Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés
Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2022. április 26-án (322. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5719
[…] ledolgozott munkaórák számától függetlenül.A Tbj-tv. nem tartalmaz speciális szabályt a munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetére, ami azt jelenti, hogy a munkaviszonyban biztosított személy járulékalapját a Tbj-tv. 27. §-a (1)–(3) bekezdései szabályainak figyelembevételével kell meghatározni.Ha például a munkavállaló januárban 1 napot dolgozott, és emellett 9 nap kieső napja volt betegség és igazolt távollét okán, az nem jelenti azt, hogy a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti arányosításra vonatkozó szabályok alkalmazhatók lennének. A járulékalap arányosításának esetköreit a jogszabály pontosan meghatározza, és az – egyebek mellett – a táppénz folyósításának tényéhez kötődik.Fontos továbbá, hogy az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára főszabály szerint naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki (vagyis ekkor nem táppénzt kap a munkavállaló). Ugyanakkor az egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) alkalmazása esetén a betegszabadság kiadásának módját a munkáltató döntése alapozza meg, az többféle módon is kiadható.Példa:A munkáltató […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2022. április 26-án (322. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5719
[…] ledolgozott munkaórák számától függetlenül.A Tbj-tv. nem tartalmaz speciális szabályt a munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetére, ami azt jelenti, hogy a munkaviszonyban biztosított személy járulékalapját a Tbj-tv. 27. §-a (1)–(3) bekezdései szabályainak figyelembevételével kell meghatározni.Ha például a munkavállaló januárban 1 napot dolgozott, és emellett 9 nap kieső napja volt betegség és igazolt távollét okán, az nem jelenti azt, hogy a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti arányosításra vonatkozó szabályok alkalmazhatók lennének. A járulékalap arányosításának esetköreit a jogszabály pontosan meghatározza, és az – egyebek mellett – a táppénz folyósításának tényéhez kötődik.Fontos továbbá, hogy az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára főszabály szerint naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki (vagyis ekkor nem táppénzt kap a munkavállaló). Ugyanakkor az egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) alkalmazása esetén a betegszabadság kiadásának módját a munkáltató döntése alapozza meg, az többféle módon is kiadható.Példa:A munkáltató […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
