Láncügylet, visszamenőleges bejelentkezés adóalanyként
Kérdés
Ügyfelünk az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett adóalany, aki magyar áfaregisztrációval nem rendelkezik. Az egyik értékesítési konstrukcióban egy magyarországi székhelyű, termékkereskedelemmel foglalkozó kft. ("A" társaság) termékeket ad el ügyfelünknek, azaz az Európai Unió másik tagállamában letelepedett adóalanynak ("B" társaság). "B" társaság a megvásárolt terméket továbbértékesíti egy harmadik államban letelepedett gazdasági társaság részére ("C" társaság). "C" társaság Magyarországon nem adóalany. Az értékesített termékek "A" társaság belföldi telephelyéről közvetlenül "C" társaság részére kerültek elszállításra harmadik országba szárazföldi fuvareszközzel. A termékek Közösség területéről történő kivitele érdekében a vámeljárást minden esetben "B" társaság kezdeményezte, így a kiviteli vámokmányokon exportőrként is ez a társaság szerepelt. A fuvarozást a legtöbb esetben "A" társaság, néhány esetben pedig "C" társaság szervezte. "B" társaságnak azonban csak utólag, több évvel később jutott tudomására, hogy voltak olyan ügyletek is, amelyek esetében "C" társaság járt el fuvarozóként. Az említett termékértékesítéseket illetően minden esetben teljeskörűen fennálltak az Áfa-tv. 98. §-ában foglalt jogszabályi feltételek, miszerint a termékek a Közösség területét a teljesítés napját követő 90 napon belül elhagyták, és ennek tényét a termékeket a Közösség területéről kiléptető hatóság is igazolta. Az értékesített termékek átalakítás nélkül, változatlan formában kerültek értékesítésre a társaságok között, azokat rendeltetésszerűen egyik társaság sem használta, egyéb módon nem hasznosította.
1.1. Alkalmazott eljárás
"A" társaság minden esetben áfa felszámítása nélkül állított ki számlákat "B" társaság részére az ismertetett ügyletek kapcsán az Áfa-tv. 26-27. §-ai és 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. "B" társaság ezt követően a harmadik ország előírásai szerinti hozzáadottérték-adóval megnövelten bocsátott ki számlát "C" társaság részére, függetlenül attól, hogy a vámokmányok szerinti exportőr "B" társaság volt.
1.2. Az alkalmazandó eljárás
Álláspontunk szerint az 1.1. pontban ismertetett eljárás azokban az esetekben megfelelő, amikor a fuvarozást az "A" társaság szervezi. Abban a néhány esetben azonban, amikor "C" társaság szervezte a termékek fuvarozását, az 1.1. pontban ismertetett eljárástól eltérően "A" társaságnak az Áfa-tv. előírásai értelmében magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania a számlát "B" társaság részére, amelyet követően "B" társaságnak kellett volna áfa felszámítása nélkül számlát kiállítania "C" társaság részére az Áfa-tv. 98. §-ának megfelelően.
A fenti ügylettel kapcsolatos kérdések:
1. Helyesen jártak-e el a társaságok az 1.1. pontban ismertetettek szerint azokban az esetekben, amikor a fuvarozást "A" társaság szervezte?
2. Helyes-e a feltételezésünk, miszerint az 1.2. pontban ismertetettek szerint kellett volna eljárni a társaságoknak akkor, amikor a fuvarozást a "C" társaság szervezte?
3. Amennyiben a 2. kérdésünk kapcsán feltételeink helytállóak, és a számlákat "A" társaságnak a magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania "B" társaság részére, akkor:
a) Az áfa visszaigénylése érdekében utólag regisztrálhat-e áfa szempontjából "B" társaság visszamenőlegesen, 3-4 évvel korábbi dátummal?
b) Ha igen, a hiteles, "A" társaság által korrigált számlák birtokában a magyar áfaregisztrációt követő 15. napig benyújthatja-e áfabevallásait több évre visszamenőleg "B" társaság, az áfa visszaigénylése érdekében?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. augusztus 7-én (263. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4769
[…] érintett ügylet eladójára vonatkozik a 26. § láncügyletek esetén. Az Áfa-tv. idézett szabályai értelmében láncügylet esetén a fuvarozáshoz kapcsolódó és az azt megelőző ügylet teljesítési helye az indulási hely, a fuvarozást követő értékesítés teljesítési helye pedig a célország. Mindezek alapján, attól függően, hogy a fuvarozás az "A" és "B" közötti vagy a "B" és "C" közötti értékesítéshez kapcsolódik, az általános forgalmi adó szempontjából az alábbi két eset lehetséges:I. Amennyiben az "A" és "B" közötti értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás, az "A" és "B" közötti tranzakció teljesítési helye az indulási hely szerinti tag-állam, a "B" és "C" közötti tranzakció teljesítési helye pedig a célország.II. Amennyiben a "B" és "C" közötti értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás, mind az "A" és "B" közötti, mind a "B" és "C" közötti ügylet teljesítési helye az indulás helye.1. Figyelemmel a fent írtakra, a kérdésben említett azon ügyletek esetében, amikor "A" társaság szervezte a fuvart, az "A" és "B" társaság közötti ügylet a fuvarozással érintett ügylet, ezért ezen ügylet teljesítési helye az Áfa-tv. 26. §-a alapján a fuvar indulásának helye, azaz Magyarország. Tekintve, hogy a megadott információk alapján a termékexportra vonatkozó Áfa-tv.-beli feltételek fennállnak (98. §), "A" társaság helyesen járt el, amennyiben az ügyletet adómentes termékexportként kezelve, arról adó felszámítása nélkül állította ki a számlát. A "B" és "C" társaság közötti ügylet teljesítési helyét az Áfa-tv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni, melynek értelmében azon termékértékesítések esetében, amelyek követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítés helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, azaz a "B" és "C" társaság közötti teljesítési helye a fuvarozás befejezésének helye (célország), vagyis a kérdésben említett harmadik ország. Ebből következően "B" társaság helyesen járt el, amikor a harmadik ország hozzá-adottértékadó-szabályai szerinti adóval növelt ellen-értékről bocsátott ki számlát "C" társaság részére.2. Azoknál az ügyleteknél, amikor "C" társaság szervezte a fuvart, a "B" és "C" társaság közötti ügylet minősül a fuvarozással érintett ügyletnek, így ezen ügylet teljesítési helyét a 26. § alapján kell meghatározni. Az "A" és "B" társaság közötti ügylet megelőzi a "B" és "C" társaság közötti ügyletet, ezért az "A" társaság által teljesített értékesítés teljesítési helye a 27. § (3) bekezdésének a) pontja alapján belföld, ennek megfelelően "A" társaságnak a magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania a számlát "B" társaság részére. Mivel a "B" és "C" társaság közötti ügylet teljesítési helye is belföld, és tekintve, hogy a kérdésben írtak szerint az Áfa-tv. 98. §-ában az adómentes termékexportra vonatkozó feltételek is fennálltak, "B" társaságnak áfa felszámítása nélkül kellett volna kiállítani a számlát magyar adószáma alatt "C" társaság részére. [Tehát "B" társaságnak be kellett volna jelentkeznie adóalanyként Magyarországon, az Áfa-tv. és az Art. által előírt adókötelezettségei teljesítése érdekében (például számlakibocsátási kötelezettség, bevallási kötelezettség).]3. Az Art. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az adózót. Az Art. 1. számú mellékletének 17.4. pontja szerint, ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét – jogszabálysértő módon – a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adó- és vámhatósághoz írásban […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. augusztus 7-én (263. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4769
[…] érintett ügylet eladójára vonatkozik a 26. § láncügyletek esetén. Az Áfa-tv. idézett szabályai értelmében láncügylet esetén a fuvarozáshoz kapcsolódó és az azt megelőző ügylet teljesítési helye az indulási hely, a fuvarozást követő értékesítés teljesítési helye pedig a célország. Mindezek alapján, attól függően, hogy a fuvarozás az "A" és "B" közötti vagy a "B" és "C" közötti értékesítéshez kapcsolódik, az általános forgalmi adó szempontjából az alábbi két eset lehetséges:I. Amennyiben az "A" és "B" közötti értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás, az "A" és "B" közötti tranzakció teljesítési helye az indulási hely szerinti tag-állam, a "B" és "C" közötti tranzakció teljesítési helye pedig a célország.II. Amennyiben a "B" és "C" közötti értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás, mind az "A" és "B" közötti, mind a "B" és "C" közötti ügylet teljesítési helye az indulás helye.1. Figyelemmel a fent írtakra, a kérdésben említett azon ügyletek esetében, amikor "A" társaság szervezte a fuvart, az "A" és "B" társaság közötti ügylet a fuvarozással érintett ügylet, ezért ezen ügylet teljesítési helye az Áfa-tv. 26. §-a alapján a fuvar indulásának helye, azaz Magyarország. Tekintve, hogy a megadott információk alapján a termékexportra vonatkozó Áfa-tv.-beli feltételek fennállnak (98. §), "A" társaság helyesen járt el, amennyiben az ügyletet adómentes termékexportként kezelve, arról adó felszámítása nélkül állította ki a számlát. A "B" és "C" társaság közötti ügylet teljesítési helyét az Áfa-tv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni, melynek értelmében azon termékértékesítések esetében, amelyek követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítés helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, azaz a "B" és "C" társaság közötti teljesítési helye a fuvarozás befejezésének helye (célország), vagyis a kérdésben említett harmadik ország. Ebből következően "B" társaság helyesen járt el, amikor a harmadik ország hozzá-adottértékadó-szabályai szerinti adóval növelt ellen-értékről bocsátott ki számlát "C" társaság részére.2. Azoknál az ügyleteknél, amikor "C" társaság szervezte a fuvart, a "B" és "C" társaság közötti ügylet minősül a fuvarozással érintett ügyletnek, így ezen ügylet teljesítési helyét a 26. § alapján kell meghatározni. Az "A" és "B" társaság közötti ügylet megelőzi a "B" és "C" társaság közötti ügyletet, ezért az "A" társaság által teljesített értékesítés teljesítési helye a 27. § (3) bekezdésének a) pontja alapján belföld, ennek megfelelően "A" társaságnak a magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania a számlát "B" társaság részére. Mivel a "B" és "C" társaság közötti ügylet teljesítési helye is belföld, és tekintve, hogy a kérdésben írtak szerint az Áfa-tv. 98. §-ában az adómentes termékexportra vonatkozó feltételek is fennálltak, "B" társaságnak áfa felszámítása nélkül kellett volna kiállítani a számlát magyar adószáma alatt "C" társaság részére. [Tehát "B" társaságnak be kellett volna jelentkeznie adóalanyként Magyarországon, az Áfa-tv. és az Art. által előírt adókötelezettségei teljesítése érdekében (például számlakibocsátási kötelezettség, bevallási kötelezettség).]3. Az Art. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az adózót. Az Art. 1. számú mellékletének 17.4. pontja szerint, ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét – jogszabálysértő módon – a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adó- és vámhatósághoz írásban […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
