Ingatlanértékesítésre vonatkozó adómérték meghatározása


Egy belföldi magánszemély 2015. szeptember 3. napján kötött adásvételi szerződéssel lakóingatlant (lakás, lomtároló és gépkocsibeálló) vásárolt egy új építésű lakóparkban. Az adásvételi szerződés értelmében a vételár megosztásra került egyrészt a lakás és a lomtároló, másrészt pedig a gépkocsibeálló tekintetében. A?lakás és lomtároló vételára áfával növelt ellenértékben (azaz bruttó árban, amely az áfát is tartalmazza) került meghatározásra. A vételár három részletben került megfizetésre, amelyből kettő részletet még 2015-ben, az utolsó vételárrészletet pedig 2016-ban fizettek ki. A birtokbaadásra 2016 tavaszán került sor. Figyelemmel arra, hogy a kérdéses ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó kritériumoknak (Áfa-tv. 3. számú melléklet 50-51. pont), az utolsó vételárrészletet már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terhelte. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Hány százalékos áfatartalma van a 2015-ben megkötött adásvételi szerződésben meghatározott vételárnak, ha nem került megbontásra nettó + áfa összegre?
2. A 2016-ban megfizetett vételárnak hány százalék az áfatartalma?
3. Az adómérték változása eredményez-e adóalap-növekedést az eladónál? Amennyiben igen, akkor az áfa csökkenése miatt realizálódó adóalap-növekedés (nyereség) az áfa megfizetésére kötelezett vevőt vagy az áfát a költségvetéshez továbbutaló eladót illeti meg?
4. Amennyiben az eladót visszafizetési kötelezettség terheli, akkor hogyan lehet megállapítani a visszafizetendő összeg mértékét, és milyen jogcímen követelhető az összeg?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. január 31-én (239. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4392

[…] napját követően teljesített lakóingatlan-értékesítésekhez kapcsolódóan 2016. január 1. napja előtt fizetett előlegek áfa elszámolása" című NAV-tájékoztatóban foglaltak szerint kell meghatározni.Az Áfa-tv. 300. §-a értelmében a kedvezményes 5 százalékos adókulcsot azon értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyek esetében az Áfa-tv. 84. §-a szerinti időpont (a fizetendő adó megállapításának időpontja) 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Az Áfa-tv. 84. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése értelmében a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. Az Áfa-tv. 59. §-ának (2) bekezdése értelmében a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.Amennyiben a vevő a kedvezményes 5 százalékos adómértékkel adózó lakóingatlan-értékesítéshez kapcsolódóan 2016. január 1. napját megelőzően fizet előleget, az előleg után a 2016. január 1. napját megelőzően hatályos rendelkezések értelmében 27 százalékos adómértékkel kell az adót megállapítani.A tájékoztató értelmében, amennyiben a felek áfával növelt, bruttó ellenértékben állapodtak meg, a bruttó (áfával növelt) árból kell az előleg bruttó (áfát is tartalmazó) összegét levonni, majd a különbözetre jutó adót az új adómérték (5 százalék) alkalmazásával, felülről számolva (4,76 százalék) kell megállapítani, mivel a kivonás eredményeként kapott összeg is bruttó összeg.A fentiek alapján a 2015-ben megfizetett előlegek – amennyiben az eladó azt 2016. január 1-jét megelőzően kézhez vette, illetve azt nála jóváírták – 27 százalék áfát, a vételár 2016-ban megfizetett utolsó […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.