összeget tehet ki, amelyről nem tud lemondani az intézmény. A díjtartozás behajtására tehető intézkedések a következők: fizetési felszólítás küldése a szülőnek, esetleges részletfizetésben történő megállapodás a szülővel. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor élhet az intézmény a fizetési meghagyásos eljárással, amely közjegyzői hatáskörbe tartozik. A fizetési meghagyásos eljárást a 2009. évi L. törvény szabályozza. Ez egy viszonylag olcsó és gyors eljárás. Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány érintett fél van. A díjalap a […]